NYITRA KÖZIGAZGATÁSA. Irta G. Mihálcz János
447NYITRA KÖZIGAZGATÁSA.
Irta G. Mihálcz János
Irta G. Mihálcz János
Nyitra város közigazgatásának története szoros összefüggésben van a város történeti szereplésével.
A tatárjáráskor a város polgárai hősi vitézséget és hűséget tanusítván, e kitünő érdemeik elismeréseül IV. Béla a nyitrai polgárokat nemcsak kir. javakkal és földekkel ajándékozta meg, hanem azon jogokkal is, melyekkel a fejérvári polgárok éltek. A Nyitrát királyi várossá tevő diploma eredetije így hangzik:
„Bela, Dei gratia, Hungariae, Dalmatiae, Croatiae, Ramae, Serviae, Galiciae, Lodomeriae, Cumaniaeque Rex. Omnibus Christi fidelibus praesentis paginae notitiam habituris Salutem in eo, qui Regibus dat Salutem. Regia sublimitas subditorum suorum merita debet intueri oculo perspicaci, et eis respondere meritoriis donativis, ut alii eorum exemplo ad fidelitatis opera fortius accendantur: proinde universis praesentibus et futuris tenore praesentium declaramus, quod cum peccatis exigentibus Coeli Dominus, in cuius manu sunt ommia jura regnorum, flagellari permisisset per Tartaros Populum Christianum et Regnum nostrum, ejusdem Tartaricae persecutionis saevitie crudeliter et immaniter saeviente fuisset suis Regnicolis, aliis miserrime interemtis, aliis in captivitatem abductis; depopulatum et pariter desolutum, fideles nostri Cives Castri Nitriensis hoc tempore Calamitatis non vacillantes nec fortunae casu mutato mutati, sed in fervore fidelitatis primae laudabiliter persistentes, Castrum Nitriense studuerunt adeo pervigili cura custodire, utnedum ipsis, sed multis aliis terrae nostrae habitatoribus et incolis in castrum ipsum fugientibus sui Corporis ob tutelam Tartarorum insultus inferre potuit quidquam mali, Nobisque ad maritima fugientibus a facie Tartarorum, armatos homines ex se ipsis praebuerunt in conductum pro ampliori fidelitate Coronae Regie impedenda. Talibus ergo, tantisque eximiis meritis, et obsequiosis fidelitatibus in Nostri memoriam revocatis, volentes, eis respondere gratuita repensiva: licet ipsi prius fuissent libertatis utique commendandae, tamen suorum servitiorum in retributionem, eorum etiam instantissimis petitionibus de benignitate Regia inclinati, ipsis, et ipsorum successoribus perpetuo Albensium Civium dedimus libertatem, ut villicus ex se ipsis, qui pro tempore fuerit constitutus, omnes causas pecuniarias Civiles et Criminales, ad instar Civium Albensium praedictorum cum duodecim Juratis, debeat fine debito judicare, nec ipsi Cives Nitrienses aliquorum extraneorum Judicum, Palatinorum videlicet Provincialium adstare Judicio teneantur. Sed si super arduis negotiis definire forsitan ignorarent, volumus, ut ad Nostram praesentiam, vel Magistri Thavernicorum nostrorum ad examen pro determinanda, et impetranda justitia convocentur, et quotiescunque expedierit, contra inimicos Regni Nostri datis ex eis duodecim armatis sub vexillo Regio militabunt, quibus etiam, ut eorum numerus augeatur, in ipso Castro Nitriensi dedimus forum liberum, quod die Martis perpetuo celebretur ita, ut in illud venientes, et recedentes de eadem, sine aliquo debito tributicum suis Mercimoniis libere versiant, et secure recedant. Caeterum dedimus et donovimus eisdem hospitibus Nitriensibus terras regales, in quarum Corporalem Possessionem per fidelem Nostrum Comitem Andream filium Ivanche eos mandavimus et fecimus sub testimonio Capituli Nitriensis legitime introduci. – Az introductionalis levél igy kezdődik: Excellentissimo Domino Suo Bela Dei gratia illustri Regi Hungariae Capitulum Nitriense etc. Datum Octava S. Michaelis Archangeli 1248. quarto nonas Septembris Regni nostri a. 13.
