Vadászat.
Vadászat.
A vadászattal, a mennyiben az az erdészettől úgyszólván, el sem választható, a következőkben foglalkozunk, annál is inkább, mert a vármegyében igen szép és nagy vadállománynyal rendelkező területek vannak. Ezek között első helyen áll a Zichy-féle seniorális uradalomhoz tartozó nagylibercsei terület, a mely a szabad területek közül leginkább bővelkedik vadban s a hol a legszebb agancsos példányok találhatók. Utánna gróf Károlyi Erzsébet bujáki pagonya említendő, melynek egy része ugyan már be van kerítve, de többi részét is vadaskertté alakítják át. Ezen a két területen van még a legszebb sörtevadállomány is.
Igen szép és szarvasban bővelkedő területek még: gróf Forgách János gácsi és gróf Wenckheim Ferencz vilkei reviérjei, a Coburg herczegi uradalomhoz tartozó litkei, Sváb Károly díósjenői és gróf Berchtold Miklós nagyoroszi erdőségei, melyekben szintén szép számmal van a szarvas és bár a sertésvész pusztítása óta már ritkább, de mindig megtalálható a sörtevad is.
Vadaskert, a most alakuló bujákin kívül, a vármegye területén csak egy van, a gróf Almássy Dénes tulajdonában lévő kékkői, mintegy 1500 hold kiterjedésű erdő, dróttal magasan bekerítve, melyet még kb. 2000 holdas szabad területű erdőség vesz körül, hol néhány éve a muflont is meghonosították.
Az őzek az említett területeken többé-kevésbé szintén tenyésznek, de ép a szarvasoknak utóbbi időkben történő nagyobb méretű szaporodása következtében lejjebb, a kisebb erdőségekbe huzódtak. Igy igen szép az őz-állomány az esztergomi érsekségnek az érsekvadkerti határban levő göröczi erdőségében és a Karancs hegységben.
Apróvadban Nógrád legnagyobb része meglehetősen szegény és bár igen sok alkalmas területe van az apróvad tenyésztésére, a területtulajdonosok nemtörődömsége következtében a nyúl és a fogoly elszaporodni nem tud. De azért ott, a hol törődnek a vaddal és némi gondot fordítanak rá, ott igen szép apróvad-állomány van. Igy Nógrád déli részén: Heréd, Lőrinczi, Jobbágyi, stb. községekben és a föntebb fekvő Érsekvadkert, Dejtár, Patak és Ludány községekben is. Fáczán a vármegye területén kevés van, mivel erre a szép vadra alig fordítanak gondot. Legszebb fáczánosa van a »Dejtár-pataki vadásztársaság«-nak, az esztergomi érsekségtől és Érsekvadkert községtől bérelt területén és báró Buttler Ervinnek.
Vadásztársaság a vármegyében sok van, de olyan, melynek tagjai a vadat nemcsak lövik és pusztítják, de annak tenyésztésével, elszaporításával, a ragadozó vadaknak az irtásával is törődnek, vajmi kevés. A legszebb eredményt e tekintetben a »Dejtár-pataki vadásztársaság« érte el, mely rövid néhány év alatt telepített az ország apróvadban gazdag területeivel versenyző szép vadászterületet. Megemlítendő még a »Balassagyarmati vadásztársaság«, a szécsényi és losonczi vadásztársaságok. A vármegyének van egy falka-vadásztársasága is, a »Nógrádi falkavadásztársaság.«
Források: Hanzély Gyula gazdasági egyesületi alelnök, Siklaky Iván gazd. egyesületi titkár, Balás Barna birtokos, Fischer Samu dr. nógrádverőczei gyógyszerész, Kilián Ottó törvényhatósági állatorvos, Kondor Vilmos erdőtanácsos, Sztranyavszky Sándor dr., a pénzügyigazgatóság és kataszteri hivatal adatai, földmivelésügyi miniszteri kiadványok, hivatalos évi jelentések, statisztikák, a Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület Hivatalos Közlönye, Bezerédi Pál selyemtenyésztési felügyelő jelentése Nógrád vármegye selyemtenyésztésének állapotáról és a helyszínen gyűjtött adatok.
* * *
