Gazdasági leirások.
Gazdasági leirások.
Az egyes vidékeken szokásos gazdálkodási módok és birtokviszonyok illusztrálásául a különböző vidékekről egyes birtokok leírását a következőkben közöljük:
Alsózellő. – Tóth Béla dr. birtoka. Összterület 800 k. hold, melyből kert és beltelek 10, kaszáló 90, erdő 100, szőlő 8 k. hold, a többi szántó. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Lóherét 25, bükkönyt 20 k. holdon termeszt. A lóállományból igás 9 és hintósló 6 vegyes. A szarvasmarha állomány 24 fehér jármos ökör. Borászatában vegyes szőlőfajok vannak. A birtokon kőszén található. A munkaerőt helyben szerzi. A szerződéses napszámár a férfiaknál 2, nőknél 1 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 K k. holdanként.
Berczel. – Berczelly Jenő és gyermekei birtoka. Berczel és Nagylócz határában terül el. Kiterjedése 6600 m. hold, melyből kert és beltelek 11, szántó 3100, kaszáló 150, szőlő 10 m. hold, a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer 4-es forgó. Luczernát 20–40, vörös herét 120–160, repczét 30, bükkönyt 70–90 m. holdon termeszt. Lóállomány 40–44; ebből igás 22, háti 3, hintós ló 2, csikó 13–17, tenyészmén egy muraközi. Szarvasmarhaállomány 190–200; ebből jármosökör 88 fehér, tehén és üsző 45 vegyes fajú, növendék 62 vegyes, 3 simmenthali tenyészbika és 2 bivaly. Juhállomány 2400 merinó és rambouillette keresztezés, 36 tenyészkossal. Napi tejtermelés 350 liter, melyet a szécsényi és berczeli tejszövetkezet értékesít. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, cser, bükk és ákácz; a tölgyet 20 és a többit 60 éves fordában kezelik; kihasználás tűzi és szerszámfa és cserezés. Borászatában a fő borszőlőfaj a rizling, ezerjó és oporto, a fő csemegefaj a chasselas. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 160–240, nőknél 80–110 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 15–20 K k. holdanként.
Berczel. – Prónay László és testvérei birtoka. Becske és Berczel határában terül el. Kiterjedése 794 m. hold, melyből kert és beltelek 15, szántó 526, kaszáló 17, legelő 83, erdő 142, szőlő 7 és adó alá nem eső terület 4 hold. Gazdasági és üzemrendszer 11-es vetőforgó. Búzát, rozsot, árpát, zabot, tengerit kb. 320 és czukorrépát 15 holdon termel. A 1óállományból igás 4, urasági 2 és csikó 2. Szarvasmarha állomány 65; ebből jármosökör 20 magyar fehér, tehén 28, tinó 10, üsző 6 és egy tenyészbika, mind vöröstarka nógrádi tájfajta. Juhállomány 417 merinó félvér, 8 tenyészkossal. Sertésállomány 86 fehér és fekete mangalicza, közötte 18 anyakocza és 2 kan. Napi tejtermelés 60 liter, melyet a helybeli tejszövetkezet értékesít. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, cser, hárs és ákácz. Borászatában a fő borszőlőfaj ezerjó, furmin, sárfehér, és a fő csemegefaj a chasselas. Van homoktégla- és cserépgyára, 190bazaltkőbányája, egy 6 HP gőzcséplőkészlete és két aratógépe. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 2, nőknél 1 K. A földhaszonbérek ugyanazok.
Borsosberény. – Mocsáry Ödön birtoka. Összterület 1680 m. hold, melyből kert és beltelek 19, szántó 815, kaszáló 65, legelő 120 m. hold, a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer 6-os vetőforgó. Lóherét 140 m. holdon termeszt. A lóállományból igás 14 vegyes, hintósló 7 amerikai és vegyes. Szarvasmarha állomány 95; ebből jármosökör 38 magyar, tehén 24 tarka, növendék 15–20 vegyes, hízómarha 10–12, tenyészbika 1 simmenthali. Juhállomány 960 rambouillette, 14 tenyészkossal. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, bükk és cser, melyeket rendszeres üzemterv szerint 62 éves fordában kezelnek; a termék tűzi és műfa. Van egy 6 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben és vidéken szerzi. Napszámár férfiaknál: 1.20–3.–, nőknél 1–2 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 K m. holdanként.
Buják. – Gróf Pappenheim Siegfriedné, gróf Károlyi Erzsébet uradalma. Buják, Bokor és Terény határában terül el. Kiterjedése 8488 k. hold. Ezenkívül még Csongrádban 4800, Szatmárban 4236 és Torda-Aranyosban 1054, összesen 10.090 k. hold birtoka van. Nógrádban kert és beltelek 19, szántó 3513, kaszáló 237, legelő 656, erdő 3884, szőlő 26 és adó alá nem eső terület 152 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer 4–9-es vetőforgó. A kereskedelmi növények közűl czukorrépát 100, dohányt 50, lent (magnak) 50, pohánkát 50, csicsókát 50, muhart 50, kölest 50, mustárt 20, mákot 10 és kendert 5 k. holdon termeszt. A lóállomány 77: ebből igás 53 könnyű muraközi keresztezés, hintós ló 18 és ménesbeli 6. Szarvasmarhaállomány 561; ebből jármosökör 230 fehér erdélyi, tehén 70 bonyhád-simmenthali, tinó 80 fehér és tarka, üsző 30 bonyhádi tarka, gulyabeli 40 bonyhádi tarka, hízómarha 90 fehér és tarka, tenyészbika 3 bonyhád-simmenthali és 18 fekete bivaly. Juhállomány összesen 3040, ebből 2500 merinói posztós gyapjas és 500 hazai fésüs szövet gyapjas, 40 tenyészkossal. Sertésállomány 1058 szőke kondor mangalicza, közötte 150 anyakocza és 30 kan. A tejgazdaság napi tejtermelése 300 liter, a mit Budapesten értékesítenek. Van méhészet is 40 kaptárral; a mézet a fővárosba szállítják. Bujákon az erdők között két mesterséges tóban nemes pontyot tenyésztenek és ez helyben és a környéken kerül eladásra. Erdészetében uralkodó fanem a cser, a kocsányos és kocsánytalan tölgy, melyeket rendszeres üzemterv szerint 60 éves fordában kezelnek. A szállítási viszonyok eddig elég jók voltak, de a fuvar és munkabérek emelkedtek. A vágás területe, a hol jelenleg a kihasználás folyik, 26 kilométernyire fekszik a legközelebbi (Apcz-Zagyvaszántó) vasuti állomástól és ezért az útért jelenleg egy m3 tűzifa szállításáért átlag 3 koronát, műfáért mázsánként 40–60 fillért fizetnek a szerint, a mint az út jobb vagy roszabb. Az évi vágás kitermelésére a vidéken elegendő munkaerő van. A műfának alkalmas részeket a legapróbb darabkáig kihasználják. Termelnek rönkfát, szálfát, apróbb bognárfát (keréktalp, kerékküllő, szekér ágas, rudszárnya, lőcs, esetleg szekéroldal, szekérrúd és nyújtófa) és tűzifát, melyet szintén a legapróbb rőzséig rendes ürméteres rakatokba dolgoznak föl és osztályokba soroznak: úgymint I. és II. osztályú cserhasáb, I. és II. osztályú tölgyhasáb, I. és II. osztályú cserdorong, I. és II. osztályú tölgydorong, galyfa és rőzse. Az uradalom számos gazdasági ágazata sok mű-, és tűzifa-anyagot igényel, így elsősorban azt elégítik ki és csak a fennmaradó részt adják el helyben, kicsinyben. A szép tölgyfákból átlag 30–40 ezer db 2 m. hosszú hasított szőlőkarót is készítenek. Borászatában a fő borszőlőfaj az olasz rizling, mézes fehér, ezerjó, kövidinka, nemes kadarka és juhfark, a fő csemegefaj a passatuti és chasselas. Gyümölcsöt 4 k. holdon termeszt eladásra, melynek évi forgalma 30 q. Van gazdasági szeszgyár Kiskérben, 720 hl. kontingenssel; gazdasági gőzmalom ugyanott, 3 kővel és hengerrel, finom őrlésre; téglaégető, 200.000 cserép és 20.000 drb. tégla évi termeléssel; kő, homok és kavicsbányája és mészégetés csigás mészkőből. A gazdasági gépek a következők: 4 drb. 6, 8 és 10–10 HP gőzcséplőkészlet, egy pár 16 HP gőzeke, 2 kévekötő és 4 marokrakó gép. A munkaerőt Heves és Nógrád vármegyéből szerzi. A napszámárak férfiaknál 1–3 K, nőknél 0.80–2 K. Az átlagos földhaszonbér a vidéken k. holdanként kicsiben 30, nagyban 20 K. A birtokon barnaszenet fedeztek föl, mely az eddigi furások szerint 300 hold alatt terül el.
Csalányos. – Lindenbaum Mór birtoka. Összterület 722 m. hold, melyből kert és beltelek 8, szántó 401, kaszáló 48, legelő 102, erdő 164 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. A lóállományból igás 4 lipiczai keverék, hintósló 2. A szarvasmarhaállományból jármosökör 20 nyugati, tehén 4. Juhállomány 500 negretti, 10 tenyészkossal. Ráktenyésztése van a Szalatnya-patakban, eddig 20.000 telepítve. Erdészetében a fásítás most történik áll. csemetékkel. Uralkodó fanem a cser és tölgy. A termék tűzi és szerszámfa. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 1.20–3.–, nőknél 1–2 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 30 K m. holdanként.
Csalár. – Gróf Keglevich István birtoka. Csalár, Galábos, Szécsénykovácsi és Zobor határában terül el. Kiterjedése 1700 m. hold. Ezenkívül még Pest vármegyében van nagyobb mintaszőlőtelepe. Nógrádban kert és beltelek 25, szántó 1300, kaszáló 150, legelő 50, erdő 100 és szőlő 18 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer javított 3-as forgó. Különlegességként czirokot és kendert termeszt. Lóállomány 50; ebből igás 24 vegyes, urasági 10 amerikai és félvér, csikó 16 félvér, áll. mének után katonai czélokra. Szarvasmarhaállomány 238; ebből jármosökör 84 fehér és nyugati, tehén 60 nyugati, növendék 52 és hízómarha 40, mind vegyes, egy berni és egy simmenthali tenyészbika. Sertésállomány 40 mangalicza anyakocza és szaporulata, 6 kannal. Napi tejtermelés 300–400 liter, melyet a budapesti központi tejcsarnok értékesít. Az Ipoly mentén most folynak az előmunkálatok egy 50 holdas halastó telepítésére. Erdészetében uralkodó fanem a cser, ákácz és tölgy, de jelenleg 50 hold erdősítés folyik fáczánosnak; a termék tűzi és szerszámfa. Borászatában a fő borszőlőfaj a mézédes és rizling, a fő csemegefaj a chasselas. Van két 8–8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben és a Felvidékről szerzi. Napszámár férfiaknál 120–400, nőknél 80–160 fillér. Az átlagos földhaszonbér 22 K.
Csehberek. – Novek, Friedrich és Kuller birtoka Zlatnón. Összterület 1000 k. hold, melyből kert és beltelek 30 k. hold, a többi kaszáló és erdő. Erdészetükben uralkodó fanem a bükk, tölgy és fenyő, melyeket 50 és 60 éves fordákban kezelnek. Kihasználásuk üveggyári czélokra történik. A munkaerőt helyben szerzik. Napszámár férfiaknál 1.40–4, nőknél 1–2 K.
