Gr. Berchtold Artur.
Gr. Berchtold Artur.
Ezen a közgyűlésen tudtul adta a kormány, gróf Berchtold Arthurnak a megüresedett főispáni állásra való kineveztetését is. A vármegye erre nézve nyomban kimondotta, hogy az alkotmányos ellenjegyzés hiányával kinevezett főispánt el nem ismeri, iránta bizalommal nem viseltetik, a hivatalos eskü letétele czéljából közgyűlést nem tart, ha ez mégis összehívatnék, az azon való közreműködéstől tisztviselőit eltiltja, elvárván egyben a törvényhatóság minden egyes tagjától, hogy azon megjelenni nem fog. Ennek megfelelően a főispáni helyiségeket és tanácskozási termeket, gazdai jogánál fogva lezáratja és lepecsételteti. A további intézkedések foganatosítására az alispán mellett Balás József és Simonyi Dénes bizottsági tagokat küldi ki.
A jelentősebbé vált várnagyi teendők végzésével Pongrácz György aljegyzőt bízták meg, miután tudomásukra jutott, hogy Oroszlányi Albert várnagy a kinevezett főispánnak bizalmas embere.
562E gyűlésen tudtul adta az alispán az újólag kinevezett kormánynak azon intézkedését is, mely a vármegye tisztviselőinek javadalmazását 1905 deczember 1-től kezdve beszüntette. Mivel e törvényes illetmények folyósításáról a törvényhatóságnak nem állt módjában gondoskodnia, az ezt kimondó határozattal szemben a tisztikar a közigazgatási bírósághoz fordult panaszszal, a mit a közgyűlés tudomásul vett. Minthogy az alkotmányvédő bizottság még az augusztus 16-iki űlésének a határozatából kifolyólag megyei alkotmányvédelmi alapot teremtett, mely már október közepén közel 30.000 koronát tett, a tisztviselők a deczemberi illetményeiket ez alapból vették fel. Kristóffy József belügyminiszter a tisztviselői illetményeket beszüntető jogtalan rendeletét a vármegye alispánjának előterjesztésére vármegyénkre nézve csakhamar felfüggesztette.
A decz. 9-iki rendkívüli közgyűlés a behívott póttartalékosok családjagjainak segélyezésére társadalmi akczió megindítását határozta el. Egyben erélyesen tiltakozott a tartalékosokat behívó királyi parancs ellen is.
Az ellentállás tehát teljes erélylyel folyt Nógrád megyében, különösen midőn az ellentállás vezetői személyes érintkezésbe is léptek az országos vezérlőbizottság több tagjával s azoktól is a legradikálisabb álláspont propagálására nyertek biztatást.
Gróf Berchtold Arthur, a kinevezett megyefőnök deczember 12-én nyolczvan csendőr fedezete mellett bevonult a balassagyarmati megyeházára s ott, az alispán és tiszti ügyész tiltakozása ellenére, feltörette a főispáni helyiség ajtaján levő zárat és pecsétet és oda beköltözött. Ez alatt a város közönsége a megyeháza előtt csoportosulva, különféle módon és csúfolódó jelvényekkel adott kifejezést a főispán elleni tüntetésnek, míg a megyeháza ormán egy darabig gyászlobogó lengett. Az utczákon mindaddig tartott a tüntetés , míg Berchtold, ki az installáczió ügyében kívánt itt előkészületeket tenni, még aznap el nem utazott Balassagyarmatról. Deczember 21-ikén kellett volna megtörténnie a gr. Berchtold által összehívott első installáló közgyűlésnek, mely alkalomra 240 csendőr szállotta meg a székházat és környékét. A kitűzött órára egyetlen bizottsági tag sem jelent meg a nagyteremben, közgyűlés tartásáról tehát szó sem lehetett.
Ezóta a megyeháza, különösen annak nagyterme állandó csendőri invázió alatt állott; ily körülmények között ott nyugodtan tanácskozni teljes lehetetlenség lévén, az alispántól 1906 január 10-ére összehívott rendkívüli közgyűlést – a mi 1823 óta példátlan volt a vármegye történetében – nem a megyei székházban, hanem Balassagyarmat nagyközség tanácstermében tartotta meg a törvényhatósági bizottság. Az alispán a megnyitójában élénk szavakkal aposztrofálta e szomorú történelmi mozzanatot s a vármegye méltóságát és tulajdonjogát mélyen sértő eljárás fölött megbotránkozását és tiltakozását nyilvánította a bizottsági tagokkal egyértelmüleg. Napirend előtt Mocsáry Sándor dr. meleg szavakban emlékezett meg a nemzeti ellenállás első áldozatáról, Balás Kornél dr. főispáni titkárról, a kit – mivel a főispán január 12-ére kitűzött installácziójától jóeleve megvonta a közreműködését – a kormány hivatali állásától felfüggesztett. Hazafias magatartását jegyzőkönyvben örökítették meg. A közgyűlés nem vette figyelembe Kristóffy megsemmisítő rendeletét, mely a megyének a főispánnal szemben követendő állásfoglalását hatályon kívül helyezi. Határozatba ment, hogy a vármegye gróf Berchtold ellen hivatalos hatalommal való visszaélés és magánvagyon megrongálása miatt bűnvádi feljelentést tesz.
