A törvénykezés elkülönítése.
A törvénykezés elkülönítése.
A köztörvényhatóságoknak a törvénykezés elkülönítésével való új rendezéséről szóló 1870. 42. t.-cz. értelmében Nógrádmegye törvényhatósága az 1871. június 15-iki közgyűléséből a főispán elnöklete mellett egy soktagú bizottságot rendelt ki, mely hivatva, volt az idézett törvény szellemében az előmunkálatokat 553megtenni a megye rendezése körül, mely magában foglalja a megyének szolgabírói kerületekre való osztását; tekintettel a képviselőválasztó kerületekre, alakít megyebizottsági tagválasztó kerületeket, véleményezi a megyei tisztviselők és alkalmazottak szükséges számát s ezek fizetését; tervet állít össze a törvényszék szervezésére, intézkedik az állandó bizottságról, mely átveszi az árvaügyeket, a törvény széktől, összeállítja a választók névjegyzékét és a legtöbb adót fizetők névsorát.
Mind e szükségesekké vált intézkedéseket, melyek nem egy törvényhatóságnál erősebb viharokat is idéztek elő, gróf Forgách József főispán a fentebb említett közgyűlésen, hosszabb s meggyőző elnöki beszédben vezette be és indokolta meg. Szavai a törvényhatóság előtt teljes visszhangra találtak. A Nógrádmegyétől hozott s kormányhatóságilag is megerősített idevonatkozó fontosabb intézkedések a következők.
A vármegyét 6 szolgabírói kerületre osztották az eddigi 4 helyett.
Minthogy az utólsó, 1870. évi népszámlálás szerint a megye lakossága 198,269 lélekből áll, a megyebizottsági tagok számát ehhez arányítva, 396-ban állapították meg. Ezek felerészben virilisek, felerészben választottak. Ehhez képest a bizottsági tag-választókerületeket (balassagyarmati, nógrádi, szécsényi, losonczi, szarvasgedei, később sziráki, füleki) is kijelölték. – Megállapították a tisztikar, segéd-, kezelő-, biztonsági- és szolgaszemélyzet létszámát és járandóságát is és az egyes tisztviselők munkakörét. A rendezés keretében részletes intézkedés tárgya volt az árva- és gyámhatóság szervezése, mely a törvényhatóságot illeti meg.
