Középiskolák.
Középiskolák.
A régi kort illetőleg az elemi és a középiskolai oktatás között a határvonalat megállapítani nem lehet, a mennyiben ilyen határvonal abban az időben nem is volt. Csak iskola volt, a hol tanítottak, de hogy mennyit, az a tanító tudásától és buzgalmától és a tanuló tehetségétől és szorgalmától függött. A vármegye középoktatása a már föntebb említett kolostorok szerzeteseinek kezébe volt letéve, de ezeken kívül középiskolai képzettséget adtak a várkáplánok is, a várurak gyermekeinek, a kik mellett itt-ott a mások gyermekeit is oktatták.
Balassa Menyhért, a hatalmas úr még írni sem tudott, ellenben Balassa Bálint már oly nagy ismeretekre tett szert, hogy lírai verseivel költői irodalmunk egyik halhatatlanává vált. A műveltség terjesztésének tehát, minden hibáik mellett, a várak melegágyai is voltak, a mennyiben a várkáplán az ifjakat, a várúr felesége pedig a leánygyermekeket oktatta.
1682-ig, mikor régi fényét és nagyságát elvesztette, a füleki vár oly nagy jelentőségre emelkedett, hogy a török hódoltság idejében 11 vármegye tartotta itt gyűléseit. Az idetelepedett nemesség díszes lakásokat építtetett, úgy hogy Füleket e korban nagyságra és népességre nézve a városok mellé lehetett helyezni. Továbbá e korban a tudománypártoló Wesselényi Ferencz volt a füleki főkapitány s így valószínű, hogy az ő idejében keletkezett és bizonyos, hogy támogatásában részesült a fülekvári protestáns gimnázum is, melyet azután Osgyánba helyeztek át. A vármegye első gimnáziuma tehát a füleki protestáns gimnázium volt.