Cserhátsurány. – Özv. Jánossy Rezsőné és Lövészy Nándorné birtoka. Összterület 2206 191m. hold, melyből szántó 1200 m. hold, a többi erdő, legelő és rét. Gazdasági és üzemrendszer 4-es vetőforgó. Lóherét 60–80, luczernát 60–80, bükkönyt 30–40 m. holdon termeszt. Lóállomány 38 magas angol félvér; ebből igás 12, hintósló 6, csikó 16–20. Szarvasmarhaállomány kb. 100 fehér; ebből jármosökör 66, növendék 20–30. Juhállomány 1400 magyar fésűs és rambouillette keresztezés, 34 tenyészkossal. Sertésállomány 60 szőke nagyszalontai mangalicza anyakocza és szaporulata, 8 kannal. Erdészetében uralkodó fanem a cser, tölgy és gyertyán; évente 40–60 hold ákáczost ültetnek, helyenként fenyővel. A termék tűzi és szerszámfa. Van gőzmalma modern berendezéssel: önműködő garatok, 75 HP compound condensatiós gőzgép, hűtőkészülékkel, 5 járat, 2 síma őrlőkő, 2 Ganz-féle hengerszék, 1 daráló, 11 felvonó, 4 szitaberendezés és 1 nullás nemzeti gabonatisztító. Van továbbá egy 8 HP gőzcséplőkészlete és 2 marokrakó aratógépe. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 120–200, nőknél 60–120 fillér. Az átlagos földhaszonbér 24 K m. holdanként.
Csécse. – Balásy Árpád birtoka. Összterület 1070 m. hold, melyből kert és beltelek 8, kaszáló 130, szőlő 32 m. hold, a többi szántóföld. A gazdasági és üzemrendszer 4-es vetőforgó. A lóállományból igás 10 vegyes, hintósló 8 amerikai, lipiczai és orosz. Szarvasmarhaállomány 146; ebből jármosökör 40 fehér, tehén 66 és növendék 40, mind innthali, hízómarha 8–12, tenyészbika 2 simmenthali. Napi tejtermelés 250 1., a mit a bpesti közp. tejcsarnok értékesít. Borászatában a fő borszőlőfaj az olasz rizling. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszám-ár férfiaknál 120–300, nőknél 80–200 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20–24 K m. holdanként.
Csitár. – Gróf Mailáth István Géza uradalma. Csitár, Iliny, Nógrádmarczal, Őrhalom és Patvarcz határában terül el. Kiterjedése 4200 k. hold. Ezenkívül Nyitra vármegyében van még 800 k. hold birtoka. Nógrádban kert és beltelek 90, szántó 2500, kaszáló 517, legelő 242, erdő 738. szőlő 30 és adó alá nem eső terület 83 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. Bükkönyt 50–60, vörösherét 140, luczernát 80, nyulszapukát 20, csillagfürtöt 40 és czukorrépát 200 k. holdon termeszt. Lóállomány 60; ebből igás 44, urasági 16, mind vegyes. Szarvasmarhaállomány 476; ebből jármosökör 160 magyar és 8 bivaly, tehén 30 telivér, 50 félvér és 45 növendék simmenthali, 15 telivér és 10 növendék frieslandi, gulyabeli 80 simmenthali és magyar, hízómarha 75 vegyes, tenyészbika 2 simmenthali és egy fries. Juhállomány 400 hazai fésűs. Sertésállomány 120 mangalicza anyakocza és szaporulata, 12 kannal. Napi tejtermelés 450 liter, melyet helyben és a szécsényi tejszövetkezetnél értékesítenek. Erdészetében uralkodó fanem az ákácz és cser, – az előbbit 20, az utóbbit 60 éves fordában kezelik; a termék tűzi és szerszámfa. Borászatában a fő borszőlőfaj olaszrizling, mézes fehér, ezerjó, szlankamenka, vörösdinka, merlot és a fő csemegefaj chasselas és muskotály. A konyhakertészet 13 m. hold, kb. 3000 K évi forgalommal. Dinnyéből kb. 1200 K kerül eladásra. Gyümölcsösében kb. 900, részben termő fa áll, házi szükségletre. Van gazdasági szeszgyára Patvarczon, 720 hl. szeszkontingenssel, két 6 és 8 HP gőzcséplőkészlete, 3 marokrakó és egy kévekötő aratógépe. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16–20 K k. holdanként. Az egész gazdaságot és a kastélyt, a takarmánykamrát, malmot és vizvezetéket villamoserő látja el, melyet Diezl-féle hőerőmotor és akkumulátortelep fejleszt. A gazdaság különféle kiállításokon számos kitüntetést nyert.
Ecseg. – Özv. Plachy Tamásné birtoka. Dengeleg, Ecseg, Hollókő, Lócz és Rimócz határában terül el. Kiterjedése 7000 m. hold, melyből kert és beltelek 60, szántó 3600, kaszáló 300, legelő 308, erdő 3000 és szőlő 74 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Lóállomány 19; ebből igás 15, urasági 4, mind félvér magyar. Szarvasmarhaállomány 93; ebből jármos ökör 48 magyar fehér, tehén 36 innthali és simmenthali, növendék 4 innthali, 1 simmenthali tenyészbika és 4 bivaly. Juhállomány 828 rambouillette-fésűs, 10 tenyészkossal. Napi tejtermelés 250 1., a mit Budapesten értékesítenek. Erdészetében uralkodó fanem a cser és tölgy; a termék tűzi és műfa. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 100–260, nőknél 80–180 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 K m. holdanként.
Erdőkürt. – Gróf Wilczek Frigyes uradalma. Endrefalva, Erdőkürt, Felsőtold és Kálló határában terül el. Az endrefalvai és felsőtoldi rész bérbe van adva. Kiterjedése 3300 m. hold, melyből kert és beltelek 60, szántó 2150, kaszáló 200, szőlő 7 m. hold, a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer 4-es forgó. Czukorrépát 30 m. holdon termeszt. Lóállomány 68; ebből igás 32, kocsiló 4, csikó 30, mind vegyes; tenyészmén 2 muraközi. Szarvasmarhaállomány 130; ebből jármos ökör 32 fehér, tehén 44 tarka, növendék 40 vegyes, hízómarha 8–12, tenyészbika 2 tarka. A napi tejtermelés 200–250 1., melyet Budapesten értékesítenek. Van egy 6 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt Kállóról szerzi. Napszámár férfiaknál 100–220, nőknél 80–160 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 K m. holdanként.
Erdőtarcsa. – Kubinyi Márton birtoka. Összterület 1516 m. hold, melyből kert és beltelek 15, kaszáló 15 m. hold, a többi szántó. Gazdasági és üzemrendszer 6-os vetőforgó. Lóherét 120–180 holdon termeszt. Lóállomány 25; ebből igás 15 vegyes, hintósló 10 angol félvér. Szarvasmarhaállomány 220; ebből jármosökör 68 fehér, tehén 15 tarka, növendék 78–80 fehér, hízómarha 50–60. A munkaerőt Kállóból szerzi. Napszámár férfiaknál 80–300, nőknél 60–160 fill. Az átlagos földhaszonbér 24–40 K m. holdanként.
Erdőtarcsa. – Zaleski Jenő birtoka. Összterület 714 hold, melyből kert és beltelek 14, szántó 684, kaszáló 14, szőlő 2 hold. Gazdasági és üzemrendszer belterjes gazdálkodás. Czukorrépát 30, czirokot 30, repczét 30 és mákot 15 holdon termel. Lóállomány 33; ebből igás 15, urasági 5, ménesbeli 12, mén 1, mind angol félvér. Nevezetesebb mén: Urambátyám, a hamburgi derbi nyertese. Szarvasmarha-állomány 117; ebből jármos ökör 24, tehén 12, tinó 10, üsző 18, gulyabeli 12, hízómarha 40, tenyészbika 1, mind vöröstarka. Sertésállomány 40–50 fehér kondor, közötte 18 anyakocza és egy kan. Napi tejtermelés 80–100 l., melyet helyben értékesítenek. Van méhészete 18 kaptárral s a mézet Budapesten adják el. 1 K 20 f. kgm.-ként. Borászatában a fő borszőlőfaj a kadarka, nagy- és kisburgundi. Konyhakertészete 2 hold 150–300 K, gyümölcsöse 2 hold 900 fával s 200–400 K évi forgalommal. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete, társulati gőzekéje és 3 kévekötő aratógépe. A munkaerőt Borsod és Csanád vármegyéből szerzi. Napszámár férfiaknál 80–240, nőknél 60–160 fill. A földhaszonbér ugyanaz.
Érsekvadkert. – Drágffy Sándor birtoka. Összterület 500 m. hold, melyből kert és beltelek 9, 192szántó 303, kaszáló 55, erdő 100, szőlő és gyümölcsös 9 m. hold, a többi legelő. Gazdasági és üzemrendszer 4-es vetőforgó. A lóállományból igás 4, hintósló 4, csikó 2. Szarvasmarhaállomány 77; ebből jármosökör 14, tehén 12, növendék 36–40, hízómarha 8–10, mind fehér és tarka; tenyészbika 1 simmenthali keverék. Juhállomány 300 merinó keresztezés, 8 tenyészkossal. Gyümölcsöse 7 hold, alma, körte és cseresznye fákkal. Van gőzmalma egy kővel és 3 hengerrel. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 1.90–2,40, nőknél 1.20–1.40 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 24 K.
Felsőpetény. – Sándor Ármin birtoka. Összterület 2200 m. hold, melyből kert és beltelek 40, szántó 1400, kaszáló 20, legelő és erdő 600, szőlő 6 hold. Gazdasági és üzemrendszer 5-ös vetőforgó. Lóállomány 40; ebből igás 20, urasági 6, csikó 14, mind vegyesfajú. Szarvasmarhaállomány 261; ebből jármosökör 88 és növendék 116, mind vegyes, hízómarha 56 és egy berni tenyészbika. Sertésállomány kb. 1000 mangalicza. Borászatában a fő borszőlőfaj a rizling, kadarka és kövidinka, a fő csemegefaj a chasselas. Van egy 6 HP gőzcséplőkészlete, 3 kévekötő és 2 marokrakó gépe. A munkaerőt a vidéken szerzi. Napszámár férfiaknál 160–240, nőknél 80–160 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 24 K.
Felsősáp. – Pásztor Illés birtoka. Összterület 943 m. hold, melyből kert és beltelek 15, szántó 833, kaszáló 45, legelő 50 m. hold. Gazdasági rendszer: őszi, tavaszi és zöld takarmány. Magtermelés: buza, heremag, árpa, rozs és zab. A lóállományból igás 12, kocsiló 6. A szarvasmarhaállományból jármosökör 36 magyar, tehén 40, tinó 20, üsző 24, mind nyugati fajta; a hízómarha száma időnként változó és két tenyészbika. Juhállomány 250 finom merinó anya, 8 tenyészkossal. Sertésállomány 20 magyar mangalicza és 2 kan. A napi tejtermelés 200 1., Budapest számára. Van baromfitenyésztése, méhészete és konyhakertészete saját használatra, továbbá a nagy gyümölcsösön kívül a gazdasági területeken is nemes gyümölcsfasorok állanak. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 120–200, nőknél 90–120 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20–24 K.
