II. József alatt.
II. József alatt.
Midőn II. József hozzáfogott egyházi reformjainak keresztülviteléhez, első sorban a plebániák szaporítását tűzte ki czélul. Az első plebániát 1781-ben Ipolyberzenczén állította fel, később, a szerzetes rendek feloszlatása után, azoknak vagyonából alakult vallásalapból 1787-ben Nagylóczon plebániát, Budalehotán, Divényorosziban, Rétságon, Szendehelyen, Alsósápon, Becskén, Csécsén és Óvárott helyi káplánságokat alapított, a melyekből idővel plebániák lettek. Utóbb még 1797-ben Mátranovákon, 1799-ben pedig Bárnán keletkeztek plebániák a vallásalapból.
II. József eme intézkedései csakhamar követőkre találtak a főpapság körében. Az esztergomi érsek 1781-ben a nógrádmegyei, 1787-ben a szécsényi plebániát állíttatja helyre. A váczi püspök 1783-ban Terényben, az esztergomi főkáptalan 1792-ben pedig Csesztvén alapított új plebániát. A plebániák alapítását befejezi a Madách család, melynek áldozatkészségéből 1811-ben Alsósztergován helyreállítják az ősi plebániát, a váczi püspök pedig 1848-ban Berkenyén alapít plebániát.
A XVIII. század utolsó éveiben Bussán (1798.), Rimóczon (1795.), Ipolyvarbón (1798.) épültek új templomok; az utóbbit Szent-Ivány Ferencz építtette. Bárnán 1811-ben, Gácson 1853-ben épült új templom, melyet Scitovszky János rozsnyói püspök október 18-án szentelt fel.
