Kereskedők.
Kereskedők.
A megye kereskedéssel foglalkozóinak létszámát tekintve, 1896-ban 3117 kereskedő volt, mely létszám az előző évhez képest 159 szaporodást mutat s ez 5.38 százaléknak felel meg. Pozsonymegyében (Pozsony város nélkül) a kereskedők száma 2276, Trencsénmegyében 1439 lévén, Nyitravármegye a szomszéd megyéket e tekintetben is meghaladja. Mondanunk sem kell, hogy a fenti szám csakis az önálló üzlettel biró kereskedők létszámát tünteti fel, az alkalmazottak száma abban nincs befoglalva.
KÁTLÓCZI SZESZGYÁR ÉS FINOMITÓ.
Brandstetter felvétele.
Csoportok szerint Nyitravármegye kereskedői következőkép oszlanak meg:
Ágytollkereskedő 3, baromfikereskedő 17, borkereskedő 22, bőrkereskedő 70, butorkereskedő 6, csemegekereskedő 3, csontkereskedő 2, czipőkereskedő 5, déligyümölcs kereskedő 3, dísz- és norinb.-árú kereskedő 17, edénykereskedő 30, épitőfakereskedő 45, fa- és kőszénkereskedő 45, fehérneműkereskedő 11, fűszerkereskedő 174, gabonakereskedő 156, gazdasági gépkereskedő 5, gyapjukereskedő 18, gyökérkereskedő 5, gyümölcskereskedő 14, halkereskedő 9, házaló 38, illatszerkereskedő 1, kalapkereskedő 3, képkereskedő 1, könyvkereskedő 16, lisztkereskedő 69, lókereskedő 22, magkereskedő 1, marhakereskedő 41, papirkereskedő 10, posztókereskedő 12, régiségkereskedő 2, rongykereskedő 16, rőföskereskedő 184, rövidárúkereskedő 46, ruhakereskedő 20, sajtkereskedő 19, sertéskereskedő 16, sókereskedő 6, sörkereskedő 8, szalonnakereskedő 11, szappankereskedő 4, szatócs 1137, szeszkereskedő 39, tejárus 11, teakereskedő 1, terménykereskedő 30, tojáskereskedő 12, ügynök 103, üvegkereskedő 34, vadhúskereskedő 7, varrógépkereskedő 4, vaskereskedő 44, vegyesárúkereskedő 453, vajkereskedő 12, zongorakereskedő 1, zöldségkereskedő 13.
Nyitravármegye kereskedelmének és iparának hivatalos érdekképviselője a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara; helyi, önként alakult érdekképviseletek, nevezetesen kereskedő-egyletek nincsenek. A kereskedelmi szakoktatás, felsőbb kereskedelmi iskolák nem létében, az alsóbb foku kereskedelmi iskolákban nyer ellátást, melyek a legtöbb helyen az iparos inasok szakoktatásával van egyesítve.
Nyitravármegye nagyobbszabású ipartelepeit a következőkben ismertetjük.
Schmitt Adolf és társa (tulajdonos barsi Leidenfrost Gyula) nagy-bossányi cs. és kir. szab. bőr-, hadfelszerelési és gépszíjgyárát 1863-ban Schmitt Adolf 398alapította. A gyár nagy súlyt fektet a közös hadsereg számára készülő bőrneműszükségletekre és a gépszíjgyártásra. Gyártmányai még a blankbőr, fekete és fakó színben, a húzóbőr és blankhátak, a Vache (mosótalp) nehéz talp (Fersen) félbőrökben, a fénymáz hasított bőr és gépszíjbőrök mérték szerint.
