A termés.
A termés.
A vármegye földjében minden növény, gabona, hüvelyes, kapás s kereskedelmi növény megterem és általában jó minőségű. Mint már említettük, a nagyobb gazdaságokban rendszeres vetésforgó érvényesül, ellenben a kisgazdák a földmívelés legelemibb szabályait betartják ugyan, egyébként évről-évre határozzák meg, hogy földjükbe mit vetnek. Hogy a vármegye földmívelés alá vont területe az egyes gabonanemek szerint miképen oszlik el, arra nézve – mivel újabb évről adatok nem állnak rendelkezésünkre – álljon itt a két év előtti (1908) kimutatás, a mely úgyis átlagnak tekinthető; e szerint a vármegye bevetett területe az egyes gabonanemek szerint így oszlott meg: őszi búza 51.651 hektár, tavaszi búza 1.309, őszi rozs 21.034, tavaszi rozs 301, kétszeres 84, őszi árpa 86, tavaszi árpa 23.382, zab 10.457, köles 83, tatárka (hajdina) 1, borsó 131, bab 409, lencse 126, szemes tengeri 9.295, burgonya 10.461, czukorrépa 1.741, takarmányrépa 4.075, őszi és tavaszi repcze 156, komló 4, dohány 221, kender 837, len 105, takarmány tengeri (csalamádé) 1.046, őszi bükköny, borsó és rozs 414, tavaszi és zabos bükköny 8.172, lóhere 9.259, luczerna 3.214, baltaczím 163, muhar 22 és egyéb termény 1.626 hektár; az összes bevetett terület 159.866, míg az ugar 22.364 hektár. Ugyanez évben az elemi csapások következtében kiveszett 510 hektár termése, a mi még az egyharmad százalékot sem éri el. A termés mennyisége métermázsákban pedig a következő volt: buza, őszi és tavaszi együtt: 597.442 q (11.36); rozs, őszi, tavaszi és kétszeres: 218.635 q (10.22); árpa őszi és tavaszi 242.750 q (10.36); zab 94.628 q (9.07); tengeri 113.689 q (12.28); burgonya 392.240 q (37.50); a zárójelben levő számok a hektáronkénti átlagos termést jelzik.