Fülek. – Stephani Ervin uradalma. Csákányháza, Fülek, Fülekpüspöki és Korláti határában terül el. Kiterjedése 3400 k. hold, melyből kert és beltelek 30, szántó 1240, kaszáló 118, legelő 1020, erdő 966, szőlő 18 és adó alá nem eső terület 8 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó. Lóállomány 59; ebből igás és egyben anyakancza 24, hintósló 8, csikó 26, tenyészmén 1. Szarvasmarha-állomány 257; ebből jármosökör 80, tehén 35, tinó 60, üsző 20, hízómarha 60, tenyészbika 2. Juhállomány 1600 drb, 50 tenyészkossal. Napi tejtermelés 180 1., melyet helyben értékesítenek. Van méhészete 80 Zirzon-kaptárral, a helyi fogyasztásra. Erdészetében uralkodó fanemek a tölgy, bükk és részben a tűlevelűek, melyeket 60 és 80 éves fordában rendszeres üzemterv szerint kezelnek. Szállítási viszonyok jók. A termék tűzifa. Borászatában a főborszőlőfajok a kadarka, nagyburgundi, olaszrizling, ezerjó, mézesfehér és a fő csemegefaj a chasselas. Van gőztéglagyára, évi kétmillió drb termeléssel, Korlátin bazaltbánya, melyet a Korláti bazaltbánya r.-t. bérel, két 6 és 10 HP gőzcséplőkészlete, egy kévekötő és 3 marokrakógépe. A munkaerőt a vidéken szerzi. Napszámár férfiaknál 100–300, nőknél 80–140 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 20–25, kicsiben 40–50 K.
Fülekpilis. – Szakall István birtoka Kisromhánypusztán. Összterület 936 hold, melyből kert és beltelek 8, szántóföld 500, kaszáló 1000 m. hold, a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Lóherét 80 és nyúlszapukát 40 holdon termel. Lóállomány 28; ebből igás 20 vegyes és 8 kocsiló. A szarvasmarhaállományból jármosökör 12 vegyes, tehén 45 innthali, gulyabeli 50–60 és hízómarha 8–16 vegyes és 2 innthali tenyészbika. Juhállomány 400 egynyíretű, 20 tenyészkossal. Napi tejtermelés 180–200 liter, a mit Losonczon értékesítenek. Baromfitenyésztésében vegyes fajokat nevel; az évi forgalom kb. 200 kappan és lúd. A birtokhoz tartozik egy szénbánya, melyet Béki és Társai bérelnek. Van egy 4 HP. gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 2–4, nőknél 1–2 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20–24 K m. holdanként.
Fülekpilis. – Török Zoltán birtoka Nagyromhánypusztán. Egyik puszta Ipolytarnócz határában van. Összterület 1502 m. hold, melyből kert és beltelek 6, szántó 560, kaszáló 60, legelő 450, erdő 407, szőlő 4 és adó alá nem eső terület 15 hold. Gazdasági és üzemrendszer 6-os forgó. Nagyobb területen repczét, lóherét, bükkönyt, luczernát, tengerit, burgonyát és különlegességként czukorrépát és dohányt termeszt. A lóállományból igás 12–16 vegyes, hintósló 6. Szarvasmarhaállomány 96; ebből jármosökör 20 tarka, tehén 25, tinó 50, tenyészbika 1. Juhállomány 700 merinó, 25 tenyészkossal. Sertésállomány 120 mangalicza, közötte 30 anyakocza és 4 kan. Napi tejtermelés 100 liter, a mit Losonczon értékesítenek. Van baromfitenyésztése háziszükségletre és méhészete 22 kaptárral. Erdészetében uralkodó fanem a cser és tölgy. Borászatában a fő borszőlőfaja mézesfehér, rizling stb., a fő csemegefajok a koránérők. A gyümölcsös termése házi szükségletre szolgál. Van gőzmalma, egy kővel, hengerrel, szitákkal, finom őrlésre, kőbányája és egy 6 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt a szomszéd községekből szerzi. Napszámárak és földhaszonbérek ugyanazok.
Gács. – Gróf Forgách János dr. uradalma. Ábelfalva, Gácsfalu, Gácslápos, Gácsliget, Gácsprága, Gergelyfalva, Maskófalva, Patakalja, Rózsaszállás és Tugár határában terül el. Kiterjedése 12.200 k. hold, melyből kert és beltelek (Gácson) 20, szántó 3000, kaszáló 1200, erdő 6000 k. hold, a többi legelő. A gazdaság, a ló, marha, juh és sertéstenyésztés bérbe van adva. Van pisztrángtenyésztése két kis tóban és 8 km. patakban. A házikezelésben levő erdőben uralkodó fanem a tölgy és bükk, melyeket 20, 50 és 80 éves fordában kezelnek. A termék talpfa, tűzi, bánya-, donga- és szerszámfa. Faszenet rendszeresen égetnek. Hasonlóképpen rendszeres a szamócza- és málnaszedés Budapest számára és a gyógyfűszedés. Fővad a szarvas és évente 6–7 agancsos esik; ezenkívül van őz, vaddisznó stb. A gyümölcsös 16 k. hold, alma-, körte- és szilvafával. Van 4 vízimalma, összesen 5 kőre és egy hengerre; nagy mészkőtelepei és mészégetése; kitünő fazekas- és tűzálló agyag-, trachitbányája és kvarczhomoklencséi; Rózsaszálláson magnezit bányája, évi 2000 vaggon termeléssel, mely a nyustyai pörkölőkbő1 részben a magyar vasgyárakba, de főleg Fiumén át Éjszak-Amerikába kerül. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. A napszámár férfiaknál 1,20–4, nőknél 1–2 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 8–12 K k. holdanként.
193Heréd. – Brüll Henrik Géza örökösei birtoka. Haszonélvező Brüll H. Gézáné. Heréd és Verseg határában terül el. Kiterjedése 2000 m. hold, melyből kert és beltelek 8, szántó 1825, kaszáló 120 hold. Gazdasági és üzemrendszer 4-es vetőforgó. Czukorrépát 350–400 m. holdon termel. Lóállomány 53; ebből igás 18 vegyes, urasági 16 orosz és irlandi, anyakancza 10, melyből 2 orosz, 1 irlandi, a többi muraközi; csikó 9 vegyes. Szarvasmarhaállomány kb. 400; ebből jármosökör 100 tarka, tehén 130 montafoni és tarka, növendék 138 vegyes, hízómarha 30–32, tenyészbika 1 montafoni és 1 simmenthali. Napi tejtermelés 750 liter, Budapest számára. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete, egy bérelt gőzekéje és 2 marokrakógépe. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 120–150, nőknél 70–160 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 30 K.
Ipolypincz. – Baross János dr. és neje Szivák Irén birtoka. Ipolypincz és Kálnógaráb határában terül el. Összterülete 1500 m. hold; ebből szántóföld 800, kaszáló 200 és legelő 500 hold. A gazdasági és üzemrendszer hármas és négyes vetésforgó. Heremagot és czukorrépát 100–100 holdon termel. A lóállományból igás 6, kocsiló 10, csikó 1 és mén 1 arabs telivér. Szarvasmarhaállomány összesen 64, ebből jármosökör 60 berni és tehén 4 simmenthali. Juhállomány 850 rambouilette, 14 tenyészkossal. Halászata és rákászata van az Ipolyban, hol a rendes folyami halak találhatók. Az erdőben uralkodó fanemek a tölgy, a cser és az ákácz. Kertészetében zöldséget 4, gyümölcsöt 6 ˝ holdon termel. Évi forgalom zöldségfélékből kb. 1000, gyümölcsből 500 K. Van egy téglaégetője a házi szükségletek fedezésére és egy 8 lóerős gőzcséplőkészlete. A munkaerőt az ország különböző részeiből szerzi. Napszámárak férfiaknál 100–300, nőknél 80–200 fillér. Az átlagos évi földhaszonbér e vidéken nagyban 20, kicsiben 40 K m. holdanként.
Ipolyvarbó. – Szabó N. János birtoka. Összterülete 738 m. hold; ebből kert és beltelek 14, szántóföld 406, kaszáló 63, legelő 108 és erdő 147 m. hold. A gazdasági és üzemrendszer hármas vetésforgó. Lóherét 35, luczernát 20 és czukorrépát 50 m. holdon termel. A lóállományból igás 6 vegyes és kocsiló 2. Szarvasmarhaállomány összesen 152; ebből jármosökör 16 fehér, tehén 35 nyugati, tinó, üsző és gulyabeli 84 nyugati, hízómarha 15 vegyes és tenyészbika 2 simmenthali. Juhállomány 600 merinó, 24 tenyészkossal. Sertésállomány 60 darab mangalicza anyakocza és szaporulata, 2 kannal. Napi tejtermelés 120 liter, melyet a szécsényi tejszövetkezet értékesit. Baromfitenyésztésében főbb fajok: a bronzpulyka, az emdeni lúd és a pekingi kacsa, melyekből évenként kb. 200 drb. kerül eladásra. Az erdőben uralkodó fanemek az ákácz és a tölgy. Az elsőt 15, az utóbbit 50 éves fordában kezelik. Termék: cserezés és ölfa. Kertészetében főleg ranett almát, beszterczei szilvát és dinnyét termel, kb. 500 K évi forgalommal. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 100–140, nőknél 80–100 fillér. Az átlagos földhaszonbér 20–28 K m. holdanként.
Jobbágyi. – Bérczy Géza és neje, Bencsik Mária birtoka. Összterület 936 m. hold, melyből kert és beltelek 9, szántó 465, kaszáló 70 m. hold, a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. A lóállományból igás 4, hintósló 2. Szarvasmarhaállomány 51; ebből jármosökör 20 fehér, tehén 12 és növendék 18 tarka, 1 simmenthali tenyészbika. Sertésállomány 8 mangalicza anyakocza és szaporulata, 1 kannal. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy és gyertyán. Cseresznyetelepe 650 fa, a termés külföldre megy, az évi forgalom 70–100 q, kb. 2800 K értékben. Van kőbányája, 1200 vaggon évi termeléssel. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 1.60–2.40, nőknél 1–1.60 K. Az átlagos földhaszonbér 36 K.
Jobbágyi. – Szent-Ivány Farkas és neje birtoka. Jobbágyi és Apcz határában terül el. Összterülete 3000 m. hold, melyből 800 esik Nógrádba, a többi Hevesben van, de az egészet egyben kezelik. Az összterületből kert és beltelek 20, szántóföld 2300, kaszáló 2000, legelő 300, erdő 170 és szőlő 110 m. hold. A gazdasági és üzemrendszer négyes vetésforgó. Czukorrépát 200 m. holdon termel. Lóállomány összesen 91; ebből igás 12 vegyes, kocsiló 12 amerikai, anyakancza 26 amerikai, csikó 40 amerikai és mén 1 importált amerikai. Nevezetesebb mén: Roycroft. Szarvasmarhaállomány összesen 404; ebből jármosökör 100 fehér és tarka, tehén 200 borzderes, növendék 100 borzderes és tenyészbika 4 borzderes. Napi tejtermelés kb. 1000 liter, melyet a Budapesti Központi Tejcsarnok értékesít. Borászatában a fő borszőlőfajok: olaszrizling, ezerjó, kövidinka és furmint. Gyümölcsösében 1000 fiatal cseresznyefa áll. A birtokhoz tartozó két trachitbánya bérbe van adva. Van egy 10 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. A napszám-árak és földbérek ugyanazok.
Karancsberény. – Légrády Béla birtoka. Összterület 2790 k. hold, melyből kert és beltelek 3, szántó 545, kaszáló 36, legelő 220, erdő 1933, adó alá nem eső terület 51 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Lóherét 60 holdon termeszt. A lóállományból igás 12 vegyes, hintósló 6 magyar. Szarvasmarhaállomány 111; ebből jármosökör 32 vegyes, tehén 16 és növendék 50 nyugati, hízómarha 12 vegyes és 1 nyugati tenyészbika. Juhállomány 1200 merinó és rambouilette keresztezés, 20 tenyészkossal. Sertésállomány 40 szőke mangalicza anyakocza és szaporulata, 3 kannal. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy és ákácz, az előbbit 40, az utóbbit 20 éves fordában kezelik; a kitermelés tűzi és műfa és cserezés. Van két 6 és 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 140–340, nőknél 80–160 fillér. Bérbirtok e vidéken nincs.