A gyár területe 6000 -ölet foglal el, 10 épületből, 2 lakóházból és 5 munkásházból áll. Hajtó erő: vízi erő 15 lóerőre, villamos erő 12 lóerőre és gőzerő 15 lőerőre. A munkások átlagos száma rendesen 150, ezek közt összesen átlag 12 női munkás. A gyár évi termelőképessége 15,000 drb marhabőr és 5000 borjúbőr. Piaczai Ausztria-Magyarországon kívül Bulgária és Szerbia. A gyár jelenlegi igazgatója Sadlon Károly.
Miután e telep egyike az ország legnagyobb e nemű ipartelepeinek, érdekesnek tartjuk annak bővebb leirását és a gyártás érdekes folyamatát is közölni.
A NAGYBOSSÁNYI BŐRGYÁR.
Saját felvételünk.
A bőr kikészítésének első helye az u. n. áztató-helyiség, ahol a nyers bőr, vagyis irha, a szerint, a mint nyers (zöld) vagy száraz állapotban érkezik a gyárba, rövidebb vagy hosszabb ideig ázik, hogy eredeti lágyságát visszanyerje. Az áztatóból a kellő kimosás után a meszező-műhelybe (Aescher-Werkstatt) kerül, a hol mészszel való kezelés által a szőrtől megszabadíttatik. Most más helyiségbe jön, ahol e czélra szerkesztett eszközökkel az irhán maradt húsmaradékokat és szőrt eltávolítják; ekkor ismételt alapos kimosás után az irha az előcserző-helyiségbe kerül, a hol a csersavnak későbbi intenzivebb behatására alkalmassá tétetik; az ehhez szükséges forrázatot (Brühe) az ott alkalmazott gőz-extraháló-készülékek szolgáltatják. A felsőbőr cserzésére külön tágas épület szolgál. E helyiségből az így előkészített bőrök az u. n. csávákba kerülnek, hol a cserző-anyaggal rétegenkint befedetnek, forrázattal leöntetnek és itt fajuk szerint két, sőt több hónapig maradnak úgy, hogy innen a bőr csersavtól teljesen áthatva, már mint kicserzett bőr, a kikészítő-műhelybe kerül, a hol jövendőbeli rendeltetése szerint hasítják, zsírozzák, barkázzák, puhítják és festik. Innen már ismételt és tökéletes kiszárítás után, mint kész árú kerül forgalomba.
A gyárnak egyik kiváló része a hadfelszerelési osztály. Érdekesek itt a különböző exotikus munkagépek, mint pl. a sarokkészitő gép, a mely egy nyomásra sarkat készit és egy másik nyomással a kész sarkat a lábbelihez erősíti, továbbá a talpat varró gép, a mely nehány másodpercz alatt a talpat elválaszthatatlanul a felső bőrhöz köti és naponkint, 10 munkaóra alatt, 400 pár lábbelit képes ily módon átvarrni. Itt vannak a lábbeli és egyéb bőrneműek százféle részeinek vágó-mintái (Stanzen) és vágó gépei. Különös súlyt fektet 399a gyár ismert, elsőrendű minőségű gépszíjainak gyártására, melylyel külön osztályban foglalkoznak.
A gyár alatt a Nyitra folyik, melynek vízjogát a czég bírja és vizét hajtóerőnek használja. Hatalmas duzzasztó gyűjti a vizet terjedelmes medenczébe, honnan közvetlen a part mellett épült malomba vezeti. E malom két óriási kerekének egyike az egész gyártelep világítást eszközlő dinamo-gépet és egyéb gépeket hajtja, a másik kerék pedig egyrészt a cserző anyagok felaprózását eszközli, másrészt egy három kőre járó malmot tart munkában.
A gépház hatalmas, külön e czélra szerkesztett kazánjait a már kilugozott nedves cserhéjjal fűtik, melyet egy nagy erőátvitellel bíró hengerszerkezet, víztartalmának nagyobb részétől megfoszt. Ugyane helyiség egyik kazánja látja el az egész gyártelepet és a szárító kamarákat a szükséges gőzzel, illetve gőzfűtéssel. A gyártelepen terjedelmes épületek és helyiségek vannak a cserző anyagok, a nyersbőr és a kész bőrneműek befogadására.