Nyitra városának IV. Bélától nyert jogait és szabadalmait később megerősítették Korvin Mátyás és I. Ferdinánd királyok is; ezt megelőzőleg azonban IV. László magyar király Nyitra városát minden, IV. Bélától nyert jogaival és hasznaival együtt 1288-ban Pascha nyitrai püspöknek és kedves emberének adományozta. Ettől kezdve a nyitrai püspökök, nem félbeszakadatlanul ugyan, 1777-ig egyszersmind főispánok, országkanczellárok, sőt némelyek Magyarország helytartói is voltak. Eme körülményt azért szükséges ismernünk, mert a város polgárai, épp királyi szabadalmaik tudatában, hajdani főispánjai, mint egyuttal az ország kanczellárjainak erőszakos támadásai 448ellen, melyeknek czélja volt a várost földesuri hatalmukba keríteni – századokon át védekeztek.
NYITRA VÁROS CZIMERE.
Heyer Artur rajza.
E súrlódások kapcsán fölemlítésre méltó, hogy gróf Thurzó Ferencz – különben sem megerősített, sem pedig felszentelt püspök – volt az első (1530–1557), ki a nyitrai alvárosi polgárok felett zsarnokoskodni kezdett, s őket fogság és szigorú büntetések terhe alatt jobbágyi szolgálatokra kényszerítette, így szénagyűjtésre s a boroknak pinczéjéből való felvonására és leeresztésére, úgyannyira, hogy a polgárok a püspök csatlósai elől az erdőkbe menekültek és ott bujdostak.
Nyitra e válságos időben, de már jóval előb is, úgy szerepel, mint külön helyi hatóság, mely szabadalmai értelmében évről-évre választja bíráját, s mint szabad királyi város önállóan bíráskodik polgárságának összes ügyeiben, a szerint, amint a város tanácsának itéletei azt megszabták. A tulajdonképeni város, Nyitra-alváros területéhez tartoztak még: Felsőváros, Váralja, Káptalan- és Gyürky-utcza, továbbá Párutcza községek; ezek közül azonban az előbbiek úrbéri községek voltak, az utóbbi pedig kuriális nemesi község, s közülök csak a Felsővárosnak volt még, az alvároson kivül, rendes bírói hivatala.
A város bírája gróf Thurzó Ferencz püspöksége idejében, 1547-ben, Major Tamás volt, ki a városi tanács végzése következtében Hulya Benedek hegymesterrel és több fegyveres emberrel a Káptalan-utczában bort mérő Varga Mihályt a borméréstől erőszakosan eltiltotta és borait kibocsátotta; erőszakos tette miatt a Ferdinánd király által kiadott mandatum compulsorium értelmében a királyi tábla elé idéztetett. 1548-ban Halász Mihály volt a város birája; a következő évben pedig Mikus Mátyás. Miután ezek fegyveres erővel gátolták meg a káptalan embereit a szénának a nyitrai rétekről való behordásában, szintén a fentnevezett király mandatum compulsoriuma által a királyi tábla elé lőnek idézve. 1553-ban a városi bíró Jantsik Tamás volt; az ő idejében nagy tűzvész pusztította el Nyitrát, mely alkalommal a városnak eredeti szabadalmi okmányait is elhamvasztották a lángok; ezek 1554-ben I. Ferdinand királyi decretuma következtében a nyitrai káptalan levéltárából irattak át.
Erélyes bírája volt a városnak 1575-ben Szórád András, ki az esztergomi káptalannál hevesen tiltkozott Bornemissza püspök jogbitorlásai ellen és minden módon azon volt, hogy a városnak elnyomott szabadalmait kivívja. 1629-ben, mint bíró, Győrfi Albert vezeti a városi ügyeket, ugyanakkor városi kapitány Hamar Bálint, városi jegyző Olgyay Jakab. Ez évben a városi tanács folyamodott Telegdy János püspökhöz, hogy a háborús időkből az alsó-városra rótt sok költség viselésére a felső-városban lakó nemesek is köteleztessenek. Három évvel később Telegdy János püspök az általa kiadott conventióban elismeri, hogy elődei s azoknak tisztei által Nyitra város szabadalmai megsértettek; „Pristinam ipsamque approbatam libertetem et immunitatem Civitatis huius nostrae Nitriensis partim a praedecessoribus nostris, partim vero ab officialibus proventuum nostroru apud Ecclesiam hanc nostram Nitriensem Administratoribus olim existentibus in quibusdam terminis et articulis laesam, impeditam et turbatam.” A volt szabadalmakat kész visszaállítani, átengedi a városnak a vám és vásárok jövedelmének felét, az összes italok félévi kimérését s egyszersmind fölmenti őket a borok felvonásától és leeresztésétől és a szénagyűjtéstől. Ezen engedményekkel azonban a város nem volt megelégedve, s az okmányt (Conventio Telegdyana) nem írta alá, királyi városi elnyomott szabadságait tovább is kereste, s még uganazon esztendőben, 1632. május hó 5-én kieszközölte II. Ferdinánd királytól, hogy a IV. Bélától nyert jogai megerősíttessenek, melyeket aztán III. Ferdinánd 1637. május hó 4-ről kelt decretumával ujra megerősített. 449Telegdy is megnyerte ugyan engedélylevelének megerősítését, de midőn ez 1633-ban Nyitravármegye gyűlésében felolvastatott, Nyitra város igen nemes, szabad királyi városnak ismertetett el, s mint ilyen iktattatott be a jegyzőkönyvbe. Az engedélylevél kiadtával egy időben pedig, 1632-ben, Szente Mihály lett a város birája.