Karancsság. – Báró Prónay Róza és Irma birtoka. Karancsság, Karancskeszi és Rimócz községek határában terül el. Összterület kb. 1600 k. hold. A lóállományból igás 2, hintósló 2–4. A szarvasmarhaállományból jármosökör 16, tehén 5, tinó 4–5, üsző 4–5. Erdészetében uralkodó fanem a cser, tölgy és ákácz. A munkaerőt csak nagy nehézséggel lehet szerezni a vidékről és Felső-Nógrádból. A napszámár 2 koronától följebb.
Keszeg. – Huszár Elemér birtoka. Keszeg és Pencz határában terül el. Kiterjedése 2120 m. hold, melyből kert és beltelek 10–12, szántó 1200, kaszáló 60, szőlő 18 m. hold, a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer 5-ös forgó. Lóherét 120–140, bükkönyt 60 m. holdon termeszt. Lóállomány 38; ebből igás 34 félvér, hintósló 4 amerikai és lipiczai. Szarvasmarha állomány 249; ebből jármosökör 24 magyar, tehén 100 és növendék 106 simmenthali félvér, növendékbika 18 és tenyészbika 1, mind simmenthali. Sertésállomány 100 fecskehasú 194mangalicza anyakocza és szaporulata, 8 kannal. Napi tejtermelés 300–400 liter, melyet Budapesten értékesítenek. Van méhészete több mint 100 kaptárral; a mézet Budapesten adják el, kb. 1600–2000 K forgalommal. Erdészetében uralkodó fanem az ákácz és tölgy; az előbbit 20, utóbbit 60 éves fordában kezelik, több mint 100 év óta rendszeres üzemterv szerint. A termék szőlőkaró, tűzi és szerszámfa. Borászatában a főborszőlőfaj: ezerjó, mézesfehér; a fő csemegefaj a chasselas és muskat. Gyümölcsöse kb. 12 hold, kb. 2000 K évi forgalommal. Van gőzmalma, 3 hengerrel és 2 kőve1, egy 6 HP gőzcséplőkészlete, egy gőzekéje és három kévekötő gépe. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 1.20–3, nőknél 1–1.70 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20–24 k.
Kékkő. – Gróf Almássy Dénesné uradalma. Felsőesztergály, Kékkő, Lest és Nagykürtös határában terül el. Ezenkívül még Borsod vármegyében van 3861 k. hold birtoka. Nógrádban kert és beltelek 38, szántó 716, kaszáló 146, legelő 1007, erdő 1254, szőlő 2 és adó alá nem eső terület 74 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. Mesterséges takarmányt 150 k. holdon termeszt. A lóállományból igás 7 muraközi, hintósló 8 félvér. Szarvasmarhaállomány 74; ebből jármos ökör 40, gulyabeli 26, hízómarha 8, mind pirostarka. Juhállomány 1500 fésűs, 22 tenyészkossal. Erdészetében uralkodó fanem a bükk, tölgy és cser, melyet rendszeres üzemterv szerint 80 éves fordában kezelnek. Szállítási viszonyok rosszak; a termék tűzi- és szerszámfa. A vadaskert 980 m. hold. Gyümölcsöse 5 hold, alma, körte és szilvafával. Van két trachitbányája és egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 90–190, nőknél 70–130 fill. Az átlagos földhaszonbér 5 és 30 K között váltakozik.
Kétbodony. – Kilián Ármin birtoka. Kétbodony és Kisecset határában terül el. Kiterjedése 930 m. hold, melyből kert és beltelek 2 és fél, szántó 550, kaszáló 60, legelő 60 m. hold, a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. A lóallományból igás 8 félvér és 4 csikó. Szarvasmarhaállomány 65; ebbő1 jármos 18 fehér és tarka, tehén 22 és növendék 24 tarka, tenyészbika 1 simmenthali. Juhállomány 400 fésűs-gyapjas, 4 tenyészkossal. Sertésállomány 12 mangalicza anyakocza és 40 szaporulata, 2 kannal. Napi tejtermelés 60 1., melyet Romhányban értékesítenek. Baromfitenyésztésében pulykát, csirkét és libát nevel; az évi forgalom kb. 304 db. Gyümölcsösében kb. 100 nemesfajú vegyes gyümölcsfa áll, 5 mm. évi forgalommal. Van egy 5 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 100–240, nőknél 80–140 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 K.
Kétkeresztur. – Szakall Mihály birtoka. Összterülete 1350 m. hold; ebből kert és beltelek 12, szántóföld 1000, kaszáló 100, szőlő 4 hold, a többi legelő és erdő. A gazdasági és üzemrendszer hármas és kilenczes vetésforgó és takarmánygazdaság. Korcsherét 50, nyúlszapukát 50, luczernát 30, vörösherét 50 m. holdon termel. A lóállományból igás 16 vegyes, kocsiló 6. Szarvasmarhaállomány 142–152; ebből jármosökör 40 fehér és nyugati, tehén 40 nyugati, tinó, üsző és gulyabeli összesen 60–70 nyugati és tenyészbika 2 simmenthali. Juhállomány 800 merinó precosse, 24 tenyészkossal. Sertésállomány 30 mangalicza anyakocza és a szaporulata, 3 kannal. Napi tejtermelés 200–250 l., melyet Losonczon a tejcsarnokban értékesítenek. Faiskolája 400 ? öl, ákácz-, kőris- és szilfával. Szőlőjében a főcsemege fajok a chasselas, madelaine és passatuti. Konyhakertészete 2 hold, kb. 600 K évi forgalommal. Gyümölcsösében kb. 2500 alma-, körte és szilvafa áll, melyek évi forgalma szintén 600 K. Van gőzmalma egy pár kővel és hengerrel; 25 HP benzinmotor, áttétellel répa és szecskevágó és lóherefejtő géphez; egy 4 és egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A Csevicze-majorban ásványvíz-forrás van, szénsav, bróm és kén-tartalommal és tűzálló fehér agyagbánya fejtés alatt. A munkaerőt az Alföldről és a tót vidékekről szerzi. Napszámár férfiaknál 2–4, nőknél 1-2 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 K m. holdanként.
Kisterenye. – Báró Solymosy Jenő uradalma. Kisterenye, Zagyvapálfalva és Mátranovák, továbbá a szomszédos hevesmegyei Dorogháza, Hasznos, Nádújfalu, Maczonka, Nagybátony, Mátramindszent és Szuha községek határában terül el. Összterülete 17.000 hold; ebből kert és beltelek 65, szántóföld 5800, kaszáló 1000, legelő 3830, erdő 6000, szőlő 5 és adó alá nem eső terület 300 hold. A gazdasági és üzemrendszer ötös és hatos vetésforgó. Buzát 1600, rozsot 400. árpát 600, zabot 400 és czukorrépát 400 holdon termel. Lóállomány összesen 166; ebből igás 34 muraközi és magyar, kocsiló 30, ménesbeli 50, anyakancza 20, csikó 30; anyakanczák amer. fél- és telivérek; csikók amer. fél- és telivérek, azonkívül angol félvérek; egy amerikai tenyészmén. Szarvasmarhaállomány összesen 770; ebből jármosökör 400 erdélyi magyar, tehén 60 bonyhád-simmenthali keverék, tinó 220, üsző 45, egyéb gulyabeli 50 magyar erdélyi és tenyészbika 2 simmenthali. Juhállomány 7000 rambouillette és hazai fésűs keresztezés, 124 tenyészkossal. Napi tejtermelés 400 l., melyet Budapesten értékesít. Az erdőben uralkodó fanemek a bükk és a cser, melyeket 60 éves fordában kezelnek. Termék: szerszám-, épület-, tűzifa és faszén. A szállítási viszonyok rosszak. Van gőzmalma, 4 pár kővel és egy hengerrel, paraszt és finom őrlésre; Mátranovákon agyagárúgyár gőzerőre, mely tetőcserepet, téglát és alagcsöveket készít; három 8 és két 6 lóerős gőzcséplő-készlete, egy magánjáró gőzekéje és két aratógépe. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 160–300, nőknél 70–150 fill. Az átlagos földhaszonbér nagyban 20, kicsiben 30–40 K holdanként.
Kozárd. – Plachy Gyula birtoka Pogányvár-pusztán. Összterület 550 m. hold, melyből kert és beltelek 20, szántó 300 m. hold, a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer 6-os vetőforgó. A lóállományból igás 6, kocsiló 2. A szarvasmarha-állományból jármosökör 20 fehér, tehén 30–40 és növendék 15–20 tarka és innthali, tenyészbika 1 simmenthali. Napi tejtermelés 200–2501., melyet a bpesti közp. tejcsarnok értékesít. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 2–3, nőknél 1.20–1.60 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 24 K és adó.
Lapujtő. – Mocsáry Sándor dr. birtoka. Karancskeszi és Lapujtő határában terül el. Kiterjedése 2500 m. hold, melyből kert és beltelek 15–20, szántó 1000, kaszáló 300, erdő 600, legelő 580, szőlő 5 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer különféle vetőforgó. Czukorrépát 30 holdon termel. Lóállomány 36; ebből igás 24 vegyes, kocsiló 12 amerikai és arabs. Szarvasmarhaállomány 146; ebből jármosökör 32 fehér, tehén 60 tarka, növendék 40 és hízómarha 12 vegyes, tenyészbika 2 simmenthali. Juhállomány 800 egynyiretű, 12 tenyészkossal. Napi tejtermelés 195200–300 l., melyet magáneladás útján értékesítenek. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy és bükk és újabban az ákácz és fenyő. A termék tűzi és szerszámfa. Van gazdasági hengermalma vámőrlésre, téglaégetője és egy 6 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben és Hevesből szerzi. Napszámár férfiaknál 150–300, nőknél 80–160 fill. Az átlagos földhaszonbér 16 K.
Liptagerge. – Mocsáry István birtoka. Karancskeszi, Kisgerge, Liptagerge és Mihálygerge határában terül el. Kiterjedése 2800 k. hold, melyből kert és beltelek 15, szántó 900, kaszáló 280, legelő 500 k. hold, a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer 5-ös és 3-as forgó. Lóheremagot kb. 100 holdon termel. A lóállományból igás 12, kocsiló 6, csikó 16–18, mind angol félvér. Szarvasmarhaállomány 147; ebből jármosökör 40, tehén 50, üsző 55, tenyészbika 2, mind simmenthali. Napi tejtermelés 250 1., melyet Salgótarjánban értékesítenek. Erdészetében uralkodó fanem a kocsánytalan tölgy és az ákácz; az előbbit 80, az utóbbit 25 éves fordában kezelik. Termék: dongafa, talpfa és tűzifa. Van konyhakertészete paradicsomtermeléssel és gyümölcsöse kb. 3000 nemesfajú almafával, melyek évi forgalma 1600 K, de továbbfejlesztése folyamatban van. A birtokon kőszén található. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 120–240, nőknél 60–200 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken erdő nélkül 14 K m. holdanként.
