Vízrajz.

Teljes szövegű keresés

Vízrajz.
Nógrád vármegye e fővölgyével kapcsolatosan megkíséreljük a megye vízrajzi viszonyainak rövid vázlatát adni. Nógrád vármegye folyóvizei az Ipoly révén a Dunának, a Zagyva révén a Tiszának adóznak. A két vízterület közötti vízválasztó – a Duna–Tisza közötti fővízválasztó – a Cserhát »gerinczét« követi, 6a Szanda hegytől (547 m.) a Dobogó hegyen (460 m.) át éjszakkelet felé haladó zegzugos vonalban a Karancsig, a honnan keletnek, majd egyenesen éjszaknak tart, a Szuha patak vizeit még az Ipolyhoz csatolva. Az Ipoly egész vízterületének (5145 km2) majdnem a fele (2521.24 km2), a Zagyva 5737 km2-nyi vízgyüjtő területének pedig több mint egyharmada (1667 km2) jut Nógrád vármegyére.
Az Ipoly megyénk területén a következő jelentékenyebb, az Osztrovszki trachit-tufájába vágódó, nagyjában egyenletes lejtésű és a baloldaliakkal szemben majdnem párhuzamos lefutású vizeket veszi fel. Jobb felől (éjszakról délfelé) a Tepla, Maskova, Tiszovnyik, Sztruzsina és Rieka nevűeket. Ez utóbbi (torkolatánál Kürtöspatak) csak középszakaszában és torkolatánál lép a megye területére.
Balfelől, ha nem is kisebb számmal, de tetemesen rövidebb vizeket vesz fel az Ipoly, a mi jobb és balparti vízválasztó elhelyezkedésével függ össze. Mellékvizei a következők: Szuha patak (a határhoz közel, Gömör megyében ered), Dobroda, Nagypatak, Szt.-Lélek, Feketepatak, Derekpatak.
A Medvesalján eredő Zagyvának jobb oldali vizei közűl csak a Tarjánpatak, a Szuha-, a Bér- és Herédi patak tartoznak megyénkhez, de a Tarjánt kivéve, azok sem egész folyásukkal. * A megye éjszaki felének »majdnem kétharmada vadvizesnek mondható«, a patakok áradása gyakran nagy károkat okoz.
Nagyobb álló vizek nincsenek a vármegye területén. A Csertó, a mátra-nováki határban, hegytetőn fekszik erdő közepén; a vizslási, a hasonnevű helység határában; a Zsumbtó Nógrád mellett (vize egészségtelen). A Halászi kis tó csukáiról híres; a diósjenői nagyobbacska tóban pontyot, »czompót« és egyéb halat tenyésztenek (uszó-sziget !).
Az Ipoly és a Zagyva egyes szakaszainak, valamint jelentékenyebb mellékvizeinek hosszát az alábbi táblázatok adják a kilométerenkénti esés és a vízgyüjtő területek nagyságának adataival együtt.
Az Ipoly egyes szakaszainak és néhány patakjának hossza km.-ben
Az illető folyószakasz és patak
A szakaszok, illetőleg patakok neve
km.
átlagos esés 1 km.-re
vízgyüjtő területe km2-ben
Ipoly az eredettől a Tepla beömléséig
66.5
12.45 m.
714.46
Tepla
41.7
15.06 m.
329.50
Ipoly a Tepla beömlése alatt
66.7
12.45 m.
1043.96
Ipoly a Teplától a Tiszovnyikig
23.0
0.78 m.
348.59
Tiszovnyik
41.1
15.72 m.
440.33
Ipoly a Tiszovnyik beömlése alatt
89.5
9.45 m.
1832.88
Ipoly a Tiszovnyiktól a Riekáig
41.0
0.44 m.
688.86
 
A Zagyva egyes szakaszainak és néhány patakjának hossza km.-ben
Az illető folyószakasz és patak
A szakaszok, illetőleg patakok neve
km.
átlagos esés 1 km.-re
gyüjtő területe km2-ben
Zagyva az eredettől a Szuha-patak beömléséig
61.6
626.40
10.17
Szuha-patak
25.3
160.36
6.65
Zagyva a Szuha-patak beömlése alatt
61.6
794.26
12.90
Zagyva a Szuha-pataktól a Herédi patakig
12.5
77.49
6.20
 
Az Ipoly a Bikov vrch, az Ipol, a Bialavoda és Certjás alatt fakadó vizeket gyűjti egybe. Esése szakaszonként nagyon gyorsan csökken, úgy, hogy ha csekély a vízállás, »a folyó a nagy kanyarulatokban csak stagnál; ha pedig magas, átlépi a medret, nagy területeket önt el, könnyen eléri a völgytalp két oldalán emelkedő mediterrán homokpadokat és azokat alámossa«. A hol tömöttebb kőzet, trachittufa, alkotja a partok anyagát, ott szűk, összeszorúl a völgy (Szakal). *
E völgyrészletek nem áttörések, hanem egyedül a mélyre ható eróziónak tulajdoníthatók. Áttörésen rendesen egy magasabban fakvő völgynek vagy medenczének lecsapolása helyét értjük; ez rendesen valamely patak hátráló eroziójának a következménye.
Az Ipoly árterében, mellékvizeinek torkolatánál »homok-kúpok« is fordulnak elő, a melyek rendesen lőszszel vannak borítva és miután a főfolyó rendesen 7alámossa, terraszszerűleg emelekdnek ki az ártérből (Szécsény). A homok sok helyen a főfolyó mentén is található buczkák alakjában és az Ipolynak hordalékából származik (különösen Balassagyarmat körűl). Az Ipoly terraszszai vármegyénk területén a folyó forrásvidékén találhatók (lőszszel födött kristályos palás, illetőleg diluviális kavicsok) és akkor keletkeztek, a mikor a Duna a visegrádi szorosban medrét a mai nívóra bevéste. Az Ipoly tehát valamikor magasabban fekvő ártéren folyt, »míg ma egykori árterébe keskenyebb, de mélyebb ártért vetett.«

4. sz. ábra. Nógrád vármegye meteorológiai viszonyait feltüntető térképvázlat. Mértéke kb. 1:624,000.
A térkép felső bal negyedében látható görbék közül a vékony folytonos, a nyár (junius) a szakadozott, a tél (január), a vastag folytonos pedig az évi közép izohiétája. A görbék mellé írt számok mm-t jelentenek. – A jobb felső negyedben a nyári, téli és évi közép izotermákat látjuk (a görbék jelzése mint előbb); a görbék mellé írt számadatok hőmérsékleti fokokat jelentenek Celsius szerint. – A bal alsó negyed az izobárok menetét adja (görbék értelme mint előbb); a görbék melletti számok barometer állásokat jelentenek mm-ben.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages