Vittencz.
Vittencz.
Vittenczen a szabók 1548. szeptember 1-én kaptak engedélyt gr. Erdődy Erzsébet földbirtokostól arra, hogy a trencséni szabóczéh szabályzatát mintául véve, czéhet alakítsanak. Ezen okirat ma is megvan, valamint megvan az ottani takácsczéh 1651. október 27-én kelt tót nyelven szerkesztett szabályzata is. A csizmadiaczéh 1693. január 4-én keletkezett s szabályai magyar nyelven szerkesztvék, a vargák czéhe azonban valószinűleg előbb keletkezett, de a czéhszabályok elvesztek, a jegyzőkönyvek azonban 1709-től fogva megvannak; ekkor már 18 varga tartozott a czéhhez. Ugyanitt jelentékeny számmal űzték iparukat a posztógyártók, kik 1730-ban többnyire 2–5 legénynyel dolgoztak. Volt czéhök is, de ez később vegyes czéhhé alakult át s abba a szíjgyártók, kerékgyártók, kovácsok, asztalosok, ácsok, cserepesek is felvétettek. Jelentékeny virágzásnak örvendett itt a malomipar és sörgyártás is. Már 1423-ban említés tétetik az uradalom tulajdonát képező vizimalomról, 1735-ben pedig már öt molnár áll czéhben, tehát ugyanannyi 389malomnak kelle léteznie. A kastély közvetlen közelében létezett sörházról 1764-ben tétetik említés. 1764-ben bessenyei Molnár Endre serfőző bérelte e sörházat s évi bér fejében 100 körmöczi aranyat fizetett, mely az akkori viszonyokhoz képest nagy összeg volt s a vállalat jelentékeny forgalmáról tanúskodik. Érdekes a bérszerződésnek azon pontja, mely szerint a serfőző a sör itczéjét egy polturán felül az uradalom különös beleegyezése nélkül nem mérheti és hogy a jobbágyok, 12 rénes-forint birság terhe alatt, sörszükségleteiknek más sörházból beszerzésétől el voltak tiltva.
A NYITRAI SÖRGYÁR.
Plcho felvétele.
