Gácsfalu.
Gácsfalu.
Gácsfalu. Gács közelében fekvő kisközség. Házainak száma 117, lakosaié 697, a kik nagyrészt tótok s római kath. vallásúak. Postája, távírója és vasútállomása Gács. Eredetileg a Tomaj nemzetség birtoka. 1350-ben már szerepelt. 1548-ban a Lossonczyak voltak a földesurai. A XVII. században a gróf Forgách-család birtokába került. 1715-ben hat magyar és tiz tót, 1720-ban hét magyar és tiz tót háztartását írták össze. 1763 márcz. 4-én országos vásárok tartására nyert szabadalmat. 1770-ben gróf Forgách János, 1826-ban gróf Forgách Antal és János voltak az urai. A község legrégibb pecsétnyomója 1633-ból való. A róm. kath. plebánia 1350-ben már fennállott, az anyakönyvek 1695-ben kezdődnek és a temploma 1350-ben épűlt, de az idők folyamán sokat veszített régi alakjából. Belül, a nagyoltár jobb oldalán, éjszak felé a következő felírat olvasható: »Anno Domini Millesimo Tercentesimo Quinquagesimo, Magister Thomas, filius Thomae filii Dionisü de Genere Tomaj. Haec Sacra strui incepit Ecclesia.« A templom melletti fatornyot 1673-ban emelték. A toronyban négy harang van; a legrégibbet, mely 10 mázsánál is súlyosabb, a tót lakosság »Sztari Gyuro«-nak nevezi; rajta a következő felírás van: »O Reg Gloriae, veni cum pace.« A másik harang a következő feliratot viseli: »Fudit Beniamin Stephanides Losontzini sub Cura Michaelis Sranka Parochi Gácsfalvensis in honorem SS. M. M. Joannis et Pauli. Az egyház egy misemondókönyvet (missale) őriz 1512-ből, továbbá egy szentségtartót, mely 1712-ben a helységben dúlt pestis emlékére készült. Az evangelikusok évkönyvei szerint templomuk a XVII. század első felében (1642) a prostestánsok birtokában volt. 1904-ben állították ismét helyre. E községhez tartozik: Antal-major, Dolinatelep és Gáspárka-bánya.
A gácsfalusi róm. kath. templom.
