KÖNYVTÁRAK.
KÖNYVTÁRAK.
Nyitramegye főpapjai nemcsak művelték a tudományt és irodalmat, hanem egyszersmind nagy pártfogói is voltak a tudósoknak és a könyveknek. Bornemisza Pál, gróf Erdődy László, Palugyay Imre, Roskoványi Ágoston kiváló könyv-amateurök és szenvedélyes könyvgyüjtők valának, a kiknek nagyszerü gyüjteményeiről tanúskodnak a mai gazdag egyházmegyei könyvtárak. De a magánosok között is ott találjuk az Apponyiakat, Mednyánszkyakat, Erdődyeket, a kiknek könyvtárai sok nagybecsü kéziratot, kódexeket, ősnyomtatványokat, díszmunkákat stb. tartalmaznak.
Keletkezésre nézve legrégibb a Vágujhelyi prépostsági könyvtár, mely 1600-ban alapíttatott és tartalmaz 1200 drbot.
A nyitrai Ferencz-rendi zárda könyvtára alapításának idejét bizonyosan nem tudjuk, de a Nemzeti Muzeumban megvan a könyvtárnak 1662-től 1783-ig vezetett könyvjegyzéke, a mi azt mutatja, hogy e könyvtár már jóval előbb keletkezett. Tartalmaz 4497 darabot.
A privigyei piarista társház könyvtára 1666-ban létesült és 5600 könyv van benne.
A Nyitraegyházmegyei könyvtár alapját megvetette Bornemisza Pál. 1814-ben Kluch József püspök 1450 frttal létesített a könyvtárnak pénzalapot, mely ma már 20,000 frtra szaporodott. 1850-ben a könyvtárban 4367 munka volt 6129 kötettel. A nyitraegyházmegyei könyvtár tulajdonképen csak Roskoványi Ágoston püspök alatt emelkedett mai jelentőségére. A könyvtár Roskoványi rendkívüli áldozatkészsége folytán több monumentalis és ritka munkával gazdagodott, majd 50,000 frt költséggel uj könyvtári helységet állított, a már meglevő állományhoz csatolván Vurum József és Palugyay Imre volt nyitrai püspök, valamint a saját 19,000 kötetből álló könyvtárát, a mely Bibliotheca Episcopalis Roskovanyiana név alatt a tulajdonképeni régebbi egyházmegyei könyvtárral együtt 1879-ben az uj épületben helyeztetett el.
A két könyvtárban van öszesen 24723 munka, 36223 kötettel és füzettel, azonkívül 2000 drb vegyes nyomtatvány. A 130 becses kézirat között van egy 320 lapos német szentírás 1573-ból; a 83 drb ősnyomtatvány közt egy veronai kiadásu fehér hártyára nyomtatott missale. Régi magyar nyomtatvány van 48 drb, köztük Heltai Gáspár bibliájának 4. része, Bornemisza Péternek, Telegdynek, Lépes Bálintnak stb. több ritka munkája és Roskoványi teljes levelezésének óriási gyüjteménye.
A nyitrai püspöki papnövelde könyvtára, alapíttatott 1771-ben. 1878-ban külön termet kapott. Nagyrészt Draholuszky Ferencz kanonok ajándéka. 3850 drb, nagyrészt latin munkák.
A kegyes tanítórendiek nyitrai társházának könyvtára tartalmaz 16.281 kötetet. Van itt két régi nyomtatvány 1467. és 1550-ből és egy kézirat Gyöngyösy Istvántól.
A szakolczai irgalmas-rendek társházá-nak könyvtára alapíttatott 1876-ban. Tartalmaz 600 drbot.
A szakolczai ág. hitv. egyház könyvtára alapíttatott 1854-ben és 2430 kötetet tartalmaz.
296A nyitrai kegyesrendiek hittani hallgatóinak könyvtárát alapították 1881-ben és 1300 drbból áll.
A nyitrai kath. főgimnázium ifjusági könyvtára alakult 1850-ben és tartalmaz 8800 kötetet és 231 térképet.
A szakolczai kir. kath. gimnázium könyvtára 1858-ban alapíttatott és áll 4300 drbból.
A NAGYAPPONYI KÖNYVTÁR.
Saját felvételünk.
Az érsekujvári kath. gimnázium könyvtára létesült 1862-ben és tartalmaz 2600 munkát, (3 drb. kézirat 57 térkép.).
A privigyei piarista gimnázium tanári könyvtára 1870-ben létesült és 1000 kötetet tartalmaz.
A lipótvári orsz. fegyintézeti könyvtár 3200 drb.
