Kalászosok.
Kalászosok.
A kalászosok közűl a búza termesztése – az éjszaki terméketlen, köves részek kivételével – mindenütt el van terjedve. A gazdák még a rétek és legelők legnagyobb részét is feltörték, hogy búzával vethessék be. Az Ipolyvölgyön és a vármegye déli csücskében elsőrendű búza terem. Az átlagos termés k. holdanként 7–8 q.
Az éjszaki részeken, a hol a búza nem terem meg, a lakosság e helyett tönkölyt vet a földjébe, a melyet megőrölve, kenyérnek, de kásának is használnak. A tönköly átlagos hozama 4 q k. holdanként.
A rozs ép úgy el van terjedve mindenütt a vármegyében, mint a búza és a Cserhát vidékén különösen kitűnő rozs terem. A rozs átlagos k. holdankénti termése 6–7 q.
A kétszeres (búza és rozs) termesztése a vármegyében nagyon csekély és csak a legszegényebb földmívesnépnél fordul elő.
Az árpa az éjszaki patakok termékeny völgyeiben elsőrendű, különben mindenütt jól megterem és az ú. n. tót-árpa, mint sörárpa, igen keresett czikk. Külföldi kiállításokon már díjakat nyert és főként a csehországi sörgyárakba szállítják. Az átlagos termésmennyiség 7 q.
A zab a vármegyében mindenütt megterem és a legterméketlenebb vidékek szegény tót lakosságának igen fontos terménye. Csak a helyi szükséglet fedezésére elegendő. A termés átlaga 6 q.
