Káptalani iskola.
Káptalani iskola.
A mint a szerzetesek a maguk rend-tagjait a monostori iskokákban képezték, ugyanazon módon kellett a világi papokat a székesegyházi vagy káptalani iskolákban a megkivánt ismeretekbe bevezetni. Ugy az egyetemes, mint a nemzeti zsinatok és a pápák mindegyre sürgetik a püspököket, hogy a székesegyházak és káptalanok mellett iskolákat állítsanak fel, melyekben a papnövendékek és mások a tudományokat elsajátíthassák. E tudományok (artes literarum) itt is ugyanazok lehettek, mint a monostori iskoláknál. Hogy a nyitrai káptalani iskola mikor keletkezett, ezt elégséges adatok hiányában eldönteni nem lehet, miután magának a káptalannak, sőt a püspökségnek alapítási kora is bizonytalan. Hogy Nyitrán a káptalan mellett állott fenn ilyen iskola, bizonyítja az is, hogy 1323-ban Lukács, 1328-ban pedig János iskolás kanonokok (canonici scholastici) voltak vezetői. Később világi tanítók álltak az iskola élén, mint Csázmai Fábián 1559–1561-ig, Kőrösi István pedig a XVII. század elején.
E káptalani iskola, valószinüleg szegénysége miatt, nem igen felelhetett meg czéljának, mert az 1494. évi nyitrai zsinat a felszentelendő papok ismeretkörét illetőleg megelégedett annyival, hogy tudjanak jól énekelni, folyékonyan olvasni és értsenek valamit az elemi tudományokhoz.
Ezen iskola beléletére Forgách Ferencz nyitrai püspöknek 1602-ben kiadott statutumai vetnek némi világot. Ezek szerint Forgách püspök megengedte, hogy a 12-ik kanonoki szék ezután is, mint már hosszabb idő óta történt, betöltetlenül maradjon és annak jövedelme az iskola-mester, sekrestyés és orgonáló javadalmazására fordíttassék, s ha még valami fenmaradna, az az egyház fölszerelésének kiegészítésére szolgáljon. A káptalan kötelessége gondoskodni arról, hogy az iskola-mesternek se tudománya, se erkölcsisége kifogás alá ne essék. A mestert a káptalan választja, a püspök pedig megerősíti. A mester ne tanítson tiltott, vagy épen erkölcstelen vagy ocsmány könyvekből, a minőket tartani és olvasni különben is tilos. Oktassa 237a tanítványait a ker. vallás parancsaira; vasár- és ünnepnapokon csakis ezeket tanítsa. A napi tanórákat imával kezdje és azzal fejezze be. Az iskola-mester köteles a karban jelen lenni és azt igazgatni, a tanítványokat az egyházi énekekre és a szent misénél való szolgálatra megtanítani. Javadalmazása volt készpénzben 36 frt, melyből 12 frtot a püspök, 24-et a káptalan fizetett. Őt illette a Mindszentek, sz. Márton, sz. Katalin napján és Vízkereszt vecsernyéjén a hivők által felajánlott adomány. Temetésért 24, kanonoki beigtatásért 25 fillért kapott. Vásárok alkalmával a nemes ifjaktól fejenként 4, nem nemesektől 2 fillért szedhetett. Sz. Gál napján egy kakas járt neki. Bizonyos rész jutott neki még a könyöki dézsmából. A kanonokok rokonaitól és árva fiuktól nem szedhetett semmi díjat. Minő tantárgyakat tanított s hány tanulója volt az iskolának, minő segélyben részesültek a szegény tanulók, arról a statutumok nem tesznek említést.
A NYITRAI GIMNÁZIUM ÉS KEGYESRENDI TEMPLOM.
Plcho felvétele.
Hogy Forgách püspök nem fektette ez iskolát szélesebb alapra, annak oka valószinüleg az volt, hogy a jezsuiták ekkor már megnyitották az ő séllyei iskolájukat, hová a püspök a maga papnövendékeit küldötte. Igen valószinü, hogy a nyitrai iskola a XVII. század háborus éveiben több ízben szünetelt, e század végén pedig már teljesen megszünt, vagy egybeolvadt a városi vagyis plébániai iskolával, a minőknek felállítását az 1560-ban tartott nagy-szombati zsinat sürgősen követelte.
Midőn a piaristák a XVII. század végén e városban megjelentek, csak a városi vagy plébániai iskola állott fenn egy tanítóval; mert ha a káptalani iskola még létezett volna, akkor nem kivánta volna az alapító a piaristáktól, hogy a gimnáziumi tanulók sorából alkalmas ifjakat válaszszanak ki, a kik ünnepély alkalmával papi ruhában és karingben szolgáljanak a székesegyházban tartani szokott sz. miséknél.
