ÉRSEKUJVÁR KÖZIGAZGATÁSA. Irta G. Mihálcz János
453ÉRSEKUJVÁR KÖZIGAZGATÁSA.
Irta G. Mihálcz János
Irta G. Mihálcz János
A XVI. század közepe táján épült Érsekujvár, melynek történetét a vármegye történetében bőven tárgyaljuk, mint vár eredetileg nem bírt közigazgatási szervezettel s tisztán katonai igazgatás alatt állott.
A törökök kiűzetése után, úgyszólván rögtön, határozott közigazgatási szervezetet nyer és pedig kivételes helyzettel, kedvezményekkel és előjogokkal, melyeknek gyakorlata zavartalanul fentartatott.
I. Lipótnak 1692-ben kelt kiváltságlevele kiköti, hogy a városba csak katholikus települők vétethessenek föl, vagy olyanok, akik készek katholikussá lenni, a pallosjogot a király fentartja magának, a nem halálbüntetéssel járó ítéletek ellenben a királyhoz fölebbezhetők; a robotmunkától a város lakóit és utódait fölmenti; szt. Mihály napjától karácsonyig szabad bor- és gabona-bevitelt enged, szabad használatra engedi át a léki, gugi, görögi és nyárhídi kincstári földeket és réteket; helypénzt engedélyez a városnak.
Érsekujvár városának előbbi századokra vonatkozó könyvei nem lévén, bizonyosan a vár utolsó ostromlása és a törököktől visszafoglalása alkalmával vagy elégtek vagy elvesztek; – csak 1687. évtől bír hiteles jegyzőkönyvvel.
Érsekujvár városának – a várnak törököktől visszafoglalása után, első birája lett:
1687–1689. Bogyó Ferencz. Utána következtek:
1690. Köröskény János, 1691–1694. Bogyó Ferencz, 1695. Náray László, 1696. Czompó István, 1697. Balkó Ferencz, 1698–1701. Bogyó Ferencz, 1702. Köröskény János, 1703–1707. Bogyó Ferencz, 1708, Grasalkovics János, 1709–1710. Bogdány Ferencz, 1711–1712. Akerle János, Leonard, 1713. Bogdány Ferencz, 1714–1716. Pesti András, 1717–1719. Kosztolányi Márton, 1720–1721. Kereskény Jónás, 1722–1723. Frumer Mihály, 1724. Kosztolányi Márton, 1725–1726. Durchenvald József, 1727. Kosztolányi Márton, 1728–1729. Alter Ferencz, 1730. Kereskény Jónás, 1731. Estó András, 1732–1733. Szorgenfray Miklós, 1734–1735. Estó András, 1736. Durchenvald József, 1737–1738. Póra János, 1739–1740. Szorgenfray Miklós, 1741. Póra János, 1742. Leszák Lajos, 1743. Póra János, 1744. Durchenvald József, 1745–1748. Póra János, 1749–1754. Mike István, 1755–1756. Póra János, 1757. Bosnyák Ferencz, 1758–1760. Frumer Antal, 1761. Ujvári Ferencz, 1762–1764. Fegyveres Mihály, 1765. Póra János, 1766–1767. Vidovits Márton, 1768. Szumeray János, 1769–1776. Sághy Ferencz, 1777–1778. Endrődy Ádám, 1779–1780. Ujváry Ferencz, 1781–1783. Endrődy Ádám, 1784–1785. Lamer Miklós, 1786–1792. Jambrikovics László, 1793. Szeniczey Ferencz, 1794–1796. Guzsalovics Adalbert, 1797–1801. Jambrikovits László, 1802–1807. Ágoston Antal, 1808–1814. Sághi Antal, 1815–1817. Márkly Mihály, 1818–1823. Sághy Antal, 1824–1828. Paulik István, 1829–1831. Sághy Antal, 1333–1841. Paulik István, 1842–1845. Fogd Gábor, 1846. Kőszegi József, 1847. Fogd Gábor.
454Az 1848 után választott első polgármesterek:
1848. polgármester Tóth József, 1849–1850. bíró Kőszeghi József, 1851. polgármester Velzér István, 1852–1853. bíró Kőszeghi József, 1854. polgármester Kapisztóry Ferencz, 1855–1856. polgármester Kovács József, 1857–1860. polgármester Hettlényi Ferencz, 1861. polgármester Kőszeghy József, 1861–1864. polgármester Velzer István, 1864–1867. polgármester Hettlényi Ferencz, 1867–1872. polgármester Czuczor Ferencz, 1873–1883-ig polgármester Czuczor Ferencz, 1883–1891-ig polgármester Paulus Ignácz, 1891. ápril 30-án polgármester Druga Sándor, 1892. ápril 13-tól polgármester Paulus Ignácz, 1897. május 1-től Kukán Imre.
KUKÁN IMRE, POLGÁRMESTER.
Az eredetileg telepítés folytán vegyes lakosságú város bírái túlnyomó számban magyar emberek.
Érsekujvár lakóinak száma jelenleg 13588-ra emelkedett. Vagyona a városnak 1.067,150 frt. Ebből tiszta vagyon 679,672 frt.
Az 1898. évi városi költségvetés szerint a bevétel 84,210 frt 58 kr., kiadás 111,288 frt 35 kr.
A pótadó 38%.
Összehasonlításképen ideigtatjuk, hogy az 1886. évi költségvetés szerint a bevétel 62,094 frt 09 kr., a kiadás 60,467 frt 90 kr., vagyis bevételi többlet 1626 frt 19 kr. volt.
Érsekujvár rendezett tanácsú város tisztikara következő:
| Polgármester: Kukán Imre, fizetése | 1400 frt. |
| Tanácsnok: Mattányi Mihály, fizetése | 600 frt. |
| Rendőrkapitány: Miklóska Aladár, fizetése | 1100 frt. |
| Főjegyző: Kőszeghy Ferencz, fizetése lakáson s földjavadalmazáson kivül | 700 frt. |
| Ügyész: Druga József, fizetése | 300 frt. |
| Tiszti orvos: Dr. Nestlinger Miklós, fizetése | 300 frt. |
| Számvevő: Galgóczy Gyula, fizetése | 1100 frt. |
| Pénztárnok: Tyúkos János, fizetése | 900 frt. |
Ellenőr: Filo Antal, fizetése
Kapitányi tollnok: Jaksics István, fizetése
| Állatorvos: Stern Sándor, fizetése | 550 frt. |
| Gazda: Berecz János, fizetése | 300 frt. |
