Nagy-Bossány.
Nagy-Bossány.
Nagy-Bossány, a Nyitra balpartján, Kis-Bossány mellett, 1201 túlnyomóan tótajku, kevés magyar és német lakossal. Vallásuk r. kath. Van postája, távirója és vasúti állomása („Bossány”). Kath. temploma 1776-ban épült. Kegyurai a Schmitt József örökösei és Rudnay-Bossányi Mária. A községben 109egy régi érdekes alakú várkastély és egy ujabb emeletes szép kastély van.
Mind a kettő a Schmitt Adolf és társa czég tulajdonát képezi, melynek főnöke barsi Leidenfrost Gyula. Mind a két kastélyt a Bossányiak építették. A régi várkastélyt még a XV. században – ez most tiszti lakul szolgál – az ujabbat pedig 1776-ban. Később Klingensteini Hutten báró tulajdonát képezte, azután néhai Schmitt József tulajdonába került, ki azt mostani alakjában átalakittatta. Az uj kastély nagy választékossággal és izlésesen van berendezve. Körülötte díszes park terül el. A szomszédságban vannak a tulajdonosok szép gazdasági épületei, melyek a nagyterjedelmü, mintaszerüen vezetett uradalomhoz tartoznak, melynek marhatenyésztése nevezetes. Ugyancsak ide tartozik a nagyszabásu bőrgyár is, mely egyike a legnagyobbaknak az egész országban és a hadsereg számára is dolgozik. A gyár és a hozzá tartozó épületek óriási területet foglalnak el. Tömérdek munkás dolgozik itt és Nagy-Bossány lakosainak jó része állandó és biztos keresetet talál a gyárban, melynek saját tűzoltó-csapata is van. A községet csak a közelmultban, 1872-ben, nagy csapás érte, a mennyiben majdnem teljesen leégett. A községnek 1183-ban, a mikor a nyitrai vár tartozéka volt, csupán „Bossán” volt a neve. A F. M. K. E. itt is tart fenn ovodát.
NAGY-BOSSÁNY. – A BOSSÁNYI-FÉLE KASTÉLY. (Schmitt Adolf és társa tulajdona.)
Saját felvételünk.
