Helyközség.
Helyközség.
A Zobor-hegy alsó részén 523 kataszteri hold és 922 ° terület egyesít a Zobor-hegyközség, e fölött pedig 137 kataszteri hold és 954 ° püspöki erdő terül el.
A Zobor-hegyen a filloxera pusztítása előtt híres szőlők voltak, melyek zamatos borokat termettek, mert a délnek fekvő lejtő igen kedvező a szőlőre. A filloxera letarolván az egész szőlőterületet, az parlagon maradt és csak nyaralóhely gyanánt használták. A Zobor-hegyközség a szőlőmívelés érdeke előmozdítása végett 1895. év deczember hó 15-én alakult meg s hozzáfogott a szőlők uj betelepítéséhez.
A hegyközséget különböző völgyek szaggatják meg, keletről nyugot felé a következő sorrendben: Mártonvölgy, Kiskőút, Urivölgy, Komlóvölgy, Nagykőút; a Zobor az Ujhegyben végződik. Az említett völgyek a Felső-Zobort egy Gerencsértől Darázsiba vezető úttal választják el, mely utat vérútnak hívnak, mert a hagyomány szerint ezen vitték Zobor vezért a Kopasz-hegyre felakasztani.
Az Alsó-Zoboron van Szt. Orbán-kápolna, mely eleinte oly kicsi volt, hogy az oltáron kívül alig fért be tíz ember, 1872-ben Szt. Szevér ereklyéjét helyezték el az oltárban 1873-ban a kápolnát Filberger Rezső kibővítette annyira, hogy a régi kis kápolna a Zobor község lakóit magába fogadhatja.
Van a hegyközségben egy kőbánya, melyben a legkeményebb gránitot törik. A bánya Nyitra város tulajdona.
Az utóbbi időben szépészeti egyesület is alakult, mely Nyitra város környékére terjeszti ki működését. Ez a Zoboron keresztül vezető utakat a millenniumi oszlopig színes táblákkal szerelte föl.
