Radosna.
Radosna.
Radosna, a Marhát nevü hegységtől nyugotra egy magaslaton fekszik. Lakosainak száma 1086, köztük 68 magyar, 64 német, a többi tót. Vallásuk, 79 izraelitán kívül, r. katholikus. Postája helyben van, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. Kath. templomát 1636-ban Telegdy János nyitrai püspök, tornyát pedig 1663-ban Szelepcsényi György nyitrai püspök, később kalocsai érsek építtette. A községben azonban már a XIII. században is volt templom Kegyura a nyitrai püspök, kinek itt nagy uradalma és szép régi kastélya van. A kastély, melyben valaha Pázmány Péter sokat időzött, puritán egyszerüséggel van berendezve. Fődíszét a mögötte elterülő ritka szépségü gesztenyés képezi, a nyitrai püspöknek kedvencz sétáló helye. Innen az út az „Ördögkemencze” nevü barlang fölé vezet, 86mely az országút közelében fekszik és e gyönyörü, részletekben gazdag vidéknek egyik legszebb pontja. E kastélyban irta a XVII. század elején Pázmány Péter munkáinak egy részét. Czellaszerü szobája, melyben dolgozott, ma is látható. Nevezetessége a helységnek gyógyvize, mely azonban csak szűk körben ismeretes. E vidéken a török hódoltság idejében harcz is volt. Itt fakad a Radosna, vagy tótosan Radosinka patak, mely arról nevezetes, hogy télen sem fagy be soha. A lakosok községi hitelszövetkezetet tartanak fenn.
RADOSNA. – A PÜSPÖKI KASTÉLY.
Saját felvételünk.