Losoncz. – Id. és ifj. Szilassy Aladár és Szilassy Béla birtoka. Losoncz, Ipolybolyk, Tósár és Panyidarócz határában terül el. Összterület 2052 m. hold. Ezenkívül még Tolna vármegyében van 2628 m. hold. Nógrádban kert és beltelek 26, szántóföld 1300, kaszáló 400, legelő 100, erdő 223 és adó alá nem eső terület 3 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. Takarmánymagként búzát 300, rozsot 100, árpát 200, zabot 100 és tengerit 50, czukorrépát pedig 125 holdon termeszt. Lóállomány 22, melyből igás 12 hideg és melegvérű, hintósló 7 amerikai és angol, csikó egy amerikai és 2 hidegvérű mén. Szarvasmarhaállomány 244; ebből jármos ökör 42, tehén 100, tinó 28, üsző 57, hízómarha 14, tenyészbika 3, mind innthali és simmenthali. Sertésállomány 63 mangalicza, közötte 25 anyakocza és 2 kan. Napi tejtermelés 400–500 1., a mit Losonczon értékesítenek. Baromfitenyésztésében fő a pulyka, évi 200-300 h forgalommal. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, melyet 20–25 éves fordában kezelnek; kihasználása: cserhántás. Kilencz holdon bolgár-kertészetet űznek. Van vizimalom, két kővel, paraszttőrlésre. A patakokból homokot termelnek, évi 500–600 K forgalommal. Van egy 6 HP. gőzcséplőkészlet és két aratógép. A munkaerőt távolabbról, a Mátraaljról és a tót vidékekről szerzi. Napszámár férfiaknál 2–5, nőknél 1–3 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsinyben 30–40, nagyban 15–30 K m. holdanként.
Losonczapátfalva. – Hubay Jenő birtoka Pusztaszalatnán. Losonczapátfalva és Pincz határában terül el. Összterület 1500 k. hold. Ezenkívül Pest vármegyében, Solt község határában van még 1500 k. hold. A nógrádi részből kert és beltelek 10, szántó 738, kaszáló 181, legelő 106, erdő 452, szőlő 3 és adó alá nem eső terület 10 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer ötös vetőforgó. Lóherét 30, luczernát 20, czirokot 3 és czukorrépát 30 holdon termeszt. Lóállomány 19, melyből igás 12, hintósló 6, csikó 1. Szarvasmarhaállomány 163; ebből jármos ökör 40, tehén 50, tinó 30, üsző 40, bika 3. Juhállomány 500 merinó, 12 tenyészkossal. Sertésállomány 30 mangalicza anyakocza és szaporulata, két kannal. Van méhészete, öt kaptárral. Erdészetében uralkodó fanem a cser és tölgy, melyeket 70 éves korban letarolnak és magról újat vetnek. Borászatában fő borszőlőfaj az olasz rizling. Zöldséget egy holdon termeszt. Van vízimalma, 3 kővel, parasztőrlésre és téglagyára, 3,000.000 db. évi termeléssel, továbbá egy 6 HP gőz cséplőkészlete és gőzekéje. A munkaerőt Borsodból, az aratókat Nógrádból szerzi. A napszámár áprilistól októberig férfiaknál 2–3, nőknél 1.40–2 K. Az átlagos földhaszonbér 12–16 K.
Lőrinczi. – Báró Tornyay Schosberger Rezső uradalma. Héhalom, Lőrinczi, Palotás és Zagyvaszántó határában terül el. Kiterjedése 7500 m. hold. Ezenkívül Heves vármegyében van még 5000 m. hold birtoka. Nógrádban kert 20, beltelek 530, szántó 6500, kaszáló 200, legelő 100, erdő 100, szőlő 50 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer 4-es vetőforgó. Czukorrépát nagyobb mennyiségben termeszt. Lóállomány 96; ebből igás 53 muraközi, kocsiló 21 angol félvér s arabs, csikó 20 muraközi és félvér, tenyészmén 2 muraközi. Szarvasmarhaállomány 1092; ebből jármosökör 473 magyar és vegyes, tehén 560 simmenthali és innthali; tinó 24, üsző 31, tenyészbika 4, mind vöröstarka. Sertésállomány 300 magyarfajú, közötte 60 mangalicza anyakocza és 8 kan. Napi tejtermelés 6000 l., Budapest számára. Borászatában a fő borszőlőfaj a burgundi, ezerjó, mézesfehér, rizling. Van gőzmalma és téglaégetője, 100.000 drb tégla és 70.000 drb. fedélcserép évi termeléssel; hat, ŕ 10 HP gőzcséplőkészlete, egy gőzekéje és 14 aratógépe. A munkaerőt a környéken szerzi. Napszámár férfiaknál 1.60–2.40, nőknél 1–1.60 K.
Lőrinczi. – Wampetics Ferencz birtoka. Összterület 1020 m. hold, melyből kert és beltelek 25, szántó 785, kaszáló 200, szőlő 10 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Luczernát 60, czukorrépát 100 m. holdon termel. A lóállományból igás 20 muraközi, kocsiló 4 amerikai; anyakancza 4 a hidegvérű lótenyésztésre s közülök nevezetesebb Lidi H. és Kati. Időről-időre versenyistállót tart s a nevezetesebb versenylovak: Ábris, Arpád, Liliom, Róka, Lili. Szarvasmarhaállomány 158; ebből jármosökör 4 és tehén 120, mind magyar és vöröstarka, hízómarha 30, tenyészbika 4 vegyes. Az ipari sertéshizlalás most van berendezés alatt. Napi tejtermelés 900–1000 liter, melyet Budapesten értékesítenek. Borászatában a fő borszőlőfajok; olaszrizling, ezerjó, kadarka és nagyburgundi, a fő csemegefaj a chasselas. Van egy 8 HP gőzcséplőgépe. A munkabérek ugyanazok. Az átlagos földhaszonbér 36 K.
Ludány. – Gróf Pejachevich-Mikó Endre uradalma. Dolány, Felfalu, Halászi, Karancskeszi, Ludány, Megyer, Mihálygerge, Pető és Pöstény határában terül el. Kiterjedése 4930 k. hold. Ezenkivül Háromszék vármegyében Mikóújfalun 2500 és Bodokon 700 hold birtoka van. Nógrádban kert és beltelek 42, szántó 2115, kaszáló 621, legelő 965, erdő 963, szőlő 3 és adó alá nem eső terület 221 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Luczernát 10, leherét 40, czukorrépát 150 k. holdon termeszt és újabban czikóriával kísérletezik. Lóállomány 80; ebből igás 44 vegyes és muraközi, kocsiló 11 saját nevelés, csikó 12 vegyes és 3 muraközi mén. Szarvasmarhaállomány az 500-at meghaladja; ebből jármosökör 140 magyar és tarka, tehén 125, tinó 48, üsző 113, mind simmenthali és nyugati tájfajta, hízómarha 19670 vegyes, tenyészbika 3 simmenthali és 13–15 fiatal bika eladásra. Juhállomány 2550 merinó precosse, 40 tenyészkossal. Sertéstenyésztésében a yorkshirei fajjal kísérletezik; az állomány 20 kocza, 40 malacz és 3 kan. Napi tejtermelés 550 liter, melynek felét Budapesten, felét a szécsényi tejszövetkezetnél értékesítik. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, cser és ákácz, a termék tűzi és szerszámfa. Borászatában a fő borszőlőfaj rizling, burgundi, oportó és ezerjó, a fő csemegefaj chasselas. Gyümölcsösében az almatermés évi forgalma kb. 3000 K. Van két 6 és 8 HP gőzcséplőkészlete és két marokrakógépe. A munkaerőt helyből és távolabbi vidékről szerzi. Napszámár férfiaknál 100–300, nőknél 70–200 fillér. E vidéken az átlagos földhaszonbér kicsiben 30, nagyban 20 K m. holdanként.
Magyargécz. – Ivánka Ödön örökösei birtoka. Karpe és Kisgéczpusztákon terül el. Kiterjedése 1035 m. hold, melyből kert és beltelek 34, szántóföld 680, kaszáló 30, szőlő 36 m. hold, a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Bükkönyt 25, salátamagot 2 és borsót 10 holdon termel. A lóállomány 16 vegyes; ebbő1 igás 10, a többi kocsiló. Szarvasmarhaállomány 83; ebbő1 jármosökör 32 fehér és tarka, tehén 15 nyugati, növendék 22, hízómarha 12, tenyészbika 12 simmenthali. Juhállomány 650 fésűs, 20 tenyészkossal. Sertéstenyésztése nem nagyarányú. Borászatában a fő borszőlőfaj az ezerjó, tramini, olasz rizling, nagyburgundi, kadarka, mézesfehér, erdei, kövidinka és a főcsemegefaj a chasselas. Van gyümölcsöse kb. 350 fával. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 100–200, nőknél 80–160 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 24 K és az adó.
Magyargécz. – Özv. Ivánka Ödönné, szül. Szontagh Blanka birtoka. Dolány és Magyargécz határában terül el. Kiterjedése 980 m. hold, melyből kert és beltelek 24, szántó 720, kaszáló 50, szőlő 5, gyümölcsös 5 m. hold, a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Czukorrépát 25 m. holdon termel. A gazdaság bérbe van adva. A lóállományból igás 12, kocsiló 2, csikó 4. Szarvasmarhaállomány 46; ebből jármosökör 40 fehér és tarka, tehén 6. Juhállomány 400 fésűs, 10 tenyészkossal. Borászatában a fő szőlőfajok ugyanazok, mint Karpegéczen. Gyümölcsösében az alma a túlnyomó. Van egy 6 HP gőzcséplőkészlete. A munkásviszonyok, napszámárak és földhaszonbérek ugyanazok, mint előbb.
Magyarnándor. – Báró Buttler Ervin birtoka. Magyarnándor, Kisecset, Becske, Nagylócz és Kislibercse határában terül el. Az összterület 4200 m. hold, ebből kert és beltelek 40, szántóföld 2200, kaszáló 170, szőlő 10 m. hold, a többi erdő és legelő. A gazdasági és üzemrendszer 8-as vetőforgó. Lóherét 150, nyúlszapukát 150, luczernát 100 és bükkönyt is 100 m. holdon termel. Lóállomány összesen 41 drb; ebből igás 28 nagyobbrészt muraközi, hátas és kocsiló 12 félvér s egy arabs telivér mén: Hadban. Szarvasmarhaállomány összesen 278 darab; ebből jármosökör 96 fehér, tehén 70 simmenthali, növendék 70 simmenthali, melyből évente 10–14 tenyészbika kerül eladásra, hízómarha 40 vegyes fajú és 2 simmenthali tenyészbika. Juhállomány 2000 darab hazai fésűs, 50 tenyészkossal. Sertésállomány 50 mangalicza anyakocza és szaporulata, 6 kannal. A napi tejtermelés 350 liter, melyet Budapesten értékesítenek. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, cser, ákácz, és a fiatal ültetésű fenyő. Az első kettőt 60, az ákáczot pedig 24 éves fordában kezelik. A termék tűzi, épület- és szerszámfa. A vadállomány szarvas, őz és fáczán. Borászatában a fő borszőlőfajok a rizling és ezerjó és a fő csemegefaj a chasselas és madelaine. A gyümölcsfa állomány kb. 2000 darab, mely nagyobbrészt Déltirolból származik. A gyümölcstermés fölöslege eladásra kerűl. A birtokhoz tartozik legnagyobbrészben a becskei közbirtokossági kőszénbánya, 9 láb vastag szénréteggel, de jelenleg nincs kiaknázás alatt. A téglaégető évi termelése kb. 1,000.000 drb. Bányásznak még Libercsén faragható követ, azonkivül mész- és cserkövet. Van egy 6 és egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlete és több gazdasági gépe. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 1–3, nőknél 1–1.60 K. Az átlagos haszonbér e vidéken holdanként 16 K.
Málnapatak. Kuhinka István K. örököseinek birtoka. Összterülete 1983 m. hold; ebbő1 kert és beltelek 5, szántóföld 250, kaszáló 100, legelő 150 m. hold. A többi erdő. A gazdasági és üzemrendszer 3-as vetésforgó. Lóállomány összesen 7; ebből 2 vegyes igás, 5 vegyes kocsiló. Szarvasmarhaállomány összesen 42–52 darab; ebből jármosökör 8, tehén 4, gulyabeli 30–40, valamennyi nyugati fajta. Juhállomány 500 raczka, 15 tenyészkossal. Évenként kb. 40 mázsa juhsajtot állítanak elő viszontelárúsítók számára. Az erdőben uralkodó fanemek a bükk és tölgy, melyeket 50 éves fordában kezelnek. Termék: tűzifa a saját üveggyár számára. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 2–2.40, nőknél 1–1.60 K. Az évi földhaszonbér e vidéken 20 K m. holdanként.