NYITRA VÁRA.
Saját felvételünk.
Az engedélylevél daczára is a város polgárai még hosszú időn keresztül folytattak pert a püspökökkel. Hogy ezekben a perekben királyi kiváltságaik legnagyobb részét elvesztették s emellett anyagi károkat is szenvedtek, az egészen természetes, mert hisz jogaiknak érvényesítésére a hatalommal szemben gyengék voltak; de függetlenségüket még sem veszítették el egészen; elérték legalább azt, hogy nem fokozták le az urbériség kapcsolatába. Így Nyitra alváros úrbéri jellegű községnek el nem ismertetett, a birtok-rendezés költségeinek birtokarányban leendő viselésére köteleztetett s ezzel a nyitrai püspökséggel egyenjogu tényezőnek minősítettetett, még pedig azon álláspontnál fogva, melyet a kisbiróságok a város és a nyitrai püspökség közt lefolyt birtokrendezési perben elfoglaltak. Ezt az álláspontot igazolja még az 1763. évben hozott kir. hét személyes táblai itélet is, melyből kétségtelen, hogy Nyitra alváros, mint jogi személy, területének legnagyobb részén földesuri jogokat gyakorolt; polgárai szabadok voltak, úrbéri szolgálmányokat nem végeztek s területén oly úrbéri telkek nem találtattak, melyek után az állam úrbéri váltságot fizetett volna.
KOSTYÁL PÁL nyitrai polgármester 1896-ban.
1684-ben, mint a városi jegyzőkönyv czímlapján olvasható: „Tököli Imre Rebbelioia után” felső-városi biró volt: Szörényi Mihály; ezen kívül felső-városi biró nem fordul elő.
1696-ban Bakos Máté volt a város birája, jegyzője pedig Baranyai Márton. Ez évben nagy szegénység volt Nyitrán; a tulajdonosok nem voltak képesek telkeiktől és házaiktól a nagy adót fizetni; több háztelek a gyakori forradalom miatt pusztán maradt s ezek városi tanácsi határozatra 25–35 rhénusi forinton adattak el.
1798–1800-ig Cséfalvay György áll a város élén mint biró. Az 1798-ik év különösen azért nevezetes, mert a városi tanácsnak deczember hó 15-iki ülésén, mikor is gróf Batthyányi Alajos teljesíti az elnöki tisztet, a török-kaputól a Párutczán át vezető út csinálása képezi a tanácskozás tárgyát.
Az 1848-ik évvel kezdődőleg polgármesterek állanak a városi hivatali testület élén. Első választott polgármestere, 1848-ban, Nagy Ambrus volt. 1849. augusztus 25-én gróf Apponyi Lajos k. biztos polgármesternek Fesztoráczy Józsefet, városi birónak pedig Láng Adolfot nevezi ki. Ugyanazon év november 20-án Nándory János kormánybiztos áltl Misz Antal városi birónak, Fesztoráczy József polgármesternek neveztetett ki. 1858-ban a helytartótanács Grumm Henrik Ferenczet nevezi ki polgármesternek. 1861-ben Tesléry Ferencz választatik polgármesterré, míg 1862-ben Papanek Antal, 1863-ban pedíg Thuróczy Imre neveztetik ki polgármesterré. 1864-ben helyettes polgármester Szmida Mátyás.
Nyitra 1873-ban szünt meg mint szab. kir. város. Ugyanazon évben barátságos egyezkedések alapján egyesült Váralja, Felső-város, Káptalan- és Gyürky-utcza úrbéri községekkel. Miután pedig Párutcza kuriális nemesi község is hozzáépült az alsó-városhoz, évtizedeken keresztül folyt a tanácskozás, 450hogy ezzel is egyesíttessék; de ez nem sikerült mindaddig, míg a városnak ez iránti indokolt kérelmét, különösen nagyobb forgalmi lendület tekintetéből, a megye hatósága pártolólag nem terjesztette föl a belügyminiszteriumhoz, mely erre 1885-ben elrendelte az egyesítést s ez 1886. jan. elsejével végre is hajtatott.
