Egyháznagyszeg.
50Egyháznagyszeg.
Egyháznagyszeg, a Nyitra folyó balpartján, N.-Suránytól negyedórányira fekszik. Lakosainak száma 759, vallásuk r. kath., anyanyelvük tót. Postája, távirója és vasúti állomása Nagy-Surány. A község nyomaira már 1264-ben találunk, amikor „Szeg” (Zeg) volt a neve; ugyane században „Zug” elnevezés alatt szerepel egy másik oklevélben; de 1379-ben már „Egyházaszeg” (Eghazaszeg) a neve. Később Kisszeg és Nagyszeg nevek alatt mint két külön község szerepel. A falu helyén hajdanta csupán egy kolostor állott, melynek tornya még 1878-ban, romokban bár, a község közepén látható volt. Hajdan a vidék központja volt és Surány is hozzátartozott, sőt határa Malomszeget és Ondrohót is befoglalta; a törökök azonban a községet teljesen feldúlták. Az ujra odatelepülők azután már nem a Nyitra jobb, hanem balpartján, a kolostor köré építkeztek. A kolostort, mely a pálos szerzeté volt, a törökök 1663-ban a községgel együtt feldúlták, úgy hogy csak a torony maradt meg, melyet a törökök őrtoronynak használtak. Ugyanakkor pusztult ki az eddig tiszta magyar lakosság és helyét tótok foglalták el, kik az ott maradt kevés számu magyarokat is eltótosították. 1878-ban a kolostor tornyának hatalmas romjait szétszedték és az abból nyert anyagból építették a jelenlegi templomot. 1379-ben a Huntpázmán nemzetség birtoka volt; azután mint földesurak következtek a Bosnyákok, a Károlyiak, a Cseryek. Csery Imrének, Rákóczy egyik kedvelt generálisának leányát, Máriát, a XVII. sz. vége felé Turchányi György vette nőül és így került a Csery-rész a Turchányi-család birtokába. A XVIII. században még a Brunswick-család is birtokos volt itt. Ez a birtok ma már a Károlyiak tulajdona.
