1868-tól máig.
1868-tól máig.
Az 1868: XXXVIII. törvény czikk (báró Eötvös József második minisztersége) hazánk tanításügyében új korszakot alkotott.
A törvény egyik hibája, hogy a tanítókat a községi jegyzőségtől stb. való eltiltással anyagilag nem kárpótolja s a tanító legkisebb fizetését 600 koronában állapítja meg, a mi azután a tanítók legjobbjait több helyen elkeseríti s a jobb jövedelmű jegyzőségek elfoglalására bírja.
Az 1893: XXVI. törvényczikk, illetőleg az 1907: XXVI. és XXVII. törvényczikk már javított a tanítók helyzetén.
Hogy az iskolafenntartók (ide nem értve az állami elemi iskolákat) a tanítók törvényszerű fizetését kiszolgáltathassák, a fent legutóbb idézett törvény intézkedései alapján évi 250,101 korona államsegélyben részesülnek.
És most vessünk egy pillantást az 1869. évi, vagyis az 1868. évi törvényczikk életbelépése után először kibocsátott statisztikai kimutatás adataira és a mai állapotokra: Vármegyénkben 1869-ben volt mindennapi tanköteles 21.211, az 1909–1910. tanévben volt 32.620, vagyis 11.409-czel több, mint előzőleg. Iskolába járt 1869-ben 16.672, a múlt tanévben járt 30.618, vagyis 13.946-tal több mint előzőleg, iskolába nem járt tehát 1869-ben 4.539, a múlt tanévben 2.002 Az 1869. évben volt 286 elemi iskola, a múlt tanévben volt 324, tehát 38-a1 több. A tanítók száma 1869-ben volt 329, a múlt tanévben 536, a kik közül 379 tanító és 157 tanítónő. A tantermek száma a múlt tanévben 536. Állami elemi és községi iskola 1869-ben még nem volt, állami iskola a múlt tanévben 26 volt, 42 tanítóval és 29 tanítónővel, községi iskola pedig van 9, és pedig 11 tanítóval és 3 tanítónővel. Római kath. elemi iskola 1869-ben 170 volt, 206 tanítóval, a múlt tanévben 169 volt, 186 tanítóval és 103 tanítónővel; református iskola 1869-ben 6 volt, 7 tanítóval, a múlt tanévben 4 volt, 5 tanítóval és 1 tanítónővel; ág. hitv. ev. iskola 1869-ben 101 volt, 102 tanítóval, a múlt tanévben 96 volt, 24198 tanítóval és 8 tanítónővel; izr. elemi iskola 1869-ben 9 volt, 14 tanítóval, a múlt tanévben 3 volt, 9 tanítóval és 2 tanítónővel. Magán- és társulati elemi iskola 1869-ben nem volt, 1909/10-ben társulati jellegű 16 volt, 28 férfi és 2 nőtanítóval.
A felekezeti iskolák csökkenése az állami iskolák szervezésének tudható be.
Az 1869-ik évben volt 149 magyar, 2 német, 91 tót, 5 magyar és német, 36 magyar és tót, 3 magyar, német és tót tanítási nyelvű iskola, a múlt tanévben nem magyar tanítási nyelvű iskola egy sem volt, vagyis o1yan, a melyben az összes tárgyakat vagy azok nagy részét nem magyar nyelven tanítanák.
Iskolai könyvtár, és pedig tanítói van 43, ifjúsági 81, melyek közűl az első 5.461, az utóbbi 11.746 műből áll. Az iskolai könyvtárak jó nagy része a »Nógrádvármegyei Nemzeti Intézet« ajándéka.
Iskoláink közűl nem egynek az alapítási ideje a régen letünt századokba nyúlik vissza annyira, hogy az alapítás időpontja még megközelíthetőleg sem állapítható meg, azért az iskolákat két csoportba osztjuk és pedig az 1848. év előtti régiekre s az azután szervezett újakra. Régi iskola van: a római katholikusoknál 133, a reformátusoknál 4, az ág. hitv. evangélikusoknál 87.
Új iskola és pedig állami van 27: ide számítva a balassagyarmati királyi törvényszéki fogház iskoláját is; községi 9; római katholikus 37, ág. hitv. ev. 9, izraelita 3, társulati, illetőleg magánosoktól alapított és fenntartott iskola 16 s így az elemi iskolák összes száma 325, melyekben 357 tanerő tanít.
