A jövő tervei.
A jövő tervei.
Losoncz most a fejlődés útján halad és ehhez képest közigazgatását és polgárságát a fejlődés tervei foglalkoztatják.
1903 óta történtek eredménytelen kísérletek a forrásvizek felfogására. Most az artézi vizek központosítását tervezik egy nagy vízmedenczébe, a Prónay kastély melletti hegyen. Innen szivattyúkkal fogják a városba vezetni.
Munkáslakások állítása érdekében 1907 óta folynak tanulmányok. A terv ez: 400.000 koronás kölcsön felvétele, az államtól 200.000 korona tőkesegély megszerzése. Az összköltség tehát 600.000 korona volna. De csak 400.000 után kell annuitást fizetni. Az így előálló kamatdifferencziából, illetőleg a tervezett 130 lakásnak a béréből, a karbantartásra, sőt a továbbfejlesztésre is jutna. Minden gyáros annyi bérért szavatolna, a hány munkást foglalkoztat.
A vasúti reorganizáczió kapcsán kilátás van arra, hogy a város elnyeri az üzletvezetőséget, melyet a városi vigadó épületébe terveznek.
Az állami elemi iskola már szűknek bizonyúlván, újat terveznek az állam és a város együttes költségén. Esetleg a tanítóképző épületébe helyeznék el, új tanítóképző építése mellett.
A csatornahálózat végleges kiépítését biológiai szűrés mellett tervezik, úgy hogy a víz már tisztán jusson a Tugárpatakba.
696A Tugárpatak betonboltozatos áthidalását is tervezik, kb. 100 méter hosszúságban. A hídon és a két parton lenne a piacz, esetleg a vásárcsarnok.
Busbak Ádám vaskereskedő hagyatékából a város polgári menházat fog építeni.
Hatósági cselédszerző intézet felállítása is tervbe van véve.
Rakottyai gyáros a Rákóczi-úton egy házat vett meg, melynek a helyén városi szinházat, szállodát és fürdőt akar a várossal együttesen építtetni. Ez érdekes terv megérthetése szempontjából szükséges, hogy a Rakottyai-féle gyár fejlődésére is kiterjeszkedjünk.
Rakottyay György és társai czég alatt ugyanis Rakottyay György 1892-ben alapította zománczgyárát. A gyárat később Belág Danóval, Muraközy Istvánnal és Bulyi Jánossal betéti társasággá alakította át. A betéti társaság azonban nemsokára feloszlott és Rakottyay György, Scholtz C. A. mateóczi nagyiparost, valamint Ringeisen Testvérek budapesti nagykereskedőket vette társul. A gyár, a mindinkább fejlődő kereslet kielégítésére, az edények sajtolását is fölvette üzemébe és habár Scholtz és Ringeisen czégtársak később szintén kiléptek, a czég czíme változatlanul megmaradt.
A vállalat egyike a legforgalmasabbaknak és legnagyobbaknak és gyártmányaiból igen sokat szállít a Balkán államokba, sőt Afrikába és Indiába is.
A vállalat fejlesztésében tevékeny részt vett Rakottyay György fia Gyula és Kálmán József igazgató. A vállalat ez idő szerint 3 mérnököt, 12 hivatalnokot 16 művezetőt és 850 munkást foglalkoztat. A tisztviselőknek és művezetőknek nyugdíj van biztosítva, míg munkásainak segítőpénztárt tart fönn.
A gyártelep fejlesztése közben a Losonczon többször megnyilvánult téglahiány arra indította Rakottyai Györgyöt, hogy saját birtokán, a város belterületén, megépítse az első gőztéglagyárat, évi 5 millió darab termeléssel. Ez az íparfejlesztési rendszer nem tévesztette el hatását, mert más vállalatok is arányosan fejlődtek, sőt újabbak is keletkeztek, a mi azután a munkásság szaporodását, illetőleg a lakáshiányt vonta maga után, a mit Rakottyay Gyula olyképen hárított el, hogy egy házépítő-vállalat-tervezetet dolgozott ki, megfelelő területet szerzett meg, kb. 80 ház építésére, 240.000 korona tőkével, részvénytársaságot alapított, Török Zoltán, Rakottyay György, Herczog Ignácz., Niernsee József és Wohl Rumi Adolf alapító részvényesekkel, míg az ügyvezető igazgatóságot Rakottyay Gyula magának tartotta fenn.
A gyárnak a külfölddel való élénk összeköttetései által, a világ minden tájáról gyakran érkeznek idegenek Losonczra, s mível azok elhelyezésére a városbeli vendéglők nem megfelelők, másrészt mivel a város kulturális életének régóta érezhető hiánya, hogy a városban nincs megfelelő nagyságú vigadó, hiányzik egy modern felszerelésű gőzfürdő és végül elodázhatatlan szükségletté vált egy állandó színház építése, e szükségleteken Rakottyay György akként segített, hogy a Rákóczy-utcza 13. számú házat megvette és a fenti czélokra a város közönségének önköltségen átengedte.
Mivel ez a terület a város középpontjában fekszik, nagyszabású városrendezési kérdést is megvalósít azáltal, hogy a Rákóczy-utczából új utczát vezet a telekből kihasított nagy térre. Az eddig házak közé ékelt kihasználatlan területre új élet vonul be, azonkívül új forgalmi út is keletkezik, a Sükey és Jókay-utczán át a vasútig. A modern berendezésű szálloda, 50 szobával, a Rákóczy-utczából nyíló új utcza sarkán épül, a földszinten nagyszabású vendéglővel és kávéházzal, összefüggésben egy nagy vigadó-épülettel, s ugyanott elhelyezést nyernek a kaszinó helyiségei is. A tervezett téren épül fel az állandó színház, 26 páholylyal, 447 ülő és 280 állóhelylyel, összesen 835 személy befogadására. Ugyancsak e téren épül egy ártézi kúttal ellátandó modern gőz- és kádfürdő, télen-nyáron át használható nagy uszodával. Mind a három épület saját berendezésű villanyvilágítást kap és kb. 1,500.000 koronába kerül.
*
Források: Losonczi Phőnix I. és II. kötet; Lampe Históriája; Nagy Iván adatai; Plichta Soma dr. »Nógrádmegye Felvidéke éghajlati és közegészségi tekintetben«; Malesevics Emil: Losoncz Faunája; A losonczi állami főgimnázium értesítői; az ipartestület jelentése; a pénzintézetek mérlegei; Losoncz város évkönyvei 1897–1909-ig. Magyar városok statisztikai évkönyve. Losoncz város költségvetése. Hivatalos és magánadatok. A helyszínén gyűjtött adatok stb.
