Balassagyarmati áll. főgimnázium.
Balassagyarmati áll. főgimnázium.
1875-től kezdve ugyan volt Balassagyarmatnak teljes polgári fiúiskolája, de középiskolája nem és így sok szülő kénytelen volt fiát idegenben taníttatni, hogy az főiskolához szükséges képesítést szerezhessen. 1885-ben Balassagyarmat képviselőtestülete Balás József indítványára egy teljes gimnázium felállításának kieszközlését határozta el. 1892-ben Nógrád vármegye közgyűlésének határozatából a főispán és alispán, hat országgyűlési képviselővel, a kormány elé terjeszt a város óhaját. Az 1894-iki hadgyakorlatok alkalmából ő felsége itt időzvén, 2492000 koronás adományával megadta a kulcsot a czél elérésére. A község 20.000, a Takarékpénztár 10.000, a Népbank 6000, a Takarék- és Hitelintézet 5000 és a vármegye 50.000 koronával járult a gimnáziumi alaphoz, melyet a közönség áldozatkészsége 27.000 koronával szaporított. A 120.000 korona biztosítva lévén, újabb küldöttségekkel sikerült gróf Forgách Antal akkori balassagyarmati orsz. képviselőnek elérnie, hogy a főgimnázium I. osztálya 1900 szept. 1-én megnyílt.
A kincstárnak a községgel és vármegyével kötött szerződését 1900 júliusában hagyta jóvá a közoktatási és belügyi minisztérium. A szerződés szerint a község a polgári fiúiskolát 1 ˝ kat. holdas telkével a kincstárra iratja, az épületet kibővítteti és fenntartja; a község a gimnázium fenntartásához évi 6000 koronával járul hozzá a nyolczadik évtől (az első évben csak 250 koronával, mely hét évig mindig 750 K-val növekedik); a község új polgári leányiskolai épületet emeltet; a vármegye 50.000 koronát ad a gimnázium építéséhez; a felvételi és tandíjak kincstárt illetik.
A gimnáziumot első három évében a régi polgári iskolában helyezték el, mely évenként egy osztálylyal kevesbedett s az utólsó két osztály egyszerre szünt meg a gimnázium negyedik évében. A régi épület átalakítását 1903 szűnidejében végezték, de mivel október elsejére sem készültek el, a gimnázium három osztálya a polgári leányiskola, illetőleg az ugyanabban az épületben lévő kisdedóvó helyiségeiben, egy osztálya pedig a Takarékpénztár házában nyert elhelyezést 1903 november 23-ig. Az épület átalakításakor annak két végét meghosszabbították, az udvar közepére pedig egy 1393 köbméteres tornacsarnokot emeltek, melyet a főépülettel zárt folyosó köt össze. Az épületben 24 helyiség van, melyek között a legnagyobb az emeleten levő 932 köbméteres rajzterem. Újabb átalakítás csakis 1909-ben történt, a mikor a polgári fiúiskolának a pinczében volt tornacsarnokát a Diákasztal czéljaira készítették el, mely munka keresztülvitelére a közokt. miniszter 2322 K-t utalványozott. 1906-ban az épület és az utczai vaskerítés közötti térséget bokrokkal ültették be, 1910 nyarán pedig a villamos világítást vezették be az épületbe.
Az iskola első négy esztendejében jobbára az 1904-ben megszűnt polgári iskola bútorzatát használta, csak az 1904–5. iskolai évben szerelték fel Feiwel »Diadal«-padokkal az osztályokat; ez évben kapja a legtöbb szertár is alapfelszerelését, úgy hogy a felszerelések értéke, mely 1903 végén 3700 K, 1904 végével már 17.000, 1905 végén 23.000 korona, az 1910. év végével 48,352.41 K. A felszerelések között legnagyobb értékű a bútorzat: 16.650 K, a könyvtár 9.160, a természettani szertár 8.526 K értékű. A szertárak közűl legkésőbb alakult a klasszika-filológiai, 1907-ben; értéke majdnem 1000 K. A zene-szertár 1905-ben kezdődik, értéke 2700 K.
