Dejtár.
Dejtár.
Dejtár. A honti határon fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 285, lakosaié, a kik róm. kath. vallásúak, 1739. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Már a XIV. század végén szerepel, a mikor a Lossonczyak birtokában találjuk. 1397-ben Lossonczy István bán özvegye Orsolya, ezt a férjétől hitbérül nyert jószágot Patakkal együtt Vezsenyi Lászlónak adta. Később a király kezére került, a kitől 1436-ig Machalfalvi Reichel Péter bírta zálogban. 1436-ban Zsigmond király az esztergomi érseknek adta zálogba. 1438-ban Albert király Patak várossal együtt az esztergomi érseknek adta örök adományul. A XVI. században a török hódoltsághoz tartozott. Az 1562–63. évi török kincstári adólajstromokban 13 adóköteles házzal van felvéve Hasszán Daud hűbérbirtokaként. Az 1598. évi megyei adóösszeírás szerint akkoriban ismét az esztergomi érsek volt a földesura. A XVII. században a török hódoltsághoz tartozott. 1633–34-ben csak három adóköteles házat írtak benne össze. A török hódoltság megszűntével visszakerült az esztergomi érsek birtokába, a ki 1848-ig volt a helység földesura. 1715-ben 33, 1720-ban 25 magyar háztartását írták össze. A községben van az esztergomi érsekségnek egy régi kastélya, mely a hagyomány szerint Szondy György lakása volt. A róm. kath. templom 1860-ban épült. 1866-ban az egész község leégett és 1888-ban egy része ismét a lángok martaléka lett. A lakosok fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak fenn. Ide tartozik Nyáras-telep és.Lokos-major, mindkettő az esztergomi érsek birtoka.
