Germánok.
Germánok.
A vármegy e területén megfordult germán népek emlékét még a helynevek is fenntartották. Germán eredetű az Ipoly folyó (németül Eipel) neve, a mely megfelel a magyarban oly gyakori Almás névnek. Némelyek az Ipoly nevét a szláv vipluvaty=kiönt, kiköp, szóból származtatják; e nézet annál is inkább figyelmet érdemel, mert hazánk összes folyói között épen az Ipolynak van a legjelemzőbb tulajdonsága, hogy minduntalan kiönt, természeténél fogva tehát ez a szó felel meg legjobban nevének.
Pintér Sándor, a palócz nép egyik legalaposabb ismerője azonban palócz eredetűnek tartja az Ipoly folyó nevét, melyet a palócz nép ma is változatlanul Ipaónak (Ipajao) ejt ki. Ipaó a palóczok nyelvén annyit jelenthet, mint Öregvíz, Öregfolyó. Különben Pintér Sándor személyes tapasztalatai szerint a régi időben a palóczok a folyót Öregvíznek is nevezték; így az Ipolynak a jelenben is használt nevét szerinte alig adta más, mint a partjára telepedett palócz. (Pintér Sándor: Szécsény és közvetlen vidéke a honfoglalás előtti korban, 11. lap.)
Jornandes, az alább idézett történeti művében, viszont Bolliának nevezi az Ipolyt, mely mellett a svévek fejedelmei, Hunnimund és Alarik, a góthok ellen folytatott hadjáratuk alkalmával táborba szállottak. E helyet egyik történetírónk a mai Hont vármegye területére helyezve, megjegyzi, hogy a folyót a nép ama vidéken még a XIX. század elején is Ipollyának nevezte. (Tudományos Gyűjtemény , 1825. VII. 31.)
Germán eredetű helynév még Garáb, mely az ófelnémet grab=sír szóból származik. E helység az 1265. évi oklevélben még »terra monasterii de Grab« néven fordul elő. (Borovszky Samu: A Honfoglalás Tört. 90. 1.)
