Ló.
Ló.
A vármegye lótenyésztése szintén fejlett és főleg az Ipolyvölgyön és a déli részeken mutat szép eredményeket. Gróf Degenfeld Lajos sziráki lipiczai, Muslay Gyula rádi amerikai, a Salgótarjáni Kőszénbánya Társulat nóri és gróf Zichy-uradalom pinzgaui lótenyésztése kitünő. Ezenkivül kiváló hidegvérű igáslótenyésztést találunk a selypi uradalomban báró Tornyay Schosbergernél. Azelőtt nagy sikerrel foglalkozott a lótenyésztéssel Beniczky Árpád Lázi-pusztán, de már felhagyott vele. Köztenyésztésre általában angol és arabs félvér futókat engedélyeznek, melyeket a debreczeni állami méntelep rimaszombati teleposztálya bocsát a tenyésztők rendelkezésére. A rimaszombati teleposztály Nógrádban hat helyen tart fenn fedeztetési állomást 23 ménnel, melyek közül egy angol telivér, 11 angol félvér, 2 arabs félvér, 2 Nonius, 3 Gidrán és 4 lipiczai. A fedeztetési állomások a következők: Balassagyarmat, 4 angol félvér és 1 lipiczai; Érsekvadkert, 3 angol félvér és 1 arabs félvér; Galgaguta, 1 angol telivér, két Gidrán és 1 lipiczai; Losoncz, 1 angol félvér, 1 arabs félvér és 1 Nonius; Salgótarján, 1 angol félvér és 1 Nonius; Szirák, 2 angol félvér, 1 Gidrián és 2 Nonius ménnel. A Gazdasági Egyesület megkeresésére a folyó évben Szécsényben is fognak fedeztetési állomást fölállítani, 1 angol félvér, 1 arabs félvér és 1 lipiczai, összesen 3 ménnel. – Katonai czélokra kevés lovat vásárolnak a vármegyében, de a mikor előfordúl, az anyag jó áron, átlag 800 K-ért kél el. A jobb lovak ára átlag 500–600 K, a gyengébb minőségűé pedig 200–400 K.