NYITRA VÁROS RÉGI PECSÉTJE.
Landherr Gyula rajza.
Jelenleg Nyitra rendezett tanácsu város, a melynek élén a polgármester áll. Városi képviselő testülete összesen 62 választott és 62 legtöbb adót fizető tagot számlál. A városi tisztikart képezik: a polgármester, egy fizetéses és 4 tiszteletbeli tanácsnok, a rendőrkapitány, a fő- és aljegyző, a tiszti főorvos, az ügyész, a tiszti mérnök, a számvevő, pénztárnok, ellenőr, rendőrfogalmazó, a közgyám, a városgazda s ezenkívül a megfelelő segéd és szolgaszemélyzet.
A város 1886. évi költségvetése 39,736 frt 6 kr. bevételt tüntet föl a 67,677 frt 13 kr. kiadással szemben; a községi pótadó ekkor 31% volt.
1891-ben a bevétel 135,938 frt 23 kr. volt, a kiadás 166,193 frt 62 kr., községi pótadó 38%.
Az 1898. évi városi költségvetés szerint a bevétel 133,028 frt 64 kr., a kiadás 182,912 frt 79 kr., fedezetlen hiány 49,884 frt 15 kr., községi pótadó 50%.
A város cselekvő vagyona 651,655 frt 41 kr., szenvedő 414,858 frt 46 kr., tiszta vagyon tehát 236,796 frt 95 kr.
A 80-as évek elején vette kezdetét az új városházának építési tervezete, mely több évi vajudás után, anyagi szempontok miatt, 1879. év végén valósult meg, annyiban, hogy ekkorra már a szükséges pénz beszereztetett, a tervezet végleg elfogadtatott és a vállalkozókkal, Graf és Feszty építőczéggel a szerződés végleg megköttetett; ennek értelmében 1880. év április hó 2-án kezdetét vette az építkezés s ugyanazon év deczember 20-án átadatott az új városház.
Nyitra rendezett tanácsu város tisztikara:
| Polgármester: dr. Rudnay Sándor, évi fizetése: | 1500 frt, 300 frt lakbér. |
| Tanácsnok: Faschler Ferencz, évi fizetése | 1100 frt, 200 frt lakbér. |
| Rendőrkapitány: Rédeky Géza, fizetése | 1200 frt, 300 frt lakbér. |
| Helyettes főjegyző: Bokross János, fizetése | 1100 frt, 300 frt lakbér. |
| Ügyész: dr. Guttvil Pál, fizetése | 400 frt. |
| Orvos: dr. Munels Lajos, fizetése | 400 frt. |
| Mérnök: Borcsányi Ágost, fizetése | 600 frt. |
| Számvevő és közgyám: Ocskay László, fizetése | 1000 frt, lakbér 200 frt. |
| Pénztárnok: Vieszt Gyula, fizetése | 1000 frt, lakbér 200 frt. |
| Ellenőr: Szabó Vincze, fizetése | 600 frt, lakbér 200 frt. |
| Aljegyző: Singer Ignácz, fizetése | 600 frt, lakbér 200 frt. |
| Rendőrfogalmazó: Offenberger Mihály, fizetése | 600 frt, lakbér 200 frt. |
| Rendőrbiztos: Csacskó István, fizetése | 550 frt, lakbér 150 frt. |
| Állatorvos: Plochmann Emil, fizetése | 600 frt, lakbér 200 frt. |
| I. oszt. adótiszt: Pettkes Géza, fizetése | 600 frt, lakbér 100 frt. |
| II. oszt. adótiszt: Massányi József, fizetése | 500 frt, lakbér 100 frt. |
| Gazda: Meisz Rezső, fizetése | 400 frt, lakbér 100 frt. |
A városnak az alkotmányos élet visszaállítása idejétől önálló kir. törvényszéke volt, melytől azonban az igazságügy rendezése óta 1872-ben elesett.
A város polgármesterei voltak az alkotmány visszaállításától fogva ez ideig:
| Thuróczy Imre | 1864–67. |
| Mérey Vincze | 1867–73. |
| Feleki Rezső | 1873–75. |
| Juhász Antal | 1875. |
| Zerdahelyi Adolf | 1875–77. |
| Kubinyi Sándor | 1877–84. |
| Béler Frigyes | 1884–86. |
| Kostyál Pál | 1886–98. |
| Dr. Rudnay Sándor | 1898-tól. |
