Csitár.
Csitár.
Csitár, közel fekszik Balassagyarmathoz, magyar kisközség. Házainak száma 108, róm. kath. vallású lakosaié 822. Postája Hugyag, távíró- és vasúti állomása Őrhalom. Eredetileg a Kacsics nemzetség ősi birtoka volt. Az 1333. évi osztály levél szerint Szécsényi Tamás bán és testvére Péter birtokában találjuk. 1384-ben két ily nevű helységről emlékeznek meg az oklevelek. Egy 1423-ban kelt oklevélben is Nagy-Csitárról és Kis-Csitárról van említés. 1455-ben a két Csitár helység Szécsény várához tartozott. 1452-ben az egyik Csitár helységben az esztergomi érsek szerez részbirtokokat a Csitáriaktól. 1461-ben a Guthi Országh és a Lossonczy családok birtokában volt. 1633-ban a török hódoltsághoz tartozott, a váczi nahije községei között. 1633–34-ben csak 3 adóköteles házat írtak benne össze. A XVII. század első felében Bosnyák Tamásé volt, kinek halála után, az 1635-ben tartott osztály alkalmával, Bosnyák István esztergomi kanonoknak jutott. 1715-ben és 1720-ban 9 adóköteles háztartását írták össze. 1740-ben a gróf Koháryak, 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, gróf Forgách Miklós és János és Bossányi Ignácz voltak a helység földesurai, 1826-ban pedig gróf Forgách József. Jelenleg gróf Mailáth István Géza és Gross Jenő dr. a legnagyobb birtokosai. Gróf Mailáth István Géza a községhez tartozó Gárdony-pusztán lakik, a hol 1894-ben szép kastélyt építtetett a régi Torkos-féle ház helyén. A középkorban önálló plebánia volt a községben, melyről már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék is megemlékezik; jelenleg azonban a nógrádmarczali plebániához tartozik. A templom 1610-ben már fennállott. A XVIII. század elején az egész község leégett, 1873-ban pedig a lakosság nagyrésze kolerában pusztult el. Ide tartoznak: Gárdony-puszta, gróf Mailáth István Géza birtoka. Hajdan a Szent-Iványiaké volt, majd a Torkos-, Jánosy- és a gróf Zichy családé lett. Egyik fele vétel, a másik fele pedig leányágon, a gróf Zichyek révén került a mostani tulajdonos kezére. A régi Torkos-féle kúria helyén épűlt szép és kényelmes kastély nevezetességei a kb. 3000 kötetes könyvtár, mely nagyobbára gazdasági, útleírási, tengerészeti, földrajzi és történeti munkákból áll. A tulajdonos gróf világkörüli utazásairól magával hozott afrikai, indiai, chinai és japán emlékek, fegyverek, fayenceok. Gazdag numizmatikai gyüjtemény és kb. 25.000 darabból álló rendkívül nagybecsű bélyeggyüjtemény, számos régi angol és franczia metszet és végül értékes és gazdag gyüjtemény keleti szőnyegekben. A kastély és az egész 28gazdaság villamos világítással van ellátva. – A községhez tartozik még Messzelátó-puszta és Telek-puszta.
Csitár. – Gróf Mailáth I. Géza kastélya Gárdony pusztán.