Mátraszőlős. – Szilárdy István birtoka. Mátraszőlős és Nagybárkány határában terül el. Összterület 2150 m. hold, ebből kert és beltelek 10, szántóföld 950, kaszáló 80, legelő 60 hold. a többi erdő. A gazdasági és üzemrendszer hármas vetésforgó. Lóherét 70–75 m. holdon termel. Lóállománya 18; ebből igás 12, kocsiló 6. Szarvasmarhaállomány összesen 86; ebből jármosökör 48 fehér, tehén 12 tarka, növendék 10 tarka, hízómarha 14 és tenyészbika 2 simmenthali. Juhállomány 1500 vegyes merinó, 40 tenyészkossal. Az erdőben uralkodó fanem a cser, melyet 12–14 éves fordában kezelnek cserezésre. Termék: tűzifa és cserezés. Van egy 6 lóerős gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 2–3, nőknél 1.20–1.60 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16–18 K m. holdanként.
Mikszáthfalva. – Szilágyi Mór birtoka. Mikszáthfalva és Zsély határában terül el. Összterület 450 m. hold; ebből kert és beltelek 8, kaszáló 80 m. hold, a többi szántó. A gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó. A lóállományból igás 4 vegyes, kocsiló 4 vegyes. Szarvasmarhaállomány összesen 98; ebből jármosökör 16, tehén 35, növendék 40, valamennyi nyugati tájfajta; hízómarha 6 és 1 simmenthali tenyészbika. Napi tejtermelés 150–160 liter, melyet Balassagyarmaton értékesít. Van egy 8 lóerős gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 1.20–1.60, nőknél 1–1.40 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20–24 K m. holdanként.
Mohora. – Gróf Vay Gáborné, szül. gróf Zichy Márta uradalma. Bakó, Ipolyszög és Mohora határában terül el. Összterület 2275 m. hold. Ezenkívül kb. 10.000 m. hold birtok a van még Hont, Szabolcs és Szatmár vármegyékben. Nógrádban kert és beltelek 46, szántó 1991370, kaszáló 221, legelő 360, erdő 133, szőlő 59, nádas 6 és adó alá nem eső terület 80 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer 6-os forgó. Czukorrépát 30 holdon termel. Lóállomány 54; ebből igás 20, kocsiló 4, anyakancza 10, csikó 19, mén 1, mind angol félvér. Szarvasmarhaállomány 230; ebből jármosökör 70, felerészben erdélyi, felerészben pirostarka, tehén 60, tinó 25, üsző 28, gulyabeli 30, hízómarha 15, mind simmenthali és nógrádi pirostarka; 2 simmenthali tenyészbika. Juhállomány 1250 merinói, 20 tenyészkossal. Sertésállomány 40 magyar mangalicza anyakocza, 8 kannal. Napi tejtermelés 300 liter, a mit Balassagyarmaton értékesítenek. Borászatában a fő borszőlőfaj a piros veltelini, ezerjó, oporto, kadarka, zöld szilváni és a fő csemegefaj fehér és piros chasselas. A pálinkafőző évente 1000–1500 1. szilva- és törkölypálinkát termel. Van daráló egy kőre, téglaégető 100.000 drb. évi termeléssel, kő- és homokbánya a gazdaság saját használatára, két 6 és 8 HP gőzcséplőkészlet, egy arató és két fűkaszálógép. A munkaerőt helyben és vidéken szerzi. A napszámárak férfiaknál 1–3, nőknél 1–1.60 K. Az átlagos földhaszonbér kicsiben 24–26, nagyban 20–22 K m. holdanként.
Gróf Berchtold Miklós vadászlaka Nagyoroszinál.
Gróf Pejacsevich-MikóEndre új szerkezetű, oszlopnélküli tehénistállója az Apáti-majorban.
Sasbércz-vadászmenház a bujáki Feketehegyen.
Gróf Pappenheim Siegrfiedné szül. Károlyi Erzsébet vadászlaka Bujákon.
Nagyhalom. – Szemere Ödön birtoka. Összterület 1400 k. hold; ebből kert és beltelek 52, szántóföld 600, kaszáló 70, erdei legelő 350 és erdő 340 k. hold. A gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Lóállomány összesen 13; ebből igás 4 nonius, kocsiló 5 nonius és csikó 4. Szarvasmarhaállomány összesen 70–72; ebből jármosökör 30 vegyes, tehén 30 vöröstarka, hízómarha 8–10 és tenyészbika 2 simmenthali. Juhállomány 1200 drb. fésűs gyapjas, 16 tenyészkossal. Sertésállomány 40 drb. balázsházi anyakocza és szaporulata, 4 kannal. Az erdőben uralkodó fanemek a tölgy és cser, melyeket 60 éves fordában rendszeres üzemterv szerint kezelnek. Termék: tűzi és haszonfa. Gyümölcsösében 8 holdon berzenczei szilvát termel kb. 3000 K évi forgalommal. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 1.20–2.40, nőknél 80–1.60 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 24 K m. holdanként.
Nagykökényes. – Dessewffy Ödön birtoka. Nagykökényes, Vanyarcz és Kutasó határában terül el. Összterülete 3600 m. hold. Ezenkívül Szabolcs vármegyében van még 1800 m. holdja. Nógrádban kert és beltelek 28, szántóföld 2400, kaszáló 220, legelő és erdő 1000 és szőlő 8 m. hold. A gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Czukorrépát 50 magyar és dohányt 10 k. holdon termel. Lóállomány összesen 29; ebből igás 14, kocsiló 12 és csikó 3, valamennyi vegyesfajú. Szarvasmarhaállomány összesen 247; ebbő1 jármosökör 78 fehér, tehén 104 tarka, növendék 62 vegyes és tenyészbika 3 simmenthali. Juhállomány 400 merinó, 16 tenyészkossal. Sertésállomány 14 mangalicza anyakocza és szaporulata, 2 kannal. Napi tejtermelés 300–400 liter, melyet a Budapesti Központi Tejcsarnok értékesít. Borászatában fő borszőlőfajok az olasz rizling és kadarka. Van egy 6 és egy 8 lóerős gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 120–220, nőknél 80–180 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 24 K m. holdanként.
Nagykürtös. – Sebastiani Vilmos birtoka. Kiskürtös és Nagykürtös határában terül el. Kiterjedése 1640 m. hold, melyből kert és beltelek 10, szántóföld 800, kaszáló és legelő 300, szőlő 10, gyümölcsös 100 m. hold, a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Lóállomány 26; ebből igás 20 muraközi, a többi kocsiló, amerikai fajú. Szarvasmarhaállomány 26 fehér jármosökör. Juhállomány 1000 rambouillette, 20 tenyészkossal. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, melyet rendszeres üzemterv szerint kezelnek. Van fűrészgyára Balassagyarmaton és az erdőtermék ezenkívül még tűzifa. Borászatában a fő szőlőfaj ezerjó és chasselas. Gyümölcsösében 23.000 alma, körte- és szilvafa van, melyek termését helyből viszik el a kereskedők. Van 14 HP gőzmalma, kvarczhomok-mosója, szénbányája és 50 HP gőzteherautomobilja. A munkaerőt helyben szerzi. A napszámárak ugyanolyanok, mint Kékkőn.
Nagylibercse. – Goldperger Viktor birtoka. Érújfalu és Nagylibercse határában terül el. Kiterjedése 970 m. hold, melyből kert és beltelek 8, szántó 350, kaszáló 80, erdő 200, szőlő 2 m. hold, a többi legelő. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Lóherét 20 m. holdon termel. Lóállomány 4 vegyesfajú igás. Szarvasmarhaállomány 40; ebből jármosökör 16, tehén 6, tinó, üsző és gulyabeli 16, hízómarha 2; mind tarka. Juhállomány 600 rövidgyapjas, 18 tenyészkossal. Van borászata saját szükségletre, gyümölcsöse 3000 fiatal alma, körte, szilva és diófával, egy 6 HP gőzcséplőkészlete, gazdasági gőzmalma és vízimalma. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 160–300, nőknél 80–200 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 K m. holdanként.
Nagylócz. – Pekácsy István birtoka. Összterület 500 m. hold, melyből kert és beltelek 3, szántóföld 400, kaszáló 30, legelő és erdő 70 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. A lóállományból igás 6, kocsiló 6, mind vegyes. Szarvasmarhaállomány 40; ebből jármosökör 16 fehér, tehén 16 nyugati, növendék 8 vegyes. Juhállomány 500 merinó és rambouillette keresztezés, 8–10 tenyészkossal. Napi tejtermelés 75 liter, a mit a szécsényi tejszövetkezet értékesít. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 100–300, nőknél 60–100 fillér. E vidéken az átlagos földhaszonbér 16 K holdanként.
Nagyoroszi. – Gróf Berchtold Miklós uradalma. Horpács és Nagyoroszi határában terül el. Kiterjedése az 5000 holdat meghaladja, melyből kert és beltelek 20, szántóföld 1600, kaszáló 150, erdő 3600, szőlő 10 m. hold, a többi legelő. Gazdasági és üzemrendszer 6-os vetőforgó. Lóherét 220, luczernát 100, bükkönyt 245 és czukorrépát 100 m. holdon termel. A lóállományból igás 14 muraközi-ardenni keverék, kocsiló 12 lipiczai és amerikai, csikókat csak az igás után nevelnek. Szarvasmarhaállománya 265; ebből jármosökör 80 magyar, tehén 24 tarka, növendék 80 vegyes, hízómarha 80, tenyészbika 1 simmenthali. Juhállomány 2000 fésűsgyapjas és rambouillette keverék, 25 tenyészkossal. Sertésállomány 120 mangalicza anyakocza és szaporulata, 9 kannal. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, bükk, cser és kőris; a csert 40, a kőrist 80 éves fordában kezelik, rendszeres üzemterv szerint; termék: tüzi és műfa. Gyümölcsöse 15 hold, melyben franczia körte és almafajokat termel. Van hengermalma két kőre és egy hengerre, három 4-7-8 HP. gőzcséplőkészlete, gőzekéje és magánjárója. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 1.60–2.80, nőknél 1–2 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20–24 K.
Nógrádszakal. – Szigyártó Pál dr. birtoka. Összterület 550 m. hold, melyből kert és beltelek 2007, szántó 230, kaszáló 60, szőlő 8 m. hold a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer 7-es vetőforgó. Lóállomány 4. A szarvasmarhaállományból jármosökör 8 nyugati, tehén 3, tinó 5. Juhállomány 500 fésűsgyapjas. 8 tenyészkossal. Van méhészete, 36 Zirzonkaptárral s a mézet helyben értékesíti. Borászatában a fő borszőlőfaj olasz rizling és kadarka. Gyümölcsösében 120 fa vegyes gyümölcsöt termel 300 K évi forgalommal. Van egy 35 HP. gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 160–300, nőknél 80–120 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyon különböző, általában 14–24 K.
