Gazdasági rendszer.
Gazdasági rendszer.
A vármegye kisgazdáinál ma is az ősi háromnyomásos rendszer (őszi, tavaszi, ugar) uralkodik. S ennek oka nemcsak a földmívesnép konzervativizmusában rejlik, melylyel a régi szokásokhoz ragaszkodik, hanem czélszerűségi okok is közreműködnek abban, hogy ez így van. Ugyanis éjszakon, a meglehetősen rossz talajokon, azért szükséges az ugarolás, hogy a föld termőképessége helyreálljon, délen pedig azért, hogy a gazdának legelője legyen. A kis-, nagy- és középbirtokokon általában szabadgazdálkodást űznek és a lehető legkülterjesebben gazdálkodnak. A nagyobb birtokokban ugyan mindenütt van rendes vetésforgó és állatot is tenyésztenek, de nem olyan nagy számban, a mint az a birtok nagyságával arányban állana és így a nagybirtokok gazdálkodása mégsem mondható egészen belterjesnek. Szép belterjes gazdálkodás van a selypi uradalomban, báró Tornyay Schosberger Rezsőnél. Eléggé belterjes gazdálkodást találunk még gróf Mailáth Géza gárdonyi uradalmában, a szécsényi bérleten és a középbirtokokon levő bérletekben, melyek némelyike buzgóságában már túlzásba is csap. A legutóbbi tíz évben a kisbirtokosság is sokat tanult a nagyobb uradalmaktól és nem egy czélszerű újítást elsajátított. Az állat-, főként a marhatenyésztést vette át, elannyira, hogy egy egészen új, az ú. n. nógrádi tájfajta marha állott elő.