A gimnázium életét 1900 szeptember elsején kezdette. Ünnepies megnyitása szeptember 15-én a vármegyeházán történt. Első igazgatója volt Sárffy Aladár dr. v. lőcsei áll. reálisk. tanár, kit másfél hónapi működés után betegsége deczember 28-án sírba döntött. A tanév végéig Szabó Vladimír v. rajztanár lett a helyettes igazgató. Az iskola második igazgatója Jaskovics Ferencz v. szatmárnémetii főgimn. r. tanár, kit ó felsége egy évi működés után véglegesített. A tanári kar teljes létszáma 1910–11-ben az igazgatóval együtt 18 tanár, kik közűl magyar-latin szakos 5, magyar-német 2, latin-görög 2, latin-német 1, történelem-földrajz 2, természetrajz-földrajz 1, mathem.-fizika 3; rajz 1; torna l.
A fokonkénti fejlesztéstől eltekintve, aránylag kevés változás történt a személyzetben, mert hivatalból áthelyeztek 3, mások idepályázása következtében 2, saját kérelmükre 2 tanárt és meghalt 2. Eddig összesen 27 tanár működött itt. Azonban sok változás történt a hitoktatóknál, ugyanis az ág. h. evangélikusokat most már a 8-ik tanítja, az izraelitákat a 4. A római katholikusoknál a 3-ik hitoktatót 1906-ban ide hittanárrá nevezték ki. A reformátusok az ág. h. evangélikusokkal együtt tanulták a vallástant, csak a kezdő másfél esztendőben volt és a nyolczadik esztendőtől kezdve van újra külön hitoktatójuk. A hetedik évtől van az iskolának egészségtan-tanára.
Rendkívüli tantárgyakat már az első évtől kezdve tanítanak; az első évben veszi kezdetét az ének és különrajz, a 4-ben a gyorsírás (a tulajdonképeni torna is), az 5-ben a franczia nyelv és a zene. A katholikusok egyházi éneket is gyakorolnak.
A 6. évben megalakul a zenekör Wiesinger Károly alapításával, a 7-ben a Madách-önképzőkör; a 9-ben a katonai czéllövészetet kezdik; a 10-ben a Máriakongregáczió.
250A szegénysorsú tanulók segélyezése már az első esztendővel kezdődik, a gyűjtésből akkor maradt fölösleg (36 K) Sárffy-alap czímén első részlete a segítőegyesület vagyonának, melyet a 6. évben rendezett első hangverseny és a 7. évtől kezdve három éven át megtartott iskolai bálok jövedelme is nagyobbított. Nagyobb gyüjtés történt a segítő egyesület javára a 8. évben, mikor formálisan is megalakult és alapszabályait a közokt. miniszter jóvá is hagyta (1908 márczius 23-án). Az igazgatónak 1909-ben tartott 25 éves tanári jubileuma alkalmával a tanári kar és az ifjúság részéről tett 500 koronás alapítványt is a segélyegyesület tőkéjéhez csatolták.
Van az intézetnek 2 ösztöndíj-alapítványa is, a Feledi Ferencz dr. féle 2000 és a Streisinger-féle 2500 k-ás. Tankerületi alapítvány a Dunay Ferencz-féle. A Zichy-seniorátus az utóbbi években 400–400 K-t adományozott szegény tanulók segélyezésére. A 10 év alatt elengedett tandíj összege 29.512.50 K. A szegény tanulók kölcsöntankönyveket is kapnak. A közönség mindig szívesen áldozott anyagiakban is a gimnázium érdekeinek. A nők gyűjtéséből vette az iskola 1905-ben 700 K-ért selyemzászlóját, mely alatt először a szécsényi Rákóczi-ünnepélyre vonult. Felavatása 1905 szept. 17-én történt. Elheniczky Emil 600, özv. Nagy Istvánné 576 K értékű könyveket ajándékozott az iskolának.
