A losonczi ág. h. ev. gimnázium.
A losonczi ág. h. ev. gimnázium.
A losonczi ág. hitv. ev. gimnázium fölállítását 1827 július 25-én, a Balassagyarmaton tartott esperességi gyűlésen határozták el. 1833-ban a gimnázium előkészítő osztályát az elemi iskolától elkülönítették és az elkülönített iskolának első oktatója a losonczi születésű Fabó András, a későbbi ősagárdi lelkész és magy. tud. akadémiai tag volt. Kazinczy ez iskoláról a többi között így ír: »A tót és németnyelvű vármegyékből ideküldetnek a gyermekek megtanulni a nemzet nyelvét s örvendve látánk, hogy a tót és német gyermekekből félesztendő alatt magyarúl folyvást beszélők váltak.« Terray Károly, a későbbi áll. tanítóképzőintézeti igazgató, 248tanársága alatt a négy osztályú losonczi ág. hitv. ev. gimnázium virágzásának tetőpontjára jutott.
1849 augusztus 8-án ez iskola is, ép úgy, mint a ref. gimnázium épülete, földig égett; 1850-ben a tanítás szünetelt, 1857-ben pedig az iskola a ref. iskolával egybeolvadt. Végre 1864-ben a két egyház között felbomlott az iskolai unió, mely után a négy osztályú ág. hitv. ev. gimnázium még öt évig állott fenn, de a pénztár oly szánalmas állapotba jutott, hogy az alapokhoz való hozzányulás után sem tudott az egyház a tanároknak a lakáson kívül 600 koronánál nagyobb fizetést adni. Ily viszonyok mellett az esperesség lemondott az intézet ügyeinek vezetéséről s az egyház 1869-ben az intézetet a magy. kir. kormánynak szerződés alapján adta át, mely azután itt állami tanítóképző-intézetet szervezett.
