Adóösszeírások.
Adóösszeírások.
A mikor Nógrád vármegye Ferdinánd uralma alá került, a pozsonyi kamara rögtön hozzáfogott a vármegyében levő jobbágytelkek összeírásához, hogy ennek alapján az adót kivethesse. A legrégibb adóösszeírások az 1494. és 1495. évből maradtak ránk. 1494-ben 5026, 1495-ben 4911 jobbágytelket – portát – írtak össze. Az 1541. évtől kezdve az adóösszeírások két csoportban vannak meg az Országos Levéltárban, még pedig az 1542., 1544., 1545., 1548., 1567., 1637. és 1638. évből és az 1542., 1549., 1552., 1564., 1566., 1567., 1569., 1570., 1572., 1574., 1575., 1576., 1578., 1583., 1584., 1593., 1596., 1598., 1600., 1603., 1608., 1609., 1610., 1614., 1619., 1622., 1626., 1647. évből. A XVII. század elejétől kezdve részletes adatokat találunk az adózási viszonyokról a közgyűlési jegyzőkönyvekben is. Az utólsó az 1696. évi terjedelmes összeírás. Ezek az összeírások kiválóan becsesek, mert részletes adatokat nyujtanak a vármegye teherviselési képességéről, valamint ama kor gazdasági és társadalmi viszonyairól, egyszersmind elénk tárják azt a rettenetes pusztulást, a melyet a török háborúk előidéztek, világot vetnek a török hódoltság alatt a területi viszonyokra, sőt minthogy a közgyűlési jegyzőkönyvek csak 1597-től vannak meg, az 1541–1597. évek közigazgatási viszonyaira vonatkozólag szinte egyedüli forrásul szolgálnak. Az első összeírás 1541-ben történt. Ebben az évben 2326˝ portát írtak össze, minden portára egy forintot vetettek ki, mindamellett a tiszta bevétel csak 140 forint volt, mert a vármegye adójából Ráskay István és Balassa Menyhért 2000 forintot visszatartott a budai táborban levő katonáik fizetésére. Az országgyűlés az adót egy évre szavazta meg, tehát a mely évben a király nem hívott össze országgyűlést, adót sem kapott. Épen ezért rendszerint az adónak az országgyűlés részéről történt megszavazása után új adóösszeírást tartottak. Ferdinánd okulva az 1541. évben történteken, 1546 június 16-án Regensburgból szigorú rendeletet intézett 452Balassa Menyhérthez, hogy Nógrád vármegye adóját ne merészelje felvenni, hanem Balázs deák kezéhez szolgáltassa. (Nagy Iván adatai.) 1546-ban a vármegye újra adózott; az 1545. évi összeírás alapján. Ekkor 1980 portát írtak össze. Buda elestével a török támadás mindinkább érte Nógrád vármegyét is, a mely 1544 tavaszán szintén török hódoltságba esett. 1549-ben 1223˝ szabad és 549 hódolt portát írtak össze. Erre kivetettek 1 Ľ forintot a szabad, ennek a felét pedig a hódolt portákra. Ebben az évben az adót két részletben vetették ki. Először 1867 forint 62 denárt, ebből befolyt 1535 frt. 19 denár, másodszor 1867 frt. 62 denárt, befolyt 1234 frt 79 denár. 1550-ben összeírtak 1224˝ szabad és 602 hódolt portát, kiróttak 1525 frt. 50 denárt. Befolyt első részletként 1314 frt. 12 denár, másodszor 1249 frt. 84 denár. 1552-ben összeírtak 1224˝ szabad, 602 hódolt és 140 elpusztult portát. Az első kivetés alkalmával 2288 frt. 25 denárt róttak ki, befolyt 1000 frt, másodszor 294 frtot, befolyt 240 frt. Az 1553–54. évi összeírás, a melyet az 1552. évi várháború után vettek fel, már élénken feltűnteti azt a pusztulást, a mely a török dúlás nyomán támadt. Ezt az összeírást egész terjedelmében közöljük, egyrészt, hogy a vármegye akkori közigazgatási beosztását, másrészt pedig a községekként összeírt porták számát – a mely az egyes községek népességi és gazdasági viszonyaira is világot vet – megismertessük az olvasóinkkal. Ez az összeírás járásonként feltünteti az elpusztult községeket, továbbá az elhagyottakat, a melyeknek lakosai elmenekültek, és külön azokat, a melyeket valamely okból nem írtak össze. Közlésünkben az összeírás sorrendjét követjük. A községek neve után írt szám az összeírt porták számát jelzi.
