Patakok.
Patakok.
Mint részben határképző szerepel a Kis-Kárpátokból fakadó Blava patak, mely Nyitravármegyét Radosócz, Maniga, Bucsány és Sziládnál Pozsonymegyétől elválasztja s az utóbb nevezett község vidékén Pozsonymegyébe lép át s ott Keresztúrnál a Dudvágba ömlik. Ugyancsak mint határt képező szerepel a Drevenicza, másként Ghymesi-patak, mely a Tribecshegység nyugati nyujtványaiból fakadva, Hind község határában ömlik a Zsitva vizébe.
A NYITRA KOMJÁTNÁL.
Gróf Erdődy Imréné felvétele.
A vármegye egyes hosszabb völgyeinek főfolyói a következők:
A Belanka, mely Valaszka-Bela fölött eredve, a rudnói völgy talpán végig folyik, lefolyásában felveszi a Nevidzankát, Rudnankát, Bistriczát; majd a veszteniczi völgyön is végighaladva Bélicznél a Nyitra-folyó vizével egyesül. Ez a sebes folyású és tiszta vizü hegyi patak, pisztráng-tenyésztésre feltétlenül alkalmas, aminthogy kétségtelen, hogy ez a halfaj a patakban tenyészett is.
A Handlova-patak, mely a vízválasztó hegységből eredve, a handlovai völgyön végig folyik, a Jalovski-patak s több kisebb csermely felvétele után Privigyénél a Nyitra hullámaival egyesül.
A Miava-patak, Miava község fölött az 533 m. magas Hornáczi hegységből fakad, folyásába a Brestoveczet felveszi és Hrádist, Jablonicz, Sasvár mellett elfolyva, Pozsonymegye területén a Morva folyóval egyesül.
A VÁG GALGÓCZNÁL.
Saját felvételünk.
A felsorolt folyóvizekkel és patakokkal megneveztük azon vizeket, 13melyek részint nagyságuk, részint határképző jelentőségük, vagy az általuk befutott terület lényegesebb fontossága miatt felemlítendők voltak. Mig a vármegyének többi kisebb jelentőségü patakjait és csermelyeit azon folyók leirásánál említettük, melyek vizének tömegét saját vizükkel növelik.