Az iskola a szokásos hazafias ünnepeken kívül megünnepelte 1904-ben Deák Ferencz, 1906-ban II. Rákóczi Ferencz, 1908-ban Szent Imre és 1909-ben Széchenyi István gróf emlékét. A tanári kar felolvasásokat tartott és tart a helybeli egyesületekben és három éven át az iskolában is vetített képekkel. 1908–9-ben Both Antal igazgatásával munkásgimnázium alakult, melyet nagyrészben szintén a tanári kar lát el.
Tanulmányi kirándulások is évről-évre vannak. Az 1., 3. és 9. évben Drégely, a 4-ben Losoncz, az 5-ben Salgótarján és vidéke, a 6-ban Selyp, a 7-ben az eperjesi országos tornaverseny alkalmából Kassa és a Tátra, a 8-ban a Szandai hegy, a 9-ben Visegrád–Esztergom, a 10-ben Gömörmegye (Rozsnyó, Krasznahorka, Dobsina, Murány) voltak a tanulmányozott helyek.
Minden év végén van rajzkiállítás és házitornaverseny; 1907 május 27-én az eperjesi tornaversenyről elismerő oklevelet hoztak az intézet növendékei. Játszótérül a régi vásártér, a rét és a tulajdonképeni játszótér a városi nagyligetben szolgál, mely azonban 25 percznyi távolságban van. Az egészségi állapot kedvező, járványos betegség miatt csak két ízben kellett az intézetet bezárni.
Gyásza öt ízben volt az iskolának. 1900-ban halt meg Sárffy Aladár igazgató, 1907 júliusban Kende Géza tanár, októberben Dunay Ferencz főigazgató, 1909-ben Gaszner Gyula VIII, és 1910-ben Kirchmayer Lajos VI. o. tanuló.
Az iskola felügyeletét a beszterczebányai tankerületi főigazgató gyakorolja. Az első négy éven át Dunay Ferencz, ki 1906 márcziusban vonult nyugalomba, utóda Jurkovich Emil beszterczebányai k. k. főgimn. v. igazgató. Kivülük látogatták az iskolát 1906-ban Zoltvány Irén dr., 1909-ben Négyessy László dr., előbbi a magyar fogalmazást, utóbbi a magyar irodalomtörténetet figyelte meg; 1907-ben Szaffka Manó a tornatanítást.
Az iskola 68 tanulóval kezdte az első évet; e számot a későbbi osztályok mindig meghaladták, a többi osztályokba is elegendő tanuló iratkozott. Midőn teljes lett, 318 tanuló nyert osztályzatot, a tizedik évben pedig 325. Hogy Balassagyarmatnak mennyire szüksége volt a gimnáziumra, mutatja az, hogy a tanulóknak majdnem fele a (10. évben 50.1 1/8) városunkbeli és egynegyede nógrádmegyei. A római katholikusok az 5. évtől kezdve 40%-on felül vannak, azelőtt az izraeliták tették ezt a %-ot. Körülbelül 1/8-ada ág. h. ev. és félannyi a református. Anyanyelvre nézve jóformán mind magyarok, a 3–5. évben nem is volt más.
A tanulmányi eredmény mindenkor elég jónak volt mondható, mert az elégséges nélküli jó tanulók mindig többen voltak a negyednél a 6. év kivételével; míg az elégtelenek csak az 1. és 4. évben haladták túl a 25%-ot. Magaviseletre nézve átlag kétharmadrész jó. Kevésbé szabályszerűt hét éven át csak egy tanuló kapott. Csak a 10. év volt kivételesen rossz. Az intézet helyes működésének bizonysága a három ízben megtartott érettségi vizsgálat, mert a tanulóknak majdnem fele jeles és jó érett volt, ismétlésre pedig egyet sem utasítottak.
Könyvtár a kékkői várban.
Gróf Mailáth I. Géza könyvtára Gárdony-pusztán.
A Pintér-féle könyvtár a ferencziek szécsényi kolostorában.
Abonyi Lajos.
