Tanító-egyesületek.
Tanító-egyesületek.
Mészáros Imre érsekvadkerti esperesplebános, tanfelügyelő a tanításügynek nemcsak barátja, de művelője is volt. Módszertanokat írt, gyakorlati tanításokat tartott s oktatott ott, a hol erre csak tere nyilott, s ezért szervezte az esperesi tanítógyűléseket, összejöveteleket is. Ily viszonyok mellett a Balassagyarmat-vidéki tanítókat nem találta készületlenül a törvény amaz intézkedése, hogy tanító-egyletté tömörűljenek, s így az 1869. év végén vármegyénk déli részén az általános, illetőleg középponti tanító-egyesület meg is alakult, mely azután az egyesületbe az egész vármegye tanítóságát bevonni óhajtotta. Ez az óhaj azonban Losoncz és vidéke tanítóinak akaratán egyelőre hajótörést szenvedett, míg végre 1874 január 27-én megalakult az egész vármegyére kiterjedő tankerületi tantestület (Nógrádvármegyei Tanító-egyesület). Ez az egyesület azután megindította a mozgalmat a tanításügy fellendítése, a magyar nyelv és a hazafias szellem terjesztése, a tanítók önképzése s a tanítók anyagi helyzetének javítása érdekében. Vándorgyűléseket tartott és tart, s ezeken a közönséggel a népoktatás fontos voltát törekszik megismertetni. Hogy mindezt behatóbban tehesse, öt körre oszlik, a melyek területükön szintén oly értelemben működnek, mint az egész egyesület. A tanító-egyesület két sikerült kiállítást is rendezett s a kiválóbb felolvasásokat lapjában (Nógrádmegyei Tanügy) közzé teszi, köreinél könyvtárakat szervezett, kiadatta: a Peres Sándortól és Völgyi (Wagner) Istvántól Nógrád vármegye földrajzának vezér- és olvasókönyvét s azt 50 drb körmöczi aranynyal jutalmazta, elkészíttette Gyarmati Pállal Nógrád vármegye fali és kézi térképét, Völgyi (Wagner) Istvánnal megíratta az egyesület történetét s egy bizottsággal a vármegye népoktatásának történetét, végre a községi jegyzőkkel karöltve, Losonczon a tanítók és jegyzők középiskolában tanuló gyermekei részére, mintegy 80.000 korona költséggel internátust alapított. Van Budapesten tanító-árvaházi alapítványa is. Sikerrel járó indítványai: a zugiskolák eltörlése, a nem képesített tanítók elmozdítása. Völgyi (Wagner) István javaslatára mozgalmat indított, hogy minden tanár és tanító, állásába való lépése alkalmával, a hazafias irány betartására esküvel köteleztessék, a magyar nyelv és szellem minden megengedhető módon terjesztessék, történelmi szemléltető képek készíttessenek, a tanítóválasztások alkalmával a próbatanítások eltiltassanak stb. Ez egyesület elnökei voltak: Terray Károly a losonczi áll. tanítóképző-intézet igazgatója, ezt követte Ebeczky Emil kir. tanácsos, tanfelügyelő, ez után Müller János salgótarjáni igazgató-tanító, azután Zelenka János előbb balassagyarmati állami elemi iskolai, később losonczi állami tanítóképző-intézeti gyakorló iskolai tanító, utánna Tomeskó Nándor balassagyarmati polg. iskolai igazgató, ezt követte Koháry János salgótarjáni kőszénbányatársulati igazgató-tanító s egy év óta pedig Magyar Béla salgótarjáni igazgató tanító az egyesület elnöke és lapjának szerkesztője. Van az egyesületnek jelenleg 1 alapító, 7 dísz, 44 tiszteletbeli, 67 pártoló és 352 rendes tagja, ideértve az óvónőket is. A tanító egyesület eddig legkiválóbb jótevője: Nógrád vármegye közönsége, több ezer koronát kitevő alapítványaival.
A Balassagyarmat Vidéki Róm. Kath. Népnevelők Egyesülete három esperesi körből, 1883-ban Farkas Mihály érsekvadkerti kanonok, esperesplebános indítványára alakult. Elnöke jelenleg Pollák István esperesplebános s a legujabban alakult ág. hitv. ev. egyházmegyei tanítóegyesület, továbbá a váczi és a rozsnyói r. kath. egyházmegyék, az orsz. polgári iskolai tanítók és az orsz. izr. tanítóegyesület egyes körei, melyek mind arra törekszenek, hogy hazánk népoktatásának ügyét minél magasabb fokra emeljék.
