Karancsság.
Karancsság.
Karancsság. Szécsény és Salgótarján között fekvő magyar kisközség. Körjegyzőségi székhely. Házainak száma 243, lakosaié 1151, a kik mind róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója Szécsény, vasúti állomása Zagyvapálfalva. Eredetileg a Záh nemzetség ősi birtoka volt. A XIV. század első felében Záh Feliczián birtokában találjuk, a ki 1330 ápr. 17-én a királyi család ellen elkövetett véres merénylete következtében életét vesztvén, összes javai, köztük e község is, elkoboztattak és a koronára szállottak. I. Károly király 1332-ben e helységet is az Ákos nembeli Cselen fia Sándor fia János királynéi étekfogó mesternek, a Méhi család ősének adományozta. I. Lajos király 1348-ban a községet vásártartási joggal ruházta fel. 1398-ban Méhi Jakab fia János volt a helység földesura, 1471-ben Sághy László, 1548-ban Balassa Zsigmond és 1660-ban Balassa Imre 60divényi uradalmához tartozott. 1715-ben 10 és 1720-ban 12 magyar háztartását vették fel. 1770-től Kubinyi Gáspár volt a földesura. Jelenleg gróf Lónyay Margitnak, báró Prónay Szilveszter Gábornak, továbbá báró Prónay Rózának és Irmának van itt nagyobb birtoka és az utóbbiaké az egykori Kubinyi-féle kastély, melyet Kubinyi Gáspár 1794-ben építtetett. 1873-ban a kolera pusztított a helységben. 1874-ben pedig a falu nagyobb része leégett. A róm. kath. plebánia 1332–37-ben már fennállott. A mostani templom 1892-ben épült, az 1891-ben lebontott és jellemzően érdekes románstílú templom helyén. Van itt még egy XVIII. századbeli kápolna is, mely a hagyomány szerint Záh Feliczián a község határában hajdan fennállott várának a köveiből épült. Az egyik határbeli hegyet Egyházhegynek nevezik; ennek oldalán épült a templom. E községhez tartozik Csoma-puszta, melyet 1335-ben Chama, 1436-ban pedig Chamatelky-puszta néven említenek az oklevelek, továbbá Bedevölgy-, Lófar- és Telek-puszták.
