Terek, utczák, középületek.
Terek, utczák, középületek.
A Nyitra mellékének termékeny áradványföldjét kihasználva, a városi hatóság dícséretes módon gondoskodott az utczák és terek, valamint a város közvetlen környezetének befásításáról. A budapest–bécsi vonal nagy állomása körül, melybe az uj komáromi és surányi szárnyvonalak is be fognak ágazni, egész park terül el. A vasúttól majdnem egyenesen a Nyitra-folyóval párhuzamosan vezet be a város közepébe (az ó-városba), a körülbelül két kilométer hosszú Széchenyi-utcza, melyet több helyen már nagyobb és csinosabb, modern lakóházak szegnek be. A Széchenyi-utcza a Kossuth Lajos nevét viselő nagy térre torkol. A tér keleti oldalán áll a r. kath. plébánia, templomával, 41melyet 1877-ben Simor János herczegprímás restauráltatott; ugyanezen soron, a szögleten, a városi iskolaépület, az emeletes főgimnáziumi és vele kapcsolatban az elemi iskolai épület. A tér déli homlokzatát a városháza foglalja el, nyugotra pedig a nagy városi vendégfogadó emelkedik. A nyugoti oldalhoz csatlakozik a Pázmány-utcza, melyben a szt.-Ferencz-rendiek kolostora és szép temploma áll. A Ferenczieket Pázmány Péter telepítette itt meg és a legujabb időkig a gimnázium tanárai ők voltak. Miután a város nagy áldozatkészséggel főgimnáziummá emelte a kis gimnáziumot, a tanítást a város által kinevezett világi tanárok vették át. A kolostor könyvtárában őrizték sokáig az érsekujvári kodexet, kodex-irodalmunk egyik drága kincsét, mely jelenleg a Nemzeti Múzeum könyvtárában van.
ÉRSEKUJVÁR FŐTERE.
Saját felvételünk.
A középületek közül még említést érdemel a két zsinagóga, a hosszu földszintes honvédlovaskaszárnya, mely egy nagy terjedelmü udvart zár közbe legénységi épületével és istállóival; e mögött van a házak fölött kiemelkedő Kálvária-domb. Főékessége pedig a városnak a Nyitra mellett külön emelkedő közkórház, melynek megteremtésében Kapisztóry Ferencz kir. tanácsos fejtett ki nagyobb buzgóságot és áldozatkészséget.
Az utczák rendre történeti nevekkel ékeskednek: ilyenek a már említett Széchenyi- és Pázmány-utczák, Kossuth Lajos-tér, Forgách-utcza (Érsekujvár hős védőjéről elnevezve), Báthory-utcza stb.
Érsekujvár lakossága nagyrészt földművelésből és a kisiparból él. Kulturális törekvését a város által a modern haladás követelményei szerint átalakított iskolák és kórháza jellemzik. Értelmiségének gyarapításához ez intézetek nem kevésbbé járulnak hozzá, mint állami hivatalai, katonai tisztikara és előkelő vasúti állomásának nagy tisztikara. Van itt telekkönyvi hatósággal felruházott járásbíróság, adóhivatal, ellenben nincs megyei közigazgatási hatóság, mert az érsekujvári nevet viselő járás főszolgabírósága a közeli Surányban székel.
ÉRSEKUJVÁR. – A SZT.-FERENCZIEK-KOLOSTORA ÉS TEMPLOMA.
Saját felvételünk.
