Az önkormányzati hatáskör szervezése.
Az önkormányzati hatáskör szervezése.
Az 1848:XVI. t.-cz. kijelöli az önkormányzati hatáskört, mely a vármegyét megilleti; ennek keretén belül Nógrádmegye a tisztújítás után azonnal hozzálátott a belszervezkedéshez, különösen a közigazgatást és a törvénykezést illetőleg. A Frideczky Lajos első alispán, Ottlik Akos másodalispán, Révay Gusztáv főjegyző, továbbá Repeczky Ferencz, Reményffy József, Fráter Pál, Veres Pál, Jeszenszky Danó és Pettykó Imre tagokból álló kiküldött bizottságnak egészben elfogadott javaslata főbb vonásaiban a következőket tartalmazza közigazgatási téren. A minden évnegyed elején tartatni szokott rendes megyei közgyűlések továbbra is gyakorlatban maradnak, valamint a minden hó első hétfőjén tartandó kisgyűlések is. A közgyűlési tárgysorozat előzetes, behatóbb megvitatása végett, az állandó bizottmány tagjaiból megyei, belügyi, pénzügyi, közmunka- és közlekedésügyi, földmívelési, ipar és kereskedelmi, vallás- és közoktatásügyi, igazságszolgáltatási és honvédelmi, legalább öt-öt tagú osztályok alakíttatnak. Ez osztályokat a május 23-iki közgyűlésen meg is választották.
A közigazgatást az első alispán, a törvényszéket a másodalispán vezeti, kik egymást – akadályoztatás esetén – helyettesítik is. A pecsétügy rendeztetik.
Az ügyek folytonos és háborítlan vezetése czéljából a középponti tisztviselők, néhány kivétellel, a megyei székhelyen, a kerületiek pedig a kerület állandósított székhelyén tartoznak állandó lakást tartani. Időnkénti eltávozásuk a hivatalfőnek bejelentendő. A kerületi vagy járási tisztviselők időközönként bejárják a községeket, a panaszokat meghallgatják, azokat ingyen és írásbelileg elintézik, hetenként egy-egy meghatározott tárgyalási napon székhelyükön tartózkodnak. Általában a sürgős tárgyak azonnal, egyéb ügyek legalább három hónap alatt elintézendők a vármegyénél. Mindezekről »Nógrádmegye népéhez figyelmeztetés« küldetett szét sok példányban.
Intézkedés történt a nép sorsának javításáról, a mezei gazdák eladósodás elleni megvédéséről, az árvák vagyonáról. A községekben alakítandó alválasztmányok feladatául tűzték ki többek között a határbeli utak, hidak jókarban tartására való felügyeletet, a mértékek helyes voltának ellenőrzését. Nagyoroszi, Buják, Gács és Fülek községekben járási csendbiztosi székhelyeket állítottak fel. A csendbiztosok, pandurok teendőit körvonalazták, figyelemmel az elfogott bűnösök humánus kezelésére, kiket vizsgálat nélkül börtönbe zárni megtiltatott.
Az első alispántól havonként megvizsgálandó házipénztár ügye szintén intézkedés tárgya volt. A főpénztárnok 3000 forint óvadékot köteles letenni. Ellenőri állás szervezésére egyelőre nincs fedezet.
A megyei állandó és nyilvános törvényszék hetenként csütörtökön polgári, pénteken büntető, szombaton telekbírásógi űlést tart. Rendes űlés nélkül ügyiratok ki nem adhatók. A törvényszék polgári, árva, fenyítő és telekbírósági négy osztályra különíttetik. A második alispán, mint törvényszéki elnök, az elintézett és elintézetlen ügyekről az évnegyedes megyei közgyűlésen táblás kimutatást terjeszt elő. A törvényszék elintézett ügy darabjainak száma a mult 1866. évben 19.108 volt. Az újabban tizenegyre szaporított törvényszéki ülnökök vagy bírák összes fizetésére 4000 forint áll évi rendelkezésre. A törvényszék irattáráról tárgymutatók és lajstromok készítendők az új lajstromozó által.
Ezek voltak az 1887. évi fontosabb intézkedések a közigazgatás és törvénykezés terén.
Ujabb határozattal a börtönfelügyelőt a várnagy alá rendelték, összhangzóbb és czélszerűbb intézkedés végett.
Az október 7-iki közgyűlésen beterjesztett és elfogadott, 1868. évi költségvetésből kiemeljük az alábbiakat. A rendezetlen vármegyei levéltárban a fő- és allevéltárnok mellé még egy másik allevéltárnok is választatik. Az orvosok és mérnökök fizetése rendeztetik. Az első alispán fizetését 2000 forintban, a második alispánét 1600 forintban, szabták meg. Tizenkét lovaspandurban, 24 gyalog-pandurban és 30 tiszti hajduban történt megállapodás. A pandurok ruházatát és fegyverzetét meghatározták. Intézkedés történt a járási tisztviselők iroda- és utiátalányáról, a hivatali butorokról, faszükségletről, kőnyomdáról, a megyei épületek jókarban tartásáról, a rabok lelki gondozásáról is.
549Az 1844:IX. t.-cz. a közmunkák fölötti rendelkezéssel a vármegyéket bízván meg, a megyei hatóságnak kellett ezek felől is intézkedni. Egy kiküldött bizottság előterjesztése alapján meghatározták a közmunkakulcsot az igás állattal bíró s azzal nem rendelkező polgárok számára, továbbá a közmunka pénzbeli megválthatásának módozatait. A közmunkát közcégek szerint rendezték, azok szükségleteire való tekintettel.
Határozatot hoztak a megyei takarékmagtárak ügyében is, melyek évi készlete ekkor 28.000 kila gabona volt. Kimondották továbbra is némely özvegyek árvák és egyes alkalmazottak segélyezését s a gabonakészletnek évenként leendő kicserélését, eladás útján.
A marhavész lehető meggátlása czéljából a más vármegyékből felhajtott marhák ellenőrzésére marhahajtó-vonalakat és vizsgáló-állomásokat állítottak, állatorvosok és őrök alkalmazásával.
Az országos és megyei utak korszerű rendezése és kiegészítése s így a szomszédos vármegyékkel való jobb összeköttetés elérése czéljából, szintén hathatós intézkedések történtek. (1299–1867. sz.)
