Fölvételek.
Fölvételek.
Nyitravármegyének részletesebb geologiai fölvétele csak az ötvenes években kezdődött. Pettkó János selmeczi akadémiai tanárnak* köszönhetjük az első részletesebb tudósításokat a vármegye geologiai viszonyairól. Fejtegetései különösen a Fehér-hegységre vonatkoznak. Ezekből kiemelem a következőket: „Az ott lakók Fehér-hegységnek tulajdonkép csak azon részt mondják, mely a Burián-hegy és a bikszárdi völgy között nyúl el, kopár fehér dolomitbérczek által feltün és a Kis-Kárpátokkal közvetlen határos. Tekintvén azonban a niveau-viszonyokat és a földtani szerkezetet, e néven nevezhetni a Rarbóknál kezdődő szegélyt, mely Detrekővár és Bikszárdnál feltünő hosszú repedés-völgyet képez és azon mészhegylánczolatot, mely észak-északkeleti irányban Csejte és Vág-Ujhelynél a Vágig megy.”
Jelentés Magyarországnak a March folyóval határos részéről, melyet a magyarhoni földtani társulat megbízásából 1852. őszszel földtani vizsgálat alá vett Pettkó János cs. k. bányatanácsos és academiai tanár Selmeczen. Magyarítva másodtitkár Prof. Szabó József által. A magyarhoni földtani társulat munkálatai I. füzet. Pest, 1856.
A szakszerű és szorosan vett geologiai kutatások azonban a bécsi geologiai intézetből indultak ki. Stur Dénes* geologus kitünő munkában közölte fölveteleinek eredményeit 1860-ban a bécsi geol. intézet évkönyvében. Tárgyalásunk folyamában ezen munka alapján sorra veszszük Nyitravármegye egyes hegyeinek geologiai fölépitését, kezdve a Fehér-hegységen s ennek tagjain, s innen keletre haladva az Inovecz-, Zobor-, Tribecs-hegyeket taglalva, a Ptacsnik-, Zsjár,- Kis-Magura- és Strazsó-hegyek földtani szerkezetét s fölépitését veszszük szemügyre.
Dionys Stur: Bericht über die geologische Übersichts-Aufnahme des Wassergebietes der Waag und Neutra. Jahrbuch der kais. königl. geologischen Reichsanstalt. XI. Jahrgang. Pag. 17–151. Wien, 1860.
