Mednyánszky Dénes.

Teljes szövegű keresés

Mednyánszky Dénes.
Mednyánszky Dénes báró, szül. Veszelén, 1830. november 19-én. 1845-ben özvegy anyja Pozsonyban letelepedvén, vele ment Pozsonyba, a hol Stummer (később Ipolyi) Arnold lett a nevelője, kinek mythologiai kutatásai nagy hatással voltak fogékony lelkére. Itt ismerkedett meg Rómer Flórissal is, a ki a régészet iránt ébresztette fel érdeklődését. Az államtudományokban Deréky, később Csalányi István oktatta. A 48-as idők viharai azonban megzavarták életpályáját. A bécsi politechnikumra ment, hogy ott a bányászati pályára készüljön. De visszatért csakhamar a jogi pályára és Schmerling kinevezte őt 1851-ben, gróf Cziráky János, az országos főtörvényszék elnöke mellé „auscultans”-nak. Ez állásában sem maradt sokáig, mert környezetével sehogysem tudott kibékülni, azért Berlinbe ment, hol az egyetemen az állam- és természettudományokat hallgatta. E tartózkodása rendkivüli nagy hatással volt reá. Itt megismerkedett a festészet akkori nagy mestereivel, Rauchchal, Kaulbachchal és Curtiussal, a kiváló hellenistával, Abekennel, Hildebranddal, a híres műkritikussal stb. és Ipolyi mythologiája érdekében többször érintkezett Humboldt Sándorral és Grimm Jakabbal. Tanulmányai végeztével beutazta Német-, Olasz-, majd Bajorországot, hol Geibellel és Carričrrel kötött ismeretséget. Hasznos tapasztalatokkal és tudománynyal gazdagodva tért viszsza 1853-ban hazájába. 1860-ban nőül vette Ghiczy Ágotát és visszavonult Rakoviczra, hol részint gazdálkodással foglalkozott, részint történeti adatokat gyüjtött és a családi levéltárt tanulmányozta. 1865-ben Pozsonyban a Természettudományi Egylet nagygyűlésén tartott beszéde feltünést keltett és még ugyanezen évben az Akadémia levelező tagja, Trencsénmegye főispánja lett, majd selmeczi főbányagróffá neveztetett ki, mely minőségében rendkivüli tevékenységet fejtett ki s a bányaműveket úgyszólván újra teremtette. 1867-ben a trencséni, 1868-ban a selmecz-bélabányai kerület választotta meg képviselőjének. 1870-ben érdemei elismeréséül a király a Szent-István renddel tüntette ki. 1873-ban állásától felmentetett és ez idő óta a közügyeknek és az irodalomnak szentelte idejét.
Mednyánszky a tudományos irodalomnak több ágát művelte. Értekezései, czikkei és ismertetései a Gazdasági Lapokban, a Természettudományi Közleményekben, a Történelmi Tár, a Századok, a Turulban, az Archeologiai Értesítőben, a Bányászati és Kohászati Lapokban, a Pester Lloydban stb. jelentek meg.
Nevezetesebb munkái: Földtani séta hazánk némely vidékén. A hazi tudomány haladási küzdelme. A Curaré-méreg. Über Philloxera. Adatok a gabonafajok mezőgazdasági tengéletéről az északi sarkszélességek alatt. Tanulmányok az erdők légtüneti hatásairól Francziaországban. Adat az ákácz tenyészviszonyaihoz. Tölgyeseinek és a szarvasgomba. Élenyes bányamécs. A Mont-Cenis vájása fúrógépekkel. A Gotthard-alagut vájása. Az észak-amerikai arany- és ezüst-bányászat. Adatok Japán bányászatáról. Legújabb kisérletek párisban a drágakövetk mesterséges előállítására. A mésznek geologiai és technikai jelentősége Magyarországon. Pettkó János emlékezete. Egy hajdani jelmezes társaság. Magyar hölgyek ruhatárai a XVI. században. Adalékok a Fugger okmánytárhoz. Néhány Árpád-kori műemlék Nyitra és Pozsony megyében. Vág-vidéki ősrégészeti lelő-helyek. Őskori telepek Vág-vidékén, stb.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem