Juh.
Juh.
A juhtenyésztés Nógrádban ma második helyen áll, pedig valamikor, a múlt század elején és a közepén ez volt az első és fő tenyésztési ág. Akkor sokkal híresebbek s forgalmasabbak voltak a losonczi gyapjúvásárok, melyre a gácsin kivül a külföldi brünni posztógyárosok is eljöttek, hogy itt szerezzék be a finom posztóhoz szükséges kitünő nyersanyagot. A losonczi gyapjúvásárak nagy eseményszámba mentek, mert a vármegye mindenfelől összesereglett urai évente itt adtak egymásnak találkozót és a napokig tartó eredményes vásárt vidám áldomás követte. De ennek ma már híre-hamva sincs és a juhtenyésztés második helyre szorúlt. Ennek leginkább az az oka, hogy minden valamire való földet feltörtek és a legelőterület igen megcsappant. Köztenyésztés tehát csakis a vármegye északi részén, van, a hol a sziklás hegyi legelőket nem törhették föl. Köztenyésztésben leginkább a hazai fésűsgyapjas, a czigája és a raczka található. A felvidéki tótok elmennek messze vidékre, le Temes és Krassó-Szörény vármegyébe, a hol megvesznek egy nyájat és azt 6–8 hétig hajtják, a míg hazaérnek vele. A nyájat azután egész éven át legeltetik, kifejik és őszszel eladják. Merino, fries és rambouillette-juhtenyésztést csak a nagyobb birtokosoknál találunk, melyek közűl kiváló a Coburg főherczegi füleki uradalom, a bujáki uradalom, a gróf Zichy uradalom, a Szcitovszky testvérek uradalma és a vilkei bérgazdaság juhtenyésztése. Gróf Mailáth Gézának patvarczi hazai fésűs juhászata elsőrendű, az Emődy testvéreknek pedig karakülfajta prémjuhtenyésztése s egy-egy ilyen báránybőr ára 36 K. A juhtenyésztéssel kapcsolatban a juhtúró és a sajtkészítés is fejlett. Losonczon három túró- és sajtgyár van. Nevezetes a Sternlicht-féle ábelfalvai juhtúrógyár is, mely kivitelre dolgozik. – Legnagyobb a juhforgalomaratás előtt, a mikor egy pár javított juh ára 20–40 K, a legjobban elterjedt minőségű gyapjú ára pedig úsztatás után 280–320 K. métermázsánként.
