A köznemesség szervezkedése.
A köznemesség szervezkedése.
A Mátyás király halálát követő korszakban a királyi hatalom sülyedésével a központi kormányzat is elveszítette a tekintélyét és a befolyását. II. Ulászló és II. Lajos gyenge kormányai a növekvő pénzügyi zavar és a pártküzdelmek közepett nem tudtak a rendeleteiknek érvényt szerezni. A magára hagyott köznemesség, szemben az udvarhoz szító főurakkal, mindegyre jobban érezte a tömörülés szükségét, hogy sikerrel vehesse fel a küzdelmet az udvari párttal szemben. A milyen mértékben gyengült a központi hatalom és sülyedt a korona tekintélye, olyan mértéhben növekedett a köznemesség befolyása az államügyekben és az országos érdekű kérdésekben. A köznemesség az udvari párttal szemben első sorban megyénként szervezkedett. A megyékben csakhamar túlsúlyra jutván, az országgyűlésen is hatalomra és befolyásra tett szert.
Nógrádban, a hol a köznemesség bálványozott Vezére, Werbőczy István is birtokos volt, ez a szervezkedés már évtizedekkel a mohácsi vész előtt megkezdődött és mindegyre nagyobb arányokat öltött, a mint a nemzeti párthoz szitó egyes vármegyei nagybirtokosok, így a Szapolyaiak, a Ráskayak, Szobi Mihály stb. is a köznemességhez csatlakoztak.