Nagy számmal vannak még Nyitravármegyében a népiskolai és népkönyvtárak, melyeknek létrejötte Libertiny Gusztáv tanfelügyelő érdeme 1884-ben. 173 községben 17,000 mű volt.
A magánkönyvtárak közül fölemlítjük a következőket:
Az Apponyi-könyvtár Nagy-Apponyban. Alapította Apponyi Antal v. b. 297t. tanácsos a mult század egyik legkiválóbb könyvgyüjtője, 1774-ben. E könyvtárt fia, Antal 70,000 frton megvette testvérjeitől, Pozsonyba szállíttatta és egy külön épületben helyeztette el. Az ötvenes években közkönyvtárrá akarta átalakítani, mely terve azonban nem valósúlhatván, a könyvtárt a család nagy-apponyi kastélyába vitette.
E könyvtár egyike a legbecsesebbeknek hazánkban. Úgy eredeti kódexben, valamint a modern irodalmak termékeiben egyaránt gazdag és 26,000 kötetet számlál. Számos gyönyörü kéziratai között van egy XI. századbeli hártya kézirat, a Prudentius-codex. A Ptolomaei Claudii Cosmographia czímü XV. századbeli kéziratot 17 ritka szépségü térkép teszi megbecsülhetlenné. Istvánfi Miklós: Historiarum De Rebus Hungaricis első 20 könyvének kézirati példánya Pázmány Péter lapszéli jegyzeteivel stb.
Az ősnyomtatványok közül megemlítjük S. Aurelius Augustinus-nak De civitate Dei czímü művét, mely Rómában nyomatott 1467-ben; egy bibliát, mely az első piacenzai nyomtatvány 1475-ből és Bernhardus de Breydenbach-nak szentföldi utazásáról irott művét, 1486-ból, mely egyike a legritkább könyveknek.
Br. Mednyánszky Dénes könyvtára Rakoviczon. Alapította báró Mednyánszky Alajos a mult század végén. Tartalmaz 6000 kötetet és azonkívül Sándor István hagyatékából 587 művet. E könyvtár ritkaságai közé tartozik 3 incunnabulum, számos kézirat, családi és történeti okiratgyüjtemény és a Rákóczy-korra vonatkozó több fontos irat. E könyvtár egy részét br. Mednyánszky Dénes 1896-ban az Eötvös-kollegiumnak ajándékozta.
Gróf Erdődy Ferencz könyvtára Galgóczon, egyike a legszebben berendezett könyvtáraknak, melyben több mint 10,000 kötet van. Egy kis múzeum is van hozzácsatolva, mely számos érdekes tárgyat tartalmaz, köztük több régi becses, csillagászati műszert stb.
Tarnóczy Kázmér könyvtára Laszkáron 2000 drb számos árpádkori okirat és levél. Nagyrészt államtudományi és szépirodalmi művek.
A tótmegyeri Károlyi-könyvtár 11,623 kötet.
Libertiny Gusztáv tanfelügyelő könyvtára alapíttatott 1868-ban 2000 drb.
Bielcsik János plébános könyvtára Turolukán 1874-ben létesült és 1320 darab.
Schempek és Huszár könyvtára Nyitrán, alapíttatott 1874-ben 2300 drbot számlál.
Ezeken kívül még egyes kaszinóknak és egyesületeknek is vannak kisebb könyvtáraik.
Kútforrások: Szinnyei: Magyar Irók élete. Ferenczy és Danielik: Magyar Irók. – Moenich és Vutkovich: Magyar irók névtára. Zelliger József: Egyházi Irók tára. Zelliger Alajos: Esztergommegyei Irók Tára. Pallas Nagy-Lexicon. Verédy: Paedagogia Enciclopedia. Wurzbach: Biogr. Lexicon. Klein I. S.: Leben und Schriften evang. Prediger. Zoványi Jenő. Tanulmányok a prot. egyház és irodalom történetéből. Koltay Virgil: Czuczor élete. Századok. Kovács Dénes: Gvadányi Album. Szalády Antal: A magyar hirlapirodalom statisztikája. György Aladár: A magyarországi könyvtárak statisztikája. Régi magyar nyelvemlékek. Nyelvemléktár. Beöthy Zsolt: Nagy irodalomtörténete. Ballagi Aladár. A magyar könyvnyomdászat története. Kalauz az 1882-iki könyvkiállításhoz. Vágner József: Adalékok a nyitrai székeskáptalan történetéhez. A székesegyházi könyvtár. – Magán-értesítések.
