Szügy.

Teljes szövegű keresés

Szügy.
Szügy. Balassagyarmat közelében fekszik. Kisközség, körjegyzőséggel, 150 házzal és 863 magyar, közte néhány tótajkú, de nagyobbára evangélikus vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Egyike a legérdekesebb őskori telepeknek, mert itt a kőkortól kezdve, a honfoglalás koráig minden korszak képviselve van. A földsánczokkal ellátott őskori Leányhegy nevű hegy alatt és annak közelében vannak leginkább e telepek és a népvándorláskori és honfoglaláskori temető is. A hagyomány a Leányhegy néven ismert sánczokhoz helyezi az Orbonás család várát; ez azonban tévedés, mert ott a sánczok között még egy jókora kunyhó sem fér el. Legvalószínűbb, hogy e sánczok a népvándorlás korából erednek. 1411-ig a Szügyi család volt a földesura, e család azonban hűtlenségbe esvén, Zsigmond király megfosztotta itteni birtokaitól, melyeket csere útján az Orbonás család kapott. Zsigmond később a községet Borbála királynénak, Albert pedig nejének Erzsébetnek adja, de rövid idő múlva Lossonczy László birtokába került. 1439-ben Garai László nyerte adományul. 1476-ban Garai Jób a helység fele részét, mely időközben a Mohorai Vidfiak kezébe került, Országh Mihálynak adta el. Bethlen Gábor harmadik támadása alkalmával (1626) az erdélyi hadak a helységet teljesen feldúlták. A lakosok elmenekültek, de a templom harangját Szelesténybe vitték, onnan pedig Abonyi János balassagyarmati házába. Abonyi azonban a harangot 1632-ben 25 frtért a három Palást község elüljáróinak zálogosította el s így került a harang a hontvármegyei Palástra. Az evangélikus templom a XVII. század második felében újból felépült. Az egykorú oklevelek 1681-ben új templomról tesznek említést. 1683-ban, midőn a szécsényi bég a füleki őrséggel Bécs ostromára indult, útközben Szügyöt feldúlta. A lakosság a drenyói völgybe menekült s midőn a veszedelem már elmúlt, tért vissza rejtekhelyéből, de nem a régi helyen, hanem attól kb. egy km.-nyire, a szőlők alatti kútnál telepedett le. A község régi helyének ma is Stara Dedina, vagyis Öregfalu a neve. Az 1715–1720. évi összeírások alkalmával a község két részből: Alsó- és Felső-Szügyből állott. 1715-ben a két helységben egy magyar és 21 tót háztartást írtak össze. 1720-ban Alsó-Szügyön négy magyar és kilencz tót háztartást vettek fel, de Felső-Szügy nemes községként szerepelt az összeírásban. Az 1754–55. évi országos nemesi összeírás szerint ekkor Várkonyi Ferencz volt itt birtokos. 1770-ben Traitler János, Beniczky János, Prónay árvái, Paczolay János, báró Hellenbach Lajos, Jezerniczky Pál, Bene Ádám, Gáspár Tamás, Korcsek Mihály, Rósa János, Mikulay István és a Suhajdy család voltak a földesurai. A XIX. század első felében pedig a Jezerniczky, a Traitler, a Prónay, a Beniczky, a Folkusházy, a Paczolay és a Somoskeöy családok. Jelenleg Dezső Ödön, Fáy Albert, Foltényi Károlyné, Hanzély Gyula és Ferencz, a Simonyi örökösök, Schindler Dénes és neje, a nagyobb birtokosai. A községbeli úrilakok közűl a Hanzély-félét Hanzély László kir. tanácsos 1886-ban építtette. A Simonyi-féle kastélyt jelenleg özv. Simonyi Dénesné szül. báró Csávossy Benigna és családja lakja, az Okolicsányi-féle úrilak pedig a Beniczky családé volt. A XVIII. század közepétől 1790-ig a vármegye itt tartotta közgyűléseit és törvényszékeit. A régi vármegyeháza még most is fennáll. Szerémy Lajos vette meg, de jelenleg Nagy Lajos nyug. honvédszázados és neje tulajdona. A községet három ízben érte nagyobb tűzkatasztrófa: 1795 aug. 1-én, mikor a templom, az iskola és a lelkészlak is a lángok martalékává letti 1823 nov. 22-én és 1884 jún. 22-én, a mikor 94 ház égett le. Az új evangélikus templom 1774–1781 között épűlt. Az egyház szentedényei között említést érdemel egy aranyozott ezüstkehely, 1713-ból, mely Bezzeg Anna és Battik Erzsébet ajándéka. A községben van fogyasztási és értékesítő szövetkezet és gőzmalom, mely utóbbi özv. Hanzély Lászlónéé. A Koplány völgy Kosztolik nevű dombján hajdan falu állott, mely a török hódoltság alatt pusztult el. Ide tartozik: Dezsőtelep (Paczolay-telep) és Somlyótelep.

Szügy: A régi vármegyeháza.

Szügy: Hanzély Gyula úrilaka.

Özv. Simonyi Dénesné báró Csávossy Benigna kastélya.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages