Magyar nyelv.
Magyar nyelv.
Országgyűléseink nem foglalkoztak a népoktatási ügygyel, vármegyéink pedig a népoktatást teljesen az egyházak ügyeinek tekintették, sőt a nemzeti oktatás államalkotó feladatáról oly kevéssé voltak meggyőződve a vármegyék, hogy a magyar törvényhozás mellőzésével 1774-ben megjelent és nemzetünk megsemmisítését czélzó Felliger-féle „Allgemeine Schulordnung”-ért hálairatokat intéztek a népnevelésügy érdekében fáradozó helytartótanácshoz.* A helytartótanácsnak a „Schulordnung” gyors keresztülvitelét czélzó tervei csak a magyarországi róm. kath. püspöki kar és a protestánsok tiltakozásán törtek meg és bár lassan, de végre felébresztették a német nyelv erőszakos terjesztése és az anyanyelv elnyomása miatti aggodalmat az alélt nemzetben. Az 1790/1. évi országgyülés a tanügyet újra rendelkezése alá vonta, sőt ezen, valamint az 1844-iki országgyülés is elrendelte a magyar nyelvnek tanítását az iskolákban. A nemzeti állam megszilárdításához azonban e törvények kevéssel járultak hozzá, egyszerűen azért, mert végrehajtásuk elmaradt.
A magyar elemi népoktatás. Péterffy Sándor 1896.
