Közrendészet.
Közrendészet.
A közrendészet keretébe tartozik az 1712-ben hozott szabályrendelet, a mely az utasoknak való szállásadás iránt intézkedik. Ugyanebben az évben egy másik szabályrendelet kötelességévé teszi a szolgabíráknak, hogy a járásukhoz tartozó falukat bejárják. 1712-ben, a Galábocs község templomának felszentelése alkalmából tartott ünnepségen a nép között összeütközés támadt, a melynek egy emberélet is áldozatául esett. Ilyen esetek elkerülése végett az október 6-án tartott közgyűlés szabályrendeletet hozott, a mely a lelkészeknek kötelességévé teszi, hogy a jövőben a népet ilyen ünnepekre kellőképen készítsék elő és megtiltja templomszentelések alkalmával a lakomákat, még kisebb társaságokban is az evést-ivást, ünnepeken a dorbézolást, a tilalom áthágóit pedig a járási szolgabíráktól végrehajtandó 100 botütéssel bünteti. Az 1733 április 16-án, Losonczon tartott közgyűlés a vasárnap és az ünnepek megtartásáról intézkedik. A szabályrendelet három csoportba osztja azokat a napokat, a melyeket a vármegye lakosai megünnepelni tartoznak és a melyeken a munka szünetel: 1. vasárnapok, 2–45. ünnepek, 46. az illető egyház, vagy plebánia védőszentjének az ünnepe. Az 1713 július 24-én hozott határozat Gács várát jelöli ki az elfogott gonosztevők és a vármegyei rabok helyéül. Az 1720 január 24-én hozott szabályzat a becsületsértések elintézéséről intézkedik.
Az 1730 június 1-én Losonczon tartott közgyűlés a vadászatot szabályozván, a parasztoknak megtiltotta a vadászatot és a madarászatot. Az 1731. évi deczember 13-án tartott közgyűlés a vármegyei törvényszék helyéül, a mely eddig Losoncz volt, Losoncz mellett Szécsényt jelölte ki, e szerint 1732 márcz. 11-én a törvényszéket Szécsényben tartották, azután 1763-ig felváltva Losonczon és Szécsényben.
