Az 1901. évi tisztujitás.
Az 1901. évi tisztujitás.
Az 1901. év végén tartott általános tisztújító széken árvaszéki elnök lett Hanzély Márton, első aljegyző Fáy Albert dr. Többi aljegyzők: Buday-Plichta Barna dr., Beke Lajos, Krúdy István, Pongrácz György és Veres József. Alügyész már előbb Rosenbach Emil dr. lett, ki később az 1903-ban elhunyt Dessewffyt a főügyészségben követte. Az öt árvaszéki ülnöki állásra Horváth Danót, Fölkel Károlyt, Gonda Károlyt, Herrmann Károly drt és Kossaczky Emilt választották meg. Főbírák: Balás Barna,, Rákóczy István, Szakall Ferencz, Baross Arpád, Csonka Zsigmond, Szakall Antal és Martonfalvay Gyula.
Jegyzőkönyveink ezidőtájból az alábbi borús vagy örömteljes eseményeket örökítették meg.
Hazánk nagy fia, Kossuth Lajos, arczképét a millennium évében megfesttette és leleplezte a vármegye a dísztermében.
Az 1848-as törvények megalkotásának félszázados évfordulója alkalmából díszközgyűlés volt, melyen a főjegyző tanulságos ünnepi beszédet tartott.
1898 szeptember 16-án Török főispán, rendkívüli közgyűlésen, mély meghatottsággal jelentette be örökre felejthetetlen nagyasszonyunk, Erzsébet királyné tragikus elhunytát. Vármegyénk részvét-felírattal kívánta enyhíteni királyunk bánatát. A temetésre nagy küldöttséget menesztett, a királynénak Budapesten 560felállítandó szobrára 1000 koronát szavazott meg, a díszteremben levő Erzsébet-képet hat hónapon át gyászfátyolos keretbe vonták. A megyei hivatalos intézkedéseket félévig gyászpecséttel adták ki.
1898-ban elhalt vármegyénk egyik büszkesége, Nagy Iván, a magyar családtörténetírás atyja.
Nagy jelentőségű volt a vármegyékre a Tisza-kormány alatt hozott 1904:X. t.-cz., mely a vármegyei alkalmazottakat fizetési osztályokba sorozza. Vármegyénk az 1904. évi július 16-iki rendkívüli közgyűlésen állapította meg a tisztviselők ilyen értelemben való osztályozását.
Az 1905. évi májusi közgyűlésen a vármegye községi és helyneveinek az 1898:IV. t.-cz. értelmében való rendezését tárgyalta Nógrád vármegye. Ez alkalommal sok szláv helynév magyarosítását határozta el a törvényhatóság. Egyébként ez iránt Nagy Iván már 1892-ben indítványt terjesztett a vármegye elé.