A „Nagysurányi czukorgyár és finomító részvénytársaság” Nagy-Surányban 1854-ben keletkezett. Alapítója Lippmann Lipót lovag volt. A gyár 9000 méternyi területet foglal el, 12 gyárépületből és 25 lakóházból áll. A gyár gőzgépei 74 lóerővel járnak. A munkások száma 890, ezek közt azonban 300 női munkás van alkalmazva. A gyár évenkint 200,000 m.-mázsa finomított czukrot képes előállítani. Tényleges termelése 100–120,000 m.-mázsa, melyhez 50–70,000 m.-mázsa saját termelésü nyers czukrot használ fel, mig a többi, szükséges nyersczukor-mennyiséget vétel útján szerzi. Piaczai Magyarországon és Bosznián kívül: Ausztria, Szerbia, Románia, Bulgária, Törökország és a Levante.
A TAVARNOKI CZUKORGYÁR.
Saját felvételünk.
A Stummer Károly czég czukorgyára Tavarnokon. Alapíttatott 1870-ben. A gyár por- és nyersczukrot gyárt. A telep complexuma 47,000 m. területet foglal el és a melléképületeken kívül 13 főépületből áll. Hajtó erő: 331 lóerejü gőzgép. A munkások száma 245 és ezek közt csupán 20 női munkás van alkalmazva. Évi termelés 60,000 m.-mázsa. Piaczai Olaszország, Anglia és Amerika.
A nyitrai serfőző és maláta-gyártó részvénytársaság 1894-ben alapíttatott. 400Kezdeményező Pongrácz Kálmán kir. közjegyző és Wolf Károly magánzó volt. A gyár maláta, szalon-ser, ászok- és szárított törköly előállításával foglalkozik. 4 holdnyi területet foglal el és 12 épületrészből áll. A hajtóerőt egy 16 lóerejü gőzgép szolgáltatja. Munkásainak száma 40. Termelési képessége évenkint 40,000 hktl. sör és 750,000 klgr. maláta, mely utóbbinak Ausztria és Németország a piacza, mig a ser Nyitra-, Trencsén-, Pozsony-, Bars- és Árvavármegyékben talál vevőkre.
Back Ernő „Árpád”-gőzmalma Nyitrán, 1863-ban alapíttatott. Előbb részvénytársaságé volt és ettől vásárolta meg a jelenlegi tulajdonos. A gőzmalom 6650 m. területet foglal el és 7 épületből áll. Egy 300 lőerejü gőzgéppel van felszerelve. Munkásainak száma átlag 65. Termelő-képessége napi 500 m.-mázsa gabona őrlése. Kiviteli piaczai Cseh- és Morvaország, Szilézia és Alsó-Ausztria.
A nyitrai serfőző és malátagyár harmadik éve áll fenn. A részvénytársaság tulajdona, melynek elnöke Thuróczy Vilmos cs. kir. kamarás, főispán, elnöke Pongrácz Kálmán kir. közjegyző, a gyár igazgatója Willimszky János. A részvénytőke 350,000 forint. Az 1897-iki üzleti évben eladott a gyár 12,482 hektoliter sört s 2700 métermázsa malátát. Termelése értékben kifejezve volt 109,889 frt 29 kr. értékü sör, 2624 frt 52 kr. törköly, melyet külön szárító-géppel száritanak és 32,867 frt 33 kr. maláta. A tiszta üzleti nyereség 49,106 frt 99 kr. volt. A sörgyár telkének és épületeinek értéke 128,000 frt, gépeinek és berendezéseinek 53,743 frt, a malátagyár épületeié 101,925 frt, gépeinek és berendezésének 25,224 frt. A sör fogyasztása első sorban Nyitra vidékén folytonosan terjed; a malátát és törkölyt nagyobbára külföldön veszik meg.
