A közgyűlés helyei.
A közgyűlés helyei.
A vármegye a közgyűléseit 1593 óta rendszerint Füleken, majd későbben, 1597 óta Losonczon, Gács és Szécsény várában tartotta. Füleket főleg azért hagyták el, mert különösen Wesselényi Ferenez nádorsága idejében, a Füleken és környékén lakó nemesség a füleki vár alkapitányával, a német eredetű s érzelmű Unger Mártonnal folytonos viszálykodásban élt. 1604 szeptember 27-étől kezdve egészen 1683-ig a vármegye a közgyűléseit ismét Füleken tartotta, Fülek elfoglalása után pedig gróf Forgách Ádám akkori főispán birtokain, Szécsényben, Losonczon és Gács várában gyűlésezett. De valódi praetorialis ház (megyeház) akkor sehol sem volt. A megye rabjait Gács várában őrizték. Az 1695. évi február 7-én tartott közgyűléséből a vármegye utasította ugyan az alispánt, hogy börtönt Losonczon építtessen, sőt azt is elhatározták, hogy alkalmas helyen székházat építenek. Mindezt azonban a bekövetkezett szabadságharcz megakadályozta.
Rákóczi Ferencz szabadságharcza alatt, a mikor a vármegye nemességének a színe-java táborba, szállott, a vármegye csak a körülményekhez alkalmazkodva gyakorolhatta önkormányzati jogait. 1703–1705-ben Losonczon, majd Szécsényben, későbben, a mint a körülmények magukkal hozták, a vármegye területén kívül is gyűléseztek a rendek. Így 1706 szeptember 6-án és 11-én a sápi mezőn, Heves vármegyében, a vármegyei zászló alatt tábori közgyűlést tartott a vármegye. Ilyen tábori közgyűlések a szabadságharcz későbbi éveiben is elég gyakoriak voltak. 1706 november 16-án Keszi faluban, 1707 június 3-án Ónodon, ugyanebben az évben november 14-én Zsaluzsány községben (Kis-Hontban), 1708 márczius 26-án Alsósztregován, augusztus 14-én Szklabonyán, 1708–1709 telén több ízben Füleken találjuk a vármegyei rendeket.
