Komját, nyitravölgyi nagyközség, 3367, nagyobbára r. kath. vallásu, tót ajku lakossal. Posta-, táviró- és vasutállomás helyben van. 1256-ban „Kamyati” név alatt a Huntpázmán nemzetség birtoka volt. A községben két templom van, az u. n. „belső” és „külső” templom. Az egyik Szt. Erzsébetnek, a másik Szt. Péter és Pál apostoloknak van szentelve. Mindkettőnek kegyura capriórai ifj. Wodianer Albert báró. A „belső” plébánia templomot 1751-ben gyaraki gróf Grassalkovich Antal építtette. A „külső” templom már a reformáczió 53idejében fennállott és 1647-ben a reformátusok birtokába jutott. E templom birtokáért a vallásvillongások alatt valóságos harczokat vívtak. Itt tartották 1626-ban Somorjay János hévizi szuperintendens elnöklete alatt a komjáti zsinatot. E külső templomban van eltemetve gróf Forgách Ferencz volt nyitrai püspök, ki Pázmány Péterrel több izben időzött Komjáton. A községben van ifj. báró Wodianer Albertnek rendkívül díszes, és pompás kényelemmel és ízléssel berendezett kastélya, mely gyönyörü park közepén áll. E kastély helyén azelőtt egy másik, nagyszabású épület állott, melyet gróf Grassalkovich Antal építtetett. A jelenlegi kastély 1872-ben épült. Egy másik nagyobb szabásu épület, mely szintén ide tartozik, gróf Forgách nagysurányi kapitányé volt, ez azonban jelenleg gazdasági czélokra szolgál. Komját, melyet Bél Mátyás „oppidum olim insigne et copiosum” jelzőkkel említ, hajdan szintén erődített hely volt. A várfalnak egy csekély rom-maradványa máig is látható, úgyszintén a várfal árkainak egy része, melyekben még máig is találnak régi fegyvereket, emberi csontokat, de XVI. és XVII. századbeli ezüst pénzeket is. A községet többször sujtották elemi csapások. Igy 1783-ban földrengés döntötte romba belső templomát és számos házát, 1868-ban és 1875-ben pedig tűzvész pusztította el a község felét. Már a XVII. században volt iskolája. Jelenleg egy kisdedóvója és 4 osztályú elemi iskolája van. Van itt egy nagyobb szeszgyár és finomitó, az ide tartozó Dögös-pusztán szintén egy szeszgyár, a községben két nagyobb malom. Mindezek a Wodianer-féle uradalomhoz tartoznak. A község földesurai 1750-ig a gimesi Forgách-család volt, később, 1858-ig Grassalkovich herczeg, ki azt a birtokkal együtt a Motesiczkyeknek adta zálogba. Majd női ágon gróf Viczay Héderre származott át 1858-ban báró Wodianer Mór vásárolta meg és 85-ben ifj. báró Wodianer Albertre szállt a birtok, mely ma hitbizományt képez.