Ecseg.
Ecseg.
Ecseg. A Szuha-patak mentén, a hevesi határhoz közel fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 331 házzal és 1640 római kath. vallású lakossal. Postája helyben van, távíró és vasútállomása Pásztó. Vára már 1324-ben fennállott s róla egy 1347-ben kelt oklevél is megemlékezik. Később elpusztúlt és a XV. században már nem is szerepel. Maga a helység a XV. században (1460–1481) Hollókő várához tartozott s a Guthi Országh és a Lossonczy családok birtokába került. Kivülök a Romhányiaknak is volt itt birtokuk, melyet azonban 1493-ban eladtak. A helység a középkorban vámos hely is volt. 1598-ban Forgách Zsigmond volt a helység földesura. A XVII. században a hódoltsághoz tartozott. 1633–34-ben a váczi nahije községei között találjuk 10 adóköteles házzal. 1665-ben Koháry István özvegyének, született Balassa Juditnak is voltak itt részbirtokai. A török hódoltság megszüntetésével ismét a Forgáchok birtokába került, a kik a XVII. század második felében itt kastélyt építtettek, mely jelenleg özv. Plachy Tamásné tulajdona. 1715-ben 15 magyar és két tót, 1720-ban 34 magyar háztartást vettek fel az összeírásba. 1740-ben gróf Forgách és Szemere, 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, gróf Forgách Miklós és János, továbbá báró Haller Sámuel tábornok és Vattay özvegye voltak a földesurai, 1826-ban pedig gróf Forgách József, a gróf Berényi és a Szemere családok. Később Horváth Ödönnek volt itt birtoka 1863-ig; 1830–40 között úrilakot építtetett itt magának, mely most szintén özv. Plachy Tamásnéé. Jelenleg ő a legnagyobb birtokos itt. A róm. kath. plebánia már 1617-ben fennállott. 1656-ban az itteni plebános egyúttal egész Nógrád vármegye területére kiterjedőleg püspöki helynök volt. 1680-ban a falun kívül templom épült fel, mely az itt fakadó forrás révén a XVIII. században híres búcsújáró hely volt. E forrásnak, melyet Szentkútnak neveztek, csodatevő erőt tulajdonítottak. A XVIII. század közepén megfordúlt itt gróf Grassalkovich Antalné is, a ki elveszett szemevilágát akarta itt visszanyerni. 1772-ben a búcsújárás megszűnt s a templom pusztulásnak indúlt. A falubeli templom a XVI. században épült. Az egyház egy aranyozott ezüstből vert sodronyzománczos kelyhet őriz, mely régi brassói ötvösmű igen nagy becsű. Az anyakönyvek 1695-ben kezdődnek. 1873-74-ben 200-nál többen pusztúltak itt el kolerában. Van itt egy hengergőzmalom, mely Kluka Ferenczé. Ide tartoznak: Keresztvölgy-puszta és Világos-puszta.
