Éghajlat.
Éghajlat.
Nógrád vármegye éghajlata mérsékeltnek mondható, de egyáltalában nem állandó jellegű. Gyors és tetemes hőmérsékleti és egyéb légtüneti változások gyakoriak. Az évi közepes hőmérséklet 10 °C. Télen a vármegye éjszakkeleti részében –3°C. A –2°C-os izoterma (egyenlő hőmérséket jelző görbe) már a vármegye délnyugati határán kívül esik. A nyári átlaghőmérséklet 26 és 27°C között ingadozik. Különben a hűvös, sőt hideg nyár nem ritkaság. A hűvös időt rendesen nagy forróság váltja fel. Legkellemesebb az ősz, tartósan és egyenletesen meleg napjaival. Október vége felé a vármegye éjszaki részén már rendesen télre fordúl az idő. Hideg, csípős éjszaki és éjszaknyugati szelek az uralkodók és napokig tartó köd vonja be a tájat; nagyobb hidegek februárban következnek be. Aránylag korán tavaszodik. Ez évszak »igen szeszélyes, eleinte enyhe, majd ismét zord és nagyon hideg« és nagyon gyakran káros hatással van az aránytalanul korán rügyező fákra és késlelteti a gazdasági műveleteket, különösen a vármegye hegyes éjszaki felében. A mennyiben a hegyes-dombos vidéken egyenletes klimáról egyáltalában nem lehet szó, hiszen »a völgyek, lejtők, mgaslatok fölötte változatos vegyülése és a bonyolult felszín alakulás éghajlatilag is sokféleképen érvényesül.« *
Nógrád vármegye déli része mutat ugyan némi eltéréseket az éjszakitól (a Nagy-Alföld befolyása), de azok mégsem oly szembetünők, hogy velök e rövid vázlat szűk keretén belül behatóbban foglalkozzunk.
A talaj- és hőmérsékleti viszonyokhoz alkalmazkodó növény- és állatvilágot Nógrád vármegye területéről, sajnos, eddigelé igen szórványos adatok alapján, csak felületesen ismerjük. Növényföldrajzi tekintetben Nógrád vármegye flórája az »Ősmátra növényzeti övé«-hez tartozik, míg állatvilága Magyarország állatregióinak, (1. ábra) a regio septentrio occidentalisba tartozik.
Nógrád vármegye talaja és klimája egyaránt kedvez a földmívelésnek és állattenyésztésnek. Flórája a méhészetnek; földje kincsei, bányái gazdagsága pedig virágzásnak induló iparának természetes istápolói. Termékeny földjéből 1752.66 km2 szántó, 1182.29 km2 erdő, 2.79 km2 szőlő, (21802 hl bor, 800 q szőlő), 936.11 km2 legelő és rét. Jó a gyümölcse is. Főleg a szilvája és almája híres (Ipoly mentén). Erdei főleg fenyvesek, bükkösek és tölegyesek; az utóbbiak különösen a sertéshizlalásnak kedveznek. Erdei vadban dúsak; őz, dámvad, vaddisznó, nyúl és róka (diósjenői hegyek) nagy számban fordul elő a szép vadászterületeken.
Forrás munkák: Fényes E.: Magyarországnak, s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geográfiai tekintetben. 1837. – Bocsári Mocsáry A.: Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statisztikai ismertetése. 1826. – Cholnoky J. dr.: Magyarország hegyeinek csoportosítása (Földr. Közl. XXXVIII. K.); Schafarzik F. dr.: A Cserhát piroxén-andezitjei (M. K. Földt. int. évk. IX. k. 1892); Czirbusz G. dr.: Magyarország a XX. évszáz elején. 1902. Plichta S. dr.: Nógrád megye felvidéke éghajlati és közegészségi tekintetben. 1875.; továbbá a Földrajzi Közl., a Földtani Közl. és évk.; a K. K. Geologische Reichsanstalt-füzeteiben megjelent idevágó czikkek. Borbás vincze dr.: A Tátra hegység nmemzeti és növényzeti alapon. 1898. – V. Uhlig: Bau und Bild der Karpathen. 1903. – Térképek: Az 1:75000 és 1:200,000 méretű katonai térkép illető, reambulált lapjai és Lóczy Lajos dr.: Magyarország fizikai földrajzi atlasza (kézirat) 1:900,000.