Nőtincs. – Scitovszky János, Tibor, Béla és Aladár birtoka. Nőtincs és Ősagárd határában terül el. Összterület 2850 m. hold, melyből kert és beltelek 38, szántó 1400, kaszáló 210, legelő 210, erdő 915, szőlő 10 és adó alá nem eső terület 67 m. hold. A gabonaféléken kívül sörárpát, tengerit, lóhere és bükkönymagot, lent, mákot és babot is termeszt. Lóállomány 38, melyből igás 19 és hintósló 8 angol félvér, anyakancza egy, csikó 10. Szarvasmarhaállomány 230; ebből jármos ökör 62 magyar, tehén 71, tinó 14, üsző 22, gulyabeli 50, tenyészbika 11, mind simmenthali. Juhállomány 1320 szövetgyapjas, 25 tenyészkossal. Sertésállomány 45 mangalicza anyakocza és szaporulata, 5 kannal. A tejet Váczon értékesítik. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, cser és ákácz, melyeket 25 és 40 éves fordákban kezelnek. A termék tűzi és szerszámfa és cserhéj. Borászatában a fő borszőlőfaj a rizling, mézesfehér és ezerjó. Van téglaégetője, évi 60–90 ezer db. tégla és cserép forgalommal, egy 6 HP gőzcséplőkészlete, egy magánjáró gőzekéje, két marokrakó és két kévekötő gépe. A munkaerőt Nőtincs, Nógrád, Ősagárd és Szendehely községekből szerzik. Napszámár férfiaknál 1.60–2.40, nőknél 1–1.60 K.
Patakalja. – Gróf Forgách Antal és neje birtoka. Gergelyfalva és Patakalja határában terül el. Kiterjedése 1600 k. hold, melyből kert és beltelek 17, szántó 460, kaszáló 126 k. hold, a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. A lóállományból igás 8, kocsiló 4, mind vegyes. Szarvasmarhaállomány 296; ebből jármosökör 24 pirostarka; tehén 50, tinó, üsző és gulyabeli 100, hízómarha 120, tenyészbika 2, mind simmenthali. Sertésállomány 36 mangalicza és yorkshirei keresztezésű anyakocza, 2 kannal. Erdészetében uralkodó fanem a cser és tölgy, melyeket 18 és 80 éves fordában rendszeres üzemterv szerint kezelnek. A kitermelés cserhántás, tűzifa és rönkő. Gyümölcsöse 8 hold, melyben almát, körtét és szilvát termel eladásra. Van gazdasági szeszgyára 1220 hl. kontingenssel, saját iparvágánya, saját villamostelepe, mely a gazdasági gépeket hajtja és egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 100–400, nőknél 80–160 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 K és az adó.
Perse. – Coburg-Koháry-féle hitbizományi uradalom. Haszonélvező: Fülöp Szász-Coburg-Gothai herczeg. Csákányháza, Etes, Fülek, Füleksávoly, Ipolygalsa, Karancsapátfalva, Kétkeresztur, Litke, Mucsény, Nagydarócz, Perse és Rapp határában terül el. A gazdasági összterület 463, az erdőterület kb. 12.000 k. hold. Ezenkívül Borsod, Gömör, Heves, Hont, Pest. és Szepes vármegyében van még nagyobb birtoka. Nógrádban kert és beltelek 41, szántóföld 2604, kaszáló 1006, legelő 615, erdő 56, szőlő 10 és adó alá nem eső terület 301 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer kerületenként és birtokonként és a vetőforgó talajnemek szerint változó. Repczét. 100, lóherét 110–120, nyúlszapukát 60 és mustármagot 20 k. holdon termelnek. Lóállomány összesen 34; ebből igás 20 Nonius, kocsiló 8 angol-arabs keverék, csikó évenként 6. Szarvasmarhaállomány összesen 469; ebből jármosökör 172 magyar, tehén 30 simmenthali, tinó 144, üsző 36 és hízómarha 80, mind vegyes és 7 pirostarka tenyészbika. Juhállomány 3750 electoral-negretti, 103 tenyészkossal. Napi tejtermelés 100 liter, Losoncz számára. Az erdészet külön kezelés alatt és a borászat bérbe van adva. Van egy 6 és egy 8 HP gőzcséplőkészlete és egy marokrakógépe. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 2–5, nőknél 1–1.80 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 K.
Poltár. – Báró Baratta Norbert birtoka. Ipolyszele és Poltár határában terül el. Kiterjedése 1520 k. hold, melyből kert és beltelek 3.5, szántó 650, kaszáló 220 k. hold, a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer norfolki kombinált 6-os vetőforgó. Lóherét 25, nyúlszapukát 10, vellős borsót 2, timoteust 8 és czukorrépát 35 k. holdon termel. Lóállomány 20; ebbő1 igás 16 vegyes, kocsiló 4. Szarvasmarhaállomány 135; ebből jármosökör 46 vöröstarka és fehér, tehén 20 nógrádi tájfajta és simmenthali, gulyabeli 35 vegyes, hízómarha 32 pirostarka, tenyészbika 2 simmenthali. Juhállomány 1300 merino, 25 tenyészkossal. A sertéstenyésztés csak házi használatra szolgál. Napi tejtermelés 120 liter, melyet helyben és készít juhsajtot, melyet Losonczon értékesítenek. Van egy 6 HP gőzgép, 8-as cséplővel és elevátorral, 5 marokrakó, egy kévekötőgép, két sorba műtrágyázó és sorba vetőgép, tölcséres rendszerű három emeletes magtár, fölvonóval. A rétek öntözésre berendezettek és a földek nagyrészt alagcsövezettek. A munkaerőt Mezőkövesdről és Alsónógrádból szerzi. Napszám-árak férfiaknál 100–150, nőknél 80–120 fillér. Az átlagos földhaszonbér 15–18 K.
Ragyolcz. – Vecsey Ferencz birtoka. Ragyolcz és Béna határában terül el. Kiterjedése 1000 k. hold, melyből kert és beltelek 8, szántó 400, rét 20 k. hold, a többi akáczczal beültetett legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer 3-as forgó. Lóherét 30–40, luczernát 3–4, kölest 5–6 és muhart 5–6 holdon termel. A lóállományból igás 8, kocsiló 4. Szarvasmarhaállomány 78 vöröstarka; ebből jármosökör 16, tehén 10, gulyabeli 47, tenyészbika 1. Juhállomány 500 rambouillette, 20 tenyészkossal. Sertésállomány 20 mangalicza anyakocza és szaporulata, 1 kannal. Napi tejtermelés 30–50 liter a salgótarjáni vasgyár számára. Van 12 HP mótoros malma egy kővel és egy hengerrel, egy 8 HP benzincséplőkészlete, egy marokrakógépe és egyéb kisebb modern gazdasági gépe. A birtokon van 3 bazalt és egy sárga épületkőbánya s alatta jóminőségű kőszén. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 1.60–3, nőknél 0.60–1.50 K. Az átlagos földhaszonbér 40 K.
Rád. – Muslay Gyula birtoka. Összterület 2100 m. hold, melyből kert és beltelek 18 szántó 1300, kaszáló 200, legelő 200, erdő 300, szőlő 5 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. A lóállomány 113; ebből igás 40 vegyes, kocsiló 20 amerikai, ménesbeli 50 amerikai ügető és 3 ugyanolyan mén. Tart ügetőversenyistállót és a nevezetesebb versenylovak Bankó, Pajtás, Dengó és Dongó A. Szarvasmarhaállomány 315; ebből jármosökör 20160 fehér, tehén 120 borzderes, növendék 80 ugyanolyan, hízómarha 50 vegyes, tenyészbika 1 borzderes és tarka. Sertésállomány 30 kondor anyakocza és szaporulata, 2 kannal. Napi tejtermelés 600 liter, a mit Budapesten értékesít. Baromfitenyésztésében az emdeni keresztezésű libák és ipolyvölgyi kendermagos tyúkok évi forgalma kb. 5000 K. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 120–160, nőknél 80–120 fillér. Az aratást szerződéses aratók végzik. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 24–30 K.
Romhány. – Laszkáry Gyula birtoka. Összterület 20080 m. hold, melyből kert és beltelek 22, szántó 860, kaszáló 280, legelő és erdő 1000 és szőlő 20 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer 8-as forgó. Lóherét 100, luczernát 30, őszi borsót 20, czukorrépát 60, dohányt 60 és keményítőgyári burgonyát 50 m. holdon termel. A lóállományból igás 12 és kocsiló 4 vegyes. A szarvasmarhaállományból jármosökör 50 fehér és tarka, tehén 60 Aschthali, növendék 42 vegyes, hízómarha 20–24 és tenyészbika 4 Aschthali. Sertésállomány 80 mangalicza anyakocza és szaporulata, 4 tenyészkannal. Napi tejtermelés 300–350 liter, a mit saját vaj- és sajtgyárában dolgoz fel és ezenkivül még 1200 litert. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, fehérbükk és ákácz; az első kettőt 50–50, az utóbbit 20 éves fordában kezelik rendszeres üzemterv szerint. Szállítási viszonyok jók. A kitermelés tűzi, haszon- és szerszámfa és cserezés. Borászatában a fő borszőlőfaj az ezerjó, olaszrizling és mézesfehér; a fő csemegefaj a chasselas és madelain. Gyümölcsösében van kb. 1500 alma, körte- és szilvafa; az évi forgalom 2000 K. Van homokkőbányája föltárás alatt, mely elsőrendű épülethomokkövet, faragványokra és köszörűkőnek alkalmas anyagot szolgáltat, továbbá egy 8 HP gőzcséplőkészlete és két kévekötőgépe. A munkaerőt helyben szerzi. A napszámár férfiaknál 100–300, nőknél 60–200 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20–22 K.
Romhány. – Prónay József birtoka. Összterület 1112 k. hold. Ezenkívül még Borsod vármegyében van 775 k. hold birtoka. Nógrádban kert és belterület 2, szántó 420, kaszáló 68, legelő 16, erdő 585 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer 4-es forgó. Lóherét 70–80, luczernát 20–22, bükkönyt 50–60 k. holdon termel. A lóállományból igás 16 vegyes, kocsiló 6 lipiczai. A szarvasmarhaállományból jármosökör 40 fehér és tarka, tehén 28 és növendék 34 simmenthali és berni keresztezés, hízómarha 14–20, tenyészbika 1 simmenthali. Juhállomány 800 merinó-fésűs, 14 tenyészkossal. A napi tejtermelés 80–100 liter, a helybeli sajtgyár részére. Erdészetében a cserezés 18 évenként történik. Van elsőrendű homokkőbányája, jelenleg bérben, melynek kövét főleg Balassagyarmaton építőanyagul értékesítik és kitünő köszörűköveket állítanak elő; s van egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A napszám és földbér ugyanaz.
Salgótarján. – Szilárdy Ödön birtoka. Salgótarján, Salgópuszta, Pálfalva, Karancsberényhez tartozó Kisaranyi, Nagylaposi és Cseviczés puszta határában terül el. Kiterjedése 3550 m. hold. Ebből kert és beltelek 30, szántó 2100, kaszáló 18 hold, a többi legelő és erdő. Gazdasági rendszer: változó vetőforgó. Lóheremagot 120–130 holdon termel. Lóállomány 32; ebből igás 28 vegyes és 4 kocsiló. Szarvasmarhaállomány 120 tarka; ebből jármosökör 60, tehén 30 és növendék 30. Juhállomány 1700 egynyíretű, 20 tenyészkossal. Napi tejtermelés 160–180 liter, a mit helyben értékesítenek. Erdészetében kb. 120–130 holdon uralkodó fanem az ákácz, terméke szerszámfa és szőlőkaró. Van 16 HP, modern berendezésű gőzmalma, két 5–8 HP gőzcséplőkészlete és egy marokrakógépe. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. A napszámárak férfiaknál 1.60–4, nőknél 1.20–1.60 K.
