Inas-iskolák.
Inas-iskolák.
AZ APÁCZA-KOLOSTOR ÉS TEMPLOM NYITRÁN.
Lőger Gusztáv felvétele.
Az 1884. évi XVII. t.-cz. kötelességükké tette a községeknek oly helyeken, ahol legalább 50 iparos- vagy kereskedő-tanoncz van, az iparos- és kereskedő-tanoncz-iskolák szervezését.
Ezen törvényes intézkedés folytán Nyitravármegyében már az ipartörvény életbeléptetése évében, 1884-ben iparos-tanoncz-iskolák szerveztettek: Érsekujvár, Galgócz, Nagy-Tapolcsány, Német-Próna, Nyitra, Privigye, Szenicz, Vág-Ujhely és Verbó községekben. Későbbi keletkezésűek a Holicson és Miaván szervezett iparos-tanoncz-iskolák és a nyitrai kereskedelmi tanoncz-iskola.
Iparos-tanoncz-iskola van jelenleg a vármegyében összesen 11, kereskedelmi tanoncz-iskola 1.
Járt az iparos-tanoncz-iskolákba 1897. évben összesen 1382 tanuló; vallás szerint: róm. kath. 1056, ev. ref. 9, ág. evang. 113, izraelita 204, anyanyelv szerint: magyar 380, német 249, tót 753. Iparágak szerint legtöbb volt a tanonczok közül a czipész (172), csizmadia (145), asztalos (99), borbély (38), bádogos (25), gépész (19), legkevesebb az aranyműves (1), kályhás (1), kékfestő (5), kertész (6), a többi 16-féle egyéb ipart tanuló.
235A fennálló 11 iparos-tanoncz-iskolában a tanítási nyelv a magyar és tanít ezekben összesen 40 tanító, köztük képesített 7 rajztanító. Ezen iskolák fentartási költsége: tanítók díjazására 6018 forint, dologi kiadásokra 2443 forint, összesen 8461 forint; fedeztetett e költség: 1835 forint állami segélylyel, 510 forint a vármegyei iparalapból és 6116 forint az iskolafentartó községek által.
A Nyitrán fennálló kereskedő-tanoncz-iskolában 1897-ben járt 76 kereskedő-tanoncz, vallás szerint 18 róm. kath. és 58 izraelita; anyanyelv szerint 18 magyar, 50 német és 8 tót. Az iskola tannyelve a magyar, a tanítók száma 5, fentartási költsége 1113 forint, származott e fedezet 538 frt városi pénzből, 575 forint tandijból.
