A reformációk.
A reformációk.
A reformáczió nagy átalakító hatással volt Losonczra. 1590-ben ugyanis Losonczon 3000 lakos egyetemesen áttért a reformált vallásra. Mikor Koháry lett a füleki vár parancsnoka, a reformátusokat annyira üldözte, hogy sok család Losonczra menekült és ott meg is telepedett; ezek több úrvacsora-kelyhet is hoztak magukkal. A reformátusoktól bírt, eredetileg katholikus templomot a katholikusok Mária Terézia korában vissza akarták foglalni; de a reformátusok ellenszegültek, a keresztet összevagdalták és elégették. Azóta a templom birtoklásában nem is háborgatták őket.
A reformáczió korából való az az egyházlátogatási jegyzőkönyv is, mely a borsodi református egyházmegye levéltárában Losonczra vonatkozólag található. Eszerint Losoncz a borsodi egyházmegyéhez tartozott és 1608-ban nagytályai Fabricius Tamás és Szegedi Benedek lelkiatyák hivatalosan meglátogatták. A templom több ízben pusztult el. A mennyezet gerendáján olvasható emlékirat tanúsága szerint, a mostani templom a XVIII. század elején a község költségén épült föl. a mi azt bizonyítja, hogy a lakosság és az elüljáróság református volt.
Az ellenreformáczió alatt Losoncz egész Nógrád vármegye menedékhelye volt. 1640-ben Wesselényi nádor engedelméből a templomot erős kőfallal vették körül és a városba menekült sok előkelő család itt talált oltalmat. A reformáczió korának végén Losoncz kétszer leégett. A szájhagyomány szerint egy Bajuszné nevű asszony gyújtotta volna föl a várost, kit tetten értek és halálra ítéltek. Halála előtt megvallotta, hogy a füleki barátok bérelték föl a gyújtogatásra. Kivégzése az úgynevezett Papharaszton, az akasztófa alatt történt, még pedig úgy, hogy máglyára tették, nyakára pedig két font puskaport kötöttek, Mindezt azonban semmiféle írott emlék nem bizonyítja.
