Brezova.
Brezova.
Brezova nagyközség 5689, általában tót lakossal, kik közt csak néhány magyar család és 300 német él. Vallásra nézve 250 r. kath., 5159 ág. evangelikus és 270 izraelita. Postája és távirója van, de vasúti állomása Jablonicz. 70A község a Bradló-hegy alatt, nagy területen, szétszórtan fekszik és csak két összeépített utcája van. Mellette a Miavka-patak folyik, melyet a lakosok, kik nagyobbrészt a tímárságot, gyapjúmosást, szűrszövést és a takácsmesterséget folytatják, ipari czélokra használnak fel. A kisebb gyapjúmosókon kívül 4 gyapjúmosó és 3 enyvfőző-gyár van a községben; a tímároknak külön egyesületük van. Ezen kívül a községben önsegélyző-egyletet is tartanak fenn. A községet – hagyomány szerint – a hussziták alapították és a r. kath. templomot 1650-ben is ők építették. E feltevést azonban megdönti az a körülmény, hogy a községről már 1262-ben „Brizoua” név alatt van szó. A XIV. század végén „Brystow” név alatt a berencsi vár tartozéka volt. Templomának kegyura báró Springer Gusztáv. A két ág. ev. templom közül az egyik a „Košariszko” nevü irtványon 1875-ben, a belközségbeli ág. ev. templom pedig 1799-ben épült és 1873-ban restaurálták. Az izraelitáknak is van itt zsinagógájuk, mely még a mult század vége felé épült. A helység sok megpróbáltatást szenvedett. 1813-ban vízáradás, 1817-ben éhinség és 1863-ban nagy tűzvész pusztította. 1706-ban a község határában levő Brezovki nevű réten a kuruczok és labanczok közt véres harcz volt, mely alkalommal a kuruczok a körülbelül 500 főnyi labanczcsapatot teljesen felkonczolták. Földesurai az Erdődyek, a Révayak, Csákyak és Homonnayak voltak.