Az alkotmányvédő bizottság már a deczember 15-én tartott űlésében kimondotta, hogy ha akadna olyan megyebizottsági tag, a ki az installáló közgyűlésen megjelennék, annak nevét »örök szégyene emlékezetére« a vármegyeháza falába illesztendő táblába fogja bevésetni és az ilyen »hazaárulót társadalmilag ki fogja közösíteni a közélet minden teréről.«
Az első kudarcz ellenére gr. Berchtold »főispáni eskületétel« czéljából, újabb közgyűlést hívott egybe 1906. évi január 12-ikére; ezt megelőzőleg egy zászlóalj gyalogság, két század huszárság és kétszáz csendőr érkezett a megyei székhelyre. A főispán az éj leple alatt jött. A közgyűlésen, mint előrelátható volt, egyetlenegy megyebizottsági tag sem jelent meg. Valami idegen egyént hozott azonban magával, a kit tb. főjegyzőnek nevezett ki s a jegyzőkönyv írásával és hitelesítésével bízott meg. Ennek kezébe tette le gr. Berchtold a főispáni esküt. Az installácziós komédiánál az érdeklődő ujságírókon kívül, csupán Oroszlányi Albert várnagy asszisztált. Berchtold ezután a katonaság és a sötét éj oltalma alatt elvonult Balassagyarmatról. Másnap a csendőrök is elhagyták a megyeházát.
563Berchtold távozása után Nagy Mihály alispán január 31-ére ismét rendkívüli közgyűlésre hívta, össze a törvényhatósági bizottságot; az 55-ös bizottság pedig még január 20-án lelkes felhívást bocsátott ki a vármegye közönségéhez, melyben újólag felkér minden adófizetőt, hogy állami adójának egy bizonyos részét a derék tisztikar kártalanítására sürgősen küldje be, Hanzély Gyula, szűgyi birtokos czímére. E felhívásnak az volt eredménye, hogy az alap vagyona csakhamar 70.000 korona készpénzre és 175.000 korona értékű kötelezvényre szaporodott fel, mihez jó példával elüljártak gr. Zichy János senior 8000 koronával, gróf Almássy Dénesné 6000 koronával, gróf Mailáth Géza, 4000 koronával.
A január 31-ére összehívott közgyűlés ellen gr. Berchtold táviratilag tiltakozott, de a közgyűlést, mely már a megye székházában volt megtartható, nem akadályozhatta meg. Itt a bizottság az alispán hazafias magatartását helyeslőleg tudomásul vette. Majd kimondotta, hogy a törvénytelenül kinevezett és jogszerű formák közt be nem iktatott gr. Berchtold Arturt a megye törvényes főispánjának el nem ismeri s intézkedéseinek nem tesz eleget. A vármegye összes közegeit attól is eltiltja, hogy az önkéntesen megajánlott adókat beszedjék s hogy a véderő bármely tagjának behívásában közreműködjenek.
Az alispántól egybehívott február 14-iki közigazgatási bizottsági űlés alkalmából váratlanul megjelent gr. Bertchold is, s az elnöki széket még az űlés megkezdése előtt elfoglalta. A bizottság választott tagjai, s az előadó tisztviselők kíséretében megjelent alispán, hivatkozva arra, hogy a grófot főispánnak nem ismerheti el, erőszakos elnöklését törvénytelennek tartja, kijelentette, hogy tiszttársaiva1 együtt az űlésen részt nem vesz, sőt annak megtartása ellen tiltakozik. Ugyanily kijelentést tett Szigyártó Pál dr., a bizottság választott tagjai nevében. Tiltakozó kijelentés történt még Simonyi Dénes th. bizottsági tag részéről is, mire a szomszéd szobában készenlétbe helyezett nagy számú csendőrség betódulása vetett véget a jelenetnek, mely után gr. Berchtold a kizárólag állami közegekből álló tagok részvételével űlést tartott.
A márczius 6-ára összehívott rendkívüli közgyűlésen az egész országban észrevehetővé vált csüggedő hangulat hatása alatt kimondotta a vármegye, hogy a tisztviselőket az ellentállásból kikapcsolja és ezentúl a törvényhatósági bizottság egyedül maga veszi fel a harczot a kormány és rendszere ellen. E határozatra az indította a törvényhatóságot, hogy nem akarta, a maga kipróbált tisztikarát feláldozni s a vármegye közigazgatását olyan kétes elemekre bízni, mint a milyenek ez időtájt kormánykinevezéssel több vármegyében garázdálkodtak. E gyűlésen felolvasta Fáy Albert dr. tb. főjegyző azt a különös jegyzőkönyvet, a melylyel gr. Berchtold önmagát beiktatta. E közgyűlés az erre vonatkozó határozatában többek között utasítást adott az alispánnak, hogy e törvénytelen beiktatáshoz hasonló visszaéléseknek a jövőben elejét veendő, az alkotmányos viszonyok helyreálltával az e feletti tiltakozásnak a képviselőházhoz juttatandó felíratban adjon kifejezést.