Szarvasgede. – Virava József dr. birtoka. Csécse, és Szarvasgede határában terül el. Kiterjedése 1230 m. hold, melyből kert és beltelek 10 k. hold, szántó 1002 és kaszáló 170 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer 3-as vetőforgó. A kalászosokon kívül tengerit, takarmányrépát, borsót, lent, here- és bükkönymagot termeszt. Lóállomány 15; ebből igás 10, hintósló 2, csikó 3. Szarvasmarhaállomány 187; ebből jármosökör 66 erdélyi fehér és nógrádi tarka, tehén 8 vásári, tinó 80 erdélyi fehér és nógrádi tarka, hízómarha 32 évente, tenyészbika 1. A sertéstenyésztés és a méhészet hat kaptárral csak saját használatra. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete, egy heremagcséplője, két arató-, két fűarató- és négy vetőgépe stb. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 140–240, nőknél 80–120 fillér. Az átlagos földhaszonbére vidéken 12–14 K m. holdanként.
Szécsény. – Gross Jenő dr. és társai birtoka. Bérlő: Emődi Vilmos. Csitár, Rimócz, Sipek, Szécsény és Varsány határában terül el. Kiterjedése 7500 m. hold, melyből kert és beltelek 48, szántó 3600, kaszáló 600, legelő 1000, szőlő 4 m. hold s a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer 3-as forgó. Lóherét 300–400, luczernát 200, borsót 100, szöszösbükkönyt 50, lent 50 és czukorrépát 200 m. holdon termel. Lóállomány 126; ebből igás 70, kocsiló 20, csikó 35, mind félvér s 1 angol telivér tenyészmén. Szarvasmarhaállomány 733; ebből jármosökör 200 fehér és tarka, tehén 150 tarka, tinó, üsző és gulyabeli 300 tarka, hízómarha 80 vegyes, tenyészbika 3 telivér simmenthali. Juhállomány 1500 rambouillette, 50 tenyészkossal. Sertésállomány 1000 mangalicza, 150 kannal. Napi tejtermelés 700 liter, a mit a szécsényi tejszövetkezet értékesít. Erdészetében a tölgy és cser az uralkodó fanem, de van kevés ákácz is. A kihasználás cserzés, tűzi és műfa. Van borászata saját használatra, gőzmalma két kőre és két 8–10 HP gőzcséplőkészlete; a bérletet gőzekével munkálják meg. A munkaerőt helyben, a vidéken, Borsodban és Biharban szerzi. Napszámárak férfiaknál 90–240, nőknél 70–200 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 K m. holdanként.
Szirák. – Gróf Degenfeld Lajos és neje, Dessewffy Ilona uradalma. Bér, Erdőkürt, Garáb, Jobbágyi, Szarvasgede, Szirák, Vanyarcz és Zagyvaszántó határában terül el. Kiterjedése 7000 m. hold. Ezenkívül Erdélyben van még nagyobb birtokuk. Nógrádban kert és beltelek 50, kaszáló 100, legelő 200, erdő 1900, szőlő 65 m. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Lóherét 160, luczernát 50, czukorrépát 30 és dohányt 100 m. holdon termelnek. Lóállomány 77; ebből igás 40 vegyes, hintósló 24, csikó 12, mén 1, mind lipiczai. Szarvasmarhaállomány 448; ebből jármosökör 180 fehér, tehén 180, növendék 8, és tenyészbika 8, mind borzderes és vöröstarka. Juhállomány 3085 fésűs és merinó keresztezés, 80 tenyészkossal. Napi tejtermelés 700–800 liter, a mit Budapesten értékesítenek. Van méhészet 200 kaptárral s a mézet helyben adják el. Az erdészetben uralkodó fanem 202a cser, tölgy és ákácz, a mit 40–40 éves fordában rendszeres üzemterv szerint kezelnek. A borászatban a fő borszőlőfaj az olasz rizling, ezerjó, mézesfehér, kövidinka, furmint, rajnai rizling, burgundi, tramini, auvergnei és leányka; a fő csemegefaj chasselas és szagos. Van három 4–6–8 HP gőzcséplőkészlet és egy lóherefejtőgép. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 80–200, nőknél 60–180 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kb. 20 K m. holdanként.
Szügy. – Hanzély Gyula és Ferencz birtoka. Összterület 562 k. hold, melyből kert és beltelek 4, szántó 300, kaszáló 60, szőlő 9 hold, a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Lóherét 20 m. holdon termel. A lóállományból igás 8 muraközi, kocsiló 5 félvér, csikó 6 muraközi. Szarvasmarhaállomány 96; ebből jármosökör 28 fehér, tehén 20, tinó, üsző 30 simmenthali, hízómarha 17 vegyes, tenyészbika 1 simmenthali. Juhállomány 500 hampshyredown, 8 tenyészkossal. Sertésállomány 24 berkshyre-mangalicza keresztezésű anyakocza és szaporulata, 1 kannal. A napi tejtermelés 80 liter, a mit Balassagyarmaton értékesítenek. Baromfitenyésztésében főfaj a magyar fehér tyúk. Borászatában a fő borszőlőfaj kövidinka, ezerjó és rizling. Van gőzmalom három hengerrel és két pár kővel, automatikus finom őrlésre, továbbá egy 8 HP gőzcséplőkészlet. A munkaerőt helyben és a Felvidékről szerzi. A napszámárak férfiaknál 80–400, nőknél 60–240 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 10–20 K. A gazdaság 310 k. holdas bérgazdasággal is kapcsolatos.
Szügy. – Schindler Dénes és neje Folkusházy Paula birtoka. Ipolyszög, Nógrádmarczal és Szügy határában terül el. Kiterjedése kb. 500 hold. Gazdasági és üzemrendszer 3-as forgó. A lóállomány 8; ebből igás 6, hintósló 2, mind nemesített tájvidéki nemes faj. A szarvasmarhaállományból jármosökör 8–12, tehén 10–14, tinó 12–14, üsző 8, tenyészbika 1, mind keresztezett simmenthali. Juhállomány 400–500 rambouillette-negretti keresztezés, 10–12 tenyészkossal. Sertésállomány 10–12, melyből 2–4 anyakocza. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 1–3, nőknél 1–2 K. A földhaszonbérek ugyanazok.
Terbeléd. – Beniczky Árpád birtoka Lázipusztán. Összterület 1000 hold, melyből kert és beltelek 12, szántóföld 550, kaszáló 250 hold s a többinek fele legelő, fele erdő. Gazdasági és üzemrendszer 12-es vetőforgó, két egész és egy fél trágyával. Termel here, repcze, szibériai és japán kölesmagot. Lóállomány 50; ebből igás 6 angol félvér, kocsiló 6, anyakancza 14, csikó 24; nevezetesebb mén Bolyóka (Bona Vistától) angol telivér. Szarvasmarhaállomány 86; ebből jármosökör 20 magyar és tarka, tehén 24, gulyabeli 40, tenyészbika 2, mind simmenthali keresztezés. Juhállomány 1100 fésüs, 40 tenyészkossal. A tehenészetben a fősúlyt a borjúnevelésre helyezik; a napi tejtermelés változó s a tejet Losonczon értékesítik. Van kő- és kavicsbányája, melyek anyagát útburkolásra és építkezésre használják. Van 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt a közel vidéken szerzi. A napszámárak férfiaknál 1.40–5, nőknél 1–3 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30–40, nagyban 16–24 K.
Tolmács. – Edói Illés Ödön birtoka. Összterület 612 k. hold, melyből kert és beltelek 8.5, szántó 391, kaszáló 19, legelő 30, erdő 154, szőlő 2.5, adó alá nem eső terület 7 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer 6-os vetőforgó. Tengerit 40, vörösherét 30, luczernát 20, bükkönyt 20, burgundi répát 15 és mákot 10 holdon termel. Lóállomány 11; ebből igás 7, urasági 4, mind állami ménektől származó és a gazdaságban jól használható. Szarvasmarhaállomány 68; ebből jármosökör 28 gömöri; tehén 18, tinó 12, üsző 8 és 2 tenyészbika, mind simmenthali és berni keresztezés. Juhállomány 700 hazai fésűsgyapjas, 20 tenyészkossal. Sertésállomány 48 kisjenői szőke göndör mangalicza, közötte 10 anyakocza és 2 kan. Napi tejtermelés 120–150 liter, melyet lefölöznek s vaj készül belőle, a mit nyáron helyben, télen Budapesten értékesítenek. Baromfitenyésztésében vegyesfajta tyúkokat, ludakat és pekingi kacsákat nevel, leginkább házi szükségletre. Van méhészete, 10 törzs, orsz. méh. egyes. kaptárokban. Erdészetében uralkodó fanem az ákácz, melyet 20 éves fordában kezelnek. A szállítási útak jók. A termék szőlőkaró, gazdasági szerszámfa, lőcs és tűzifa. Borászatában a fő borszőlőfaj ezerjó, mézesfehér, rizling, kadarka és amerikai alanyra oltott riparia portalis; a fő csemegefaj a piros és fehér chasselas. Gyümölcsösében kb. 300 különféle fajú fa van, a fölösleget Budapesten értékesítik. Van Herzfeld Frigyessel közösen egy kétkerekű patakmalma, több vető, két fűkaszáló és egy arató (marokrakó) gépe. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 120–240, nőknél 80–120 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30, nagyban 16–20 K.
Tótkelecsény. – Janssen Ernő birtoka. Összterület 1233, melyből beltelek 10, szántó 480, kaszáló 35 m. hold s a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Lóállomány 12 igás, vegyes fajú. Szarvasmarhaállomány 70; ebből jármosökör 24 fehér, tehén 10, tinó, üsző és gulyabeli 15, hízómarha 20 s tenyészbika 1, mind nyugati. Juhállomány 1000 rambouillette, 35 tenyészkossal. Sertésállomány 25 mangalicza anyakocza és szaporulata, 3 kannal. Baromfitenyésztésében orpington és magyar fajú tyúkokat nevel s a fejlesztés most van folyamatban. Van halastavi halászata, melyben pisztrángot tenyészt. Erdészetében cser és tölgy az uralkodó fanem s újabban 130.000 ákáczfacsemetét ültettek; a termék tűzifa. Gyümölcsösében 5 holdon almát, szilvát és körtét termeszt eladásra. Van 6 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámár férfiaknál 1–2.50, nőknél 0.80–1.60 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 10–12 K, a lapos földeken 20 K holdanként. Az itteni patak medrében vasércz található és a föld is vastartalmú.
Videfalva. – Asbóth János birtoka. Összterület 650 hold. Ezenkívül Krassó-Szörény vármegyében és Alsó-Ausztriában van még nagyobb birtoka. Gazdasági és üzemrendszer 7-es vetőforgó (kapás, árpa, lóhere, búza, bükköny, búza és árpa). Szarvasmarhaállomány kb. 100 drb. pinczgaui telivér. Juhállomány 300 drb. merinó-félvér. Borászatában a fő csemegefaj a chasselas. A birtokon van téglaégető.
Vilke. – Néhai gróf Wenckheim Frigyesné, szül. Forgách Ilona örökösei uradalma. Alsóesztergály, Etes, Gács, Gácsfalu, Gácsliget, Ipolyvarbó, Jelsőcz, Lentő, Lest, Maskófalva, Őrhalom, Tőrincs, Túrmező és Vilke határában terül el. Összterület 15.740 k. hold, melynek fele szántó, kaszáló és legelő s a másik fele erdő. Az uradalom több részben bérbe van adva, 203csak az erdő áll házi kezelés alatt. Az uralkodó fanem a tölgy és csertölgy, melyet Vilkén 50, Lentőn, Lesten és Túrmezőn pedig 80 éves fordában kezelnek rendszeres üzemterv szerint. A szállítási viszonyok középszerűek. A termék többnyire tűzifa és kis részben épületfa. Van halászat is Gácson. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 2–4, nőknél 1.60–2 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 17 K nagyban k. holdanként.
*
